Áá... karikás szemek! Már megint.. mivel alig tudtam aludni az éjjel. Félve mentem ki a konyhába, mert ott sütögetett anya.
- Jó reggelt! - köszöntem, de ő nem köszönt vissza. - Figyelj, anya! Sajnálom, hogy olyan buta voltam! Bocsi, hogy nem mondtam el ezt a dolgot!
- Az a srác idősebb nálad! Ez nem játék!
- De kedves! És ő nem olyan!! Amúgy is csak barátok vagyunk!!
- De te szereted!! - mondta ki a megsemmisítő szavakat. Totál lefagytam..
- Mi?! Nem! Vagyis.... nem... nemtudom..
- De igen! Láttam hogy néztél rá! Az anyád vagyok..!
Nemtudom, honnan vesz ilyen hülyeségeket anya! Én nem szeretem Niallt, vagy nemtudom.. Én.. azthiszem nagyon kedvelem..
Délután kettőfelé megcsörrent a telefonom.
- Szia, Niall. - szóltam bele.
- Szia. - szólt ő is. - Minden rendben a szüleiddel?
- Nemtudom.. ma reggel megint összevesztünk egy kicsit.
- Óó... az nem jó! Sajnálom, hogy ekkora gondot okoztam!! De amúgy, hogy hogy nem mondtad el a szüleidnek?
- Ne sajnáld! Ez nem a te hibád!! És amúgy nemtudom.. egyszerűen nem akartam nekik elmondani.. úgysem hittek volna nekem..!
- Remélem, majd minden rendben lesz!
- Én is.
- Figyelj.. holnap lenne kedved kijönni velem olyan kettő körül?
- Igen. Lenne.., nagyon szivesen kimennék veled.
- Oké. Akkor holnap. Szia. - köszönt el.
- Szia. - tettem le a telefont.
Úristeeen! El sem hiszem! Holnap megyek ki Niallal. De.. mivanha anya nem enged?!..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése