Mivel a fiúk egész nap interjúkon és fotózásokon vettek részt, Josh-sal úgy döntöttünk, hogy elmegyünk sétálni egyet a városba. Nagyon sokat sétáltunk, aztán megéheztünk és elhatároztuk, hogy beülünk a Starbucks-ba, amit egy plázában fedeztünk fel. Miközben vártuk, hogy kihozzák, amit rendeltünk, beszélgettünk. Hirtelen megcsörrent a telefonom.
- Igen? Tessék? - szóltam bele.
- Szia, Lexa. Réka vagyok. - hallottam meg legjobb barátnőm vékonyka hangját.
- Szia, Réka. - köszöntem neki kedvesen. Josh szemei megcsillantak és érdeklődve figyelt.
- Arra gondoltam elmehetnénk valahova sétálni meg beszélgetni úgy mindenféléről.
- Ööm.. jó lenne, de már New York-ban vagyunk a srácokkal, úgyhogy sajnos nemtudunk.
- Óó.. az kár.. na mindegy.. Szia. - köszönt el.
- Szia.. - köszöntem én is.
- Várj! Ne tedd le! Beszélhetek vele? - kiáltott egyet Josh. Elég hangos volt, mert az egész kávézó ránk figyelt.
- Húúú. Az ott Josh! A One Direction dobosa. - állt fel egy lány az egyik asztalnál.
- Úristen! Tényleg! - kiáltották a többiek. Josh kikapta a kezemből a telefont és elsietett. Azthiszem sikerült beszélnie Rékával.
Egy csomó lány állt körül engem.
- Jársz Josh-sal? - kérdezték féltékenyen.
- Nem. - válaszoltam higgadtan.
- Akkor miért vagytok itt és iszogattok?! - kérdezett tovább most már arrogánsan.
- Barátok nem ülhetnek be egy kávézóba inni egy kávét? - kérdeztem vissza.
- De.. igen, viszont...
- Mi viszont? Hmm?! Nektek nincs más dolgotok csak más életével foglalkozni?! Nőjetek már fel! - kaptam fel a táskám az asztaltól és Josh után futottam.
- Tessék, itt a telód. - nyomta a kezembe.
- Tudtál vele beszélni? - kérdeztem.
- Aha, tudtam.
- Éés miről beszéltetek? - kezdtem el faggatni.
- Semmi különösről. Hogy sikerült leráznod azokat a csajokat? - terelte a szót.
- Josh! Ne terelj! Mondj el nekem mindent! Bízz bennem! Én is elmondtam a Niall-ös dolgot!
- Oké-oké. Semmi komoly csak elkértem a teló számát és megkérdeztem mikor láthatom majd.
- Tetszik neked?
- Ja. Aranyos lány és mellesleg nagyon szép! Honnan ismered?
- Osztálytársak voltunk általánosban és legjobb barátnők vagyunk.
- Aha. Nem csoda mindaketten jól néztek ki.
- Köszi. - mosolyogtam.
- Ez így van. - kacsintott.
Beszálltunk a liftbe és felmentünk a második emeletre. Besétáltunk a H&M-be, aztán szétváltunk. Én mentem a női cuccokhoz, Josh pedig a férfi cuccokhoz. Fél óra után Josh megállt előttem. Egy sapkát tartott a kezében.
- Szerinted jól áll? - kérdezte mosolyogva.
- Jól áll. - mosolyogtam vissza rá. Őszintén megvallva tényleg jól állt neki.
Tovább nézelődtem a sok ruha között. Josh velem tartott, mert ő már kiválasztotta mit fog megvenni.
- Nézd mit találtam neked. - szólt a hátam mögül kb. 10 perc múltán.
Odafordultam Josh-hoz. Egy fehér ír zászló mintás rövidujjút tartott a kezében ezzel a felirattal: "I like irish boys" ("Szeretem az ír fiúkat").
- Húú. Ez nagyon jól néz ki. - örültem meg.
- Próbáld fel. - nyomta a kezembe.
Miután felpróbáltam és Josh véleményezte hogy áll. Mindketten megvettük a kiválasztott ruhadarabokat és boldogan sétáltunk vissza a hotelbe a sötét utcákon..
-----------------------------------***------------------------------------
Hát ez lenne az új rész. Tudom, elég későn hoztam. Sajnálom, de elég sokminden összejött az előző héten.. Remélem azért tetszik. :) Olvassátok és komizzatok. ;) És B.Ú.É.K. mindenkinek! :) Köszönöm mindenkinek, aki olvassa a blogot és komizik is. :** Sokat jelent. :)
Reggel korán ébredtünk, mert ma utaztunk New York-ba. Josh mint mindig most össze-vissza kapkodott, mert még nem volt összepakolva. Mindent a végére hagy. Segítettem neki rakodni, hogy hamarabb elkészüljön és indulhassunk NY-ba, de így nem volt időm megcsinálni a hajam, ami össze-vissza állt. Felraktam gyors egy kontyba. Egyszerű, de mégis nagyszerű.
Kopogtak az ajtón, odafutottam kinyitni. Niall állt ott.
- Szia. Még ma lejöttök? Le fogjuk késni a gépet! - mondta idegesen.
- Ne engem hibáztass, hanem drága jó barátunkat, Josh-t, aki nem volt képes tegnap összerakodni.
- Mindig ezt csinálja! Josh! Legközelebb itt hagyunk!
- Jó, hagyjatok csak! Már nem érdekel semmi sem. - jött felénk két bőrönddel a kezében. Én is befutottam az enyémekért és már mehettünk is. A portán odaadtuk a szobakulcsokat, majd kiléptünk a szállodából. Egy csomó rajongó sikoltozott ott, amikor meglátták a fiúkat. Én kaptam pár megvető, utálkozó pillantást. Elég kellemetlen volt. Niall átkarolta a vállam és úgy kísért az autóhoz, nehogy a rajongókat elkapja a hév. Csak így meg őt karmolászták. Na, mindegy, de szép dolog volt ez Niall-től. Bár így még rontott egy kicsit a helyzeten..
A fiúk végigröhögték az utat, hogy mennyit sikítoznak a directionerek. Néha vicces, de néha beteges.. Mondjuk én is sikítoztam, amikor megláttam Niall-t, azon a szép napon, ott a cukrászda előtt. Olyan hihetetlen volt őt ott látni testközelből, beszélgetni vele, megölelni. Arra is emlékszem, hogy aznap elkérte a telószámom és még a koncertjükre is meghívott. Szeretett volna ott látni és én is szerettem volna ott lenni. De nem lehettem, hála anyának. Szeretem őt, szeretem a közelségét, viszont mi csak barátok vagyunk sajnos és talán nem is lehetünk többek..
A reptéren még várnunk kellett. Ott is sok rajongó várt a fiúkra csakhogy láthassák őket pár percre vagy akárcsak pár másodpercre. A testőrök és rendőrök elzárták a rajongókat tőlünk.
- Niall. - hallottunk egy aranyos hangocskát. Lux futott Niall felé. Niall felkapta a kezébe, aztán mosolyogva néztek felém. Niall elkezdett gügyögni a kicsinek, játszott vele, megcsikizte. Látszott rajta, hogy jó apa lesz. Szerencsés lesz az a lány/nő, aki elnyeri Niall szerelmét és imádni fogja. Niall nagyon tud szeretni mindenkit, viszont nagyon érzékeny is. Nem szabad őt megbántani, mert akkor összetörik. Épp ezért nem szeretek vele veszekedni. Bár még soha nem veszekedtünk..
Alig 2 óra alatt odaértünk NY-ba. A reptér hátsó ajtaján mentünk ki, bár azért ott is állt jó pár rajongó. Niall megint ugyanúgy "védett" tőlük. Nemtudom miért..
Útközben a szálloda felé, végig az ablakon át figyeltem a várost. Gyönyörű, főleg így Karácsonykor.
A szálloda is nagyon szép. Megint Josh-sal kaptam szobát. Már megszoktuk egymást. Jó barátok vagyunk.
Miután kirakodtunk a bőröndjeinkből, szétfolytunk a kanapén és pihentünk. Josh még el is aludt. A telefonja csörgésére riadt fel.
- Oké. Rendben. Fél óra múlva? Oké-oké. Ott leszünk. - beszélt a telefonba.
- Fél óra múlva Louis csinál elő Szilveszteri partyt az ő szobájukban.
- Rendben akkor készülődjünk. - álltam fel a kanapéról. Elmentem lezuhanyozni, aztán felöltöztem (sötétkék pántos póló, fekete csőnaci, sötétkék balerinacipő) és kisminkeltem magam. Josh csak felkapott egy "ünneplősebb" pólót és gatyát. Kiléptünk az ajtón, aztán megkerestük a 22-es szobát. Mi a 27-esben voltunk Josh-sal.
A srácok már vártak minket.
- Helló. - ordította el magát Josh, amikor beléptünk az ajtón.
Niall felállt és odajött hozzám. Mosolyogva végigmért.
- Jól nézel ki mint mindig. - ölelt meg szorosan. Viszonoztam az ölelését.
- Mi a program? - kérdezte Harry, Taylor-t puszilgatva.
- Játszunk, eszünk, iszunk, partyzunk. - adta meg a választ Louis.
- Ebből nekem az "eszünk" rész tetszik. - mondta Niall.
- Azt gondoltuk. - röhögtem ki, aztán lazán beletúrtam a hajába (úúú, jó érzés volt!).
- Mit fogunk játszani? - kérdezte Perrie.
- Bármit, amit szeretnétek.
- 7 perc a mennyországbant szeretnék. - mondta Taylor.
- Oké. Akkor játszunk azt. - mosolyogtam.
Leültünk körbe a földre (Niall mellém ült). Egy szekrényt választottunk "búvóhelynek", ahol el kell töltened egy személlyel 7 teljes percet. Először Harry és Taylor mászott bele, aztán Louis és Liam és még így tovább össze-vissza mindenki. Én maradtam utoljára.
- Szóval Alexa, kivel mássz be?! - nézett rám kérdőn Louis.
- Nemtudom. - mondtam izgatottan, mert ideges voltam, hogy kivel fognak "összerakni". Josh odahajolt Louis-hoz, a fülébe súgott valamit, aztán mindketten elmosolyodtak.
- Te..... Niall-lel mész. - mondta ki az "ítéletet".
Niall-lel engedelmesen felálltunk, aztán lassan egymást után bemásztunk a szekrénybe. Az első 3-4 perc csendben telt.. Hallottam, hogy Niall fészkelődik, aztán teljesen közelről éreztem az illatát. Éreztem a szuszogását az arcomban, aztán.... hirtelen Niall ajkai érintették az enyéimet. Szenvedélyesen, de mégis inkább gyengéden csókolt. Mindent tökéletes volt.
Ezek után Niall megsimította az arcom és vissza "ült" a helyére.
- Letelt a 7 perc. Most már gyertek ki! - kiabálták a fiúk kívülről.
Niall kilökte a szekrényajtót és kimászott onnan. Én még mindig el voltam gondolkozva, az agyam állandóan kattogott. Csak arra a finom és tökéletes csókra tudtam gondolni. Nem hittem volna, hogy az első csókom Niall-től fogom kapni. Megsimítottam az ajkaimat, amin még mindig éreztem Niall csókját, aztán kimásztam én is a szekrényből. Visszaültem a helyemre, Niall-lel összemosolyogtunk, aztán mindketten elkaptuk a tekintetünket.
A buli folytatódott tovább. Kb. félóra múltán, Niall odajött hozzám.
- Beszélhetek veled? - kérdezte aranyosan.
- Persze. - feleltem. Niall megfogta a kezem és félrehúzott.
- Arról a csókról lenne szó... - kezdett bele, amikor megálltunk.
- Tudom, felejtsem el, mert csak azért történt, hogy feldobd a hangulatot és egyá... - szóltam közbe, de Niall elhallgattatott egy csókkal.
- Szeretlek! - suttogta, miután elváltak ajkaink.
- Mi? - néztem rá csillogó szemekkel.
- Már régóta elakartam mondani, de nemtudtam hogy. Jól jött ez a játék. - mosolygott.
- Én is Szeretlek! - ugrottam a nyakába, aztán jó mélyen beszívtam az illatát, amit úgy imádok. Niall a nyakamba fúrta az arcát és egy puszit nyomott rá.
Éjjel hajnali 3 körül mindenki visszavonult a szobájába. Niall elkísért a "szobámig". Egy homlokpuszival búcsúzott el tőlem. Josh mosolyogva figyelt minket.
Beléptünk az ajtón, immáron csak ketten, én és Josh.
- Na. - csukta be az ajtót, aztán engem fürkészett. - Mostmár mesélhetsz!
- Miről? - kérdeztem értetlenül.
- Rólad és Niall-ről.
- És mégis mit mondjak magamról és Niall-ről?
- Mi történt a szekrényben?!
- Semmi.
- Ugyanmár! Láttam rajtatok, hogy valami történt. Alexa, nekem elmondhatod. Bízz bennem! - karolt át, aztán leültetett a kanapéra.
- Öö..., de nem történt semmi!
- Alexa!
- Jólvan, de ez még titok. Szóval, a szekrényben Niall megcsókolt, aztán a buli alatt félrehívott beszélni és azt mondta, hogy szeret.
- Akkor most jártok?
- Aszthiszem, igen! - mosolyogtam.
- Amúgy nemértem, hogy hogy nemtudtad észrevenni, hogy odavan érted! Minden egyes mondatában ott szerepelt a neved. Állandóan rólad beszélt! Vágyakozva figyelt téged.
- Komolyan?
- Igen. Niall tényleg szeret téged.
- Úristen! Ez olyan hihetetlen! - ujjongtam.
- És te szereted őt? - kérdezte hirtelen Josh.
- Miért ne szeretném? Régóta tetszik nekem és tiszta szívemből szeretem! - jelentettem ki magabiztosan. Igazat mondtam!
- Soha ne bántsd meg Niall-t és ne is csald meg! Érzékeny.
- Tudom Josh, tudom! Ismerem őt. Jobban, mint azt gondolnád.
----------------------------------------***-----------------------------------------
Ez lenne az új rész. Sajnálom, hogy kicsit többet kellett várnotok rá, de ez most szerintem jó izgi rész lett. :) Olvassátok és véleményezzetek. Köszii :**
Boldog Karácsonyt Mindenkinek! :)
*Josh szemszöge*
A hosszú próba után ketten (én és Niall) utaztunk haza. Fáradt voltam, szerettem volna bedőlni az ágyba és aludni egy nagyot.
Útközben kikérdeztem Niall-t, hogy mi volt vele és Alexával tegnap. Az egész vacsora alatt mosolyogtak és együtt érkeztek meg. Alexa biztos Niall-nél volt, mert a szobánkban nem volt ott. Niall elmondta, hogy semmi komoly nem volt csak megölelgette meg ilyesmik. Szurkolok nekik, mert mindketten megérdemlik a boldogságot, amit egymás mellett megtalálnának.
Szinte úgy estem be a hotelszobába.
- Alexa... Hel.. - kiáltottam Alexának, de, aztán megláttam, hogy Alexa nincs egyedül. Egy gyönyörű, hosszú sötét hajú lány ült mellette. Jelenléte lefagyasztott. Sem szólni, sem mozdulni nem tudtam.
- Szia. Réka vagyok. - állt elém, aztán kezet nyújtott. Tehát ő nem csak szép, hanem intelligens is.
- Öö... Hello... én Josh. - fogtam vele kezet. Bőre sima és bársonyos volt.
- Te vagy a dobos, igaz? - kérdezte érdeklődve nézve rám hatalmas barna szemeivel.
- Ja, én. - mosolyogtam rá. Visszamosolygott.
- Oké, most akkor bemutatom neked a fiúkat külön-külön. - állt fel a kanapéról Alexa, aztán Rékával együtt kisétáltak a szobából..
*Alexa szemszöge*
Rékának sikerült mindenkivel megismerkednie. Már visszament a saját hotelébe. Josh elkísérte őt. Hmm... juteszembe.. Josh ma eléggé el volt varázsolva. Állandóan mosolygott, dúdolgatott néhány számot... Nemtudom mi ütött belé. De ez csak azóta van, amióta találkozott Rékával. Lehet tetszik neki?!
*Másnap*
Reggel amikor felébredtem, Josh még mindig aludt. Aranyos volt, de eléggé hangosan horkolt. Lezuhanyoztam és elvégeztem a stb. reggeli dolgot, aztán lementem reggelizni. Niall is épp ott reggelizett. Odaültem hozzá. Csendben ettük a reggelit. Épp, hogy csak köszöntünk egymásnak. Nemtudom miért volt velem ilyen idegen.
A reggeli elfogyasztása után elindultam fel, vissza a szobába. Miközben sétáltam egy kéz elkapta az enyémet. Niall keze volt az, mert aztán odafordított maga felé és egyenesen a gyönyörű kék szemeibe néztem. Szerintem megint elpirultam, mert Niall elmosolyodott.
- Nemsokára indulunk egy interjúra, ahol énekelni is fogunk. Este lesz egy koncert, utána pedig az After-party. Remélem eljösz. - mondta már elengedve a kezem, de továbbra is a szemeimbe bámulva.
- Ezt vegyem meghívásnak? - kérdeztem.
- Ja.
- Rendben. Szívesen elmegyek a koncertre és utána az After-party-ra. - mondtam mosolyogva.
- Oké. Akkor majd velem jösz. - kacsintott, aztán elsétált. Igazából mehettünk volna együtt, de ő lépcsőzött, én meg lifttel "utaztam", mert fáradt voltam. Igazából már reggeltől kicsit furán érzem magam, de majd átmegy rajtam.
Josh-sal beszélgettem, miközben ő már készülődött a koncertre. Nagyon aranyos volt, ahogy össze-vissza kapkodott. Valaki kopogott az ajtón. Josh ment kinyitni, mert közelebb volt hozzá és én pedig a kanapén pihentem, mert nagyon rosszul voltam. Kisebb hányingerek törtek rám, szédültem és fáztam. Sajnos nem tudok így tudok ott lenni a koncerten, pedig annyira akartam menni. Még Rékát is elhívtam, hogy jöjjön.
- Sziasztok. Készen vagytok? - jött beljebb Niall, miután Josh kinyitotta neki az ajtót. - Alexa, te miért fekszel még a kanapén és nem készülődsz? - nézett rám kérdőn, amikor észrevett.
- Alexa rosszul van és így nem tud jönni. - nézett rám Josh is.
- Mi a baj? - ült a kanapé szélére, mellém Niall.
- Hányingerem van, fázom és szédülök. - soroltam a tüneteket.
- Esetleg itt maradhatok veled. Vigyázni rád. Nem akarlak így itt hagyni! - jelentette ki Niall.
- Nem. Én megleszek. A koncert sokkal fontosabb. Ott kell lenned. Már régóta készültök rá! - biztattam őt.
- Te fontosabb vagy. - fogta két kezébe az egyik kezem. Megnyugtatóan cirógatta.
Nagynehezen megegyeztem Niall-lel, hogy menjen csak, én megleszek. Jól esik, hogy így törődik velem. Niall és Josh is kivonult a szobából és végre pihenhettem. Azonnal álomba szenderültem.
Alig aludhattam egy órát. Már nem voltam rosszul, amikor felébredtem. Szerintem sikerült kialudnom. De így nem lehetek ott a koncerten. Ajj, pedig úgy vártam.
Bekapcsoltam a tv-t és kerestem valami jó, értelmes műsort. Épp a Grease ment az egyik tv adón. Megörültem neki.
Már vagy fél órája nézhettem, amikor kopogtak az ajtón. Felugrottam a kanapéról és elindultam az ajtó felé..., vagyis csak indultam volna, mert abban a pillanatban elakadt valamiben a lábam és hasra estem. A sötétben nem láttam semmit. Sántítva léptem az ajtó elé. Amikor kinyitottam nem hittem a szemeimnek..
- Szia, Alexa. - köszönt Niall kedvesen. - Már jobban vagy? - érdeklődött.
- Ja. Aludtam egy nagyot és elmúlt. - mondtam, miközben beinvitáltam a szobába. Fél lábon ugrálva indultam el, de aztán Niall felkapott a kezébe és odacipelt a kanapéhoz.
- Most meg a lábad fáj? - kérdezte.
- Nem vészes. Csak azért fáj, mert amikor indultam kinyitni neked az ajtót, elestem Josh bőrödjébe (időközben rájöttem, hogy drága jó barátom szana-szét hagyta cuccait).
- Akkor jobban leszel?
- Ühüm.
- Húú, akkor jó. Terveztem egy dolgot, hogy mit csinálhatnánk.
- Úú.. komolyan? - csillant fel a szemem. - De amúgy hogy-hogy itt vagy? Nem az After-partyn lenne a helyed?
- Inkább veled vagyok, mint ott. - mosolygott. Én is elmosolyodtam..
- És mi a terved? - kérdeztem kíváncsian.
- Hát, ma vagyunk utoljára LA-ben, szóval arra gondoltam, hogy elmegyünk körülnézni a városban. Te még úgysem láttad. Viszont nem gyalog fogunk menni, hanem a szállodának van egy olyan kis "boltja", ahol lehet kikölcsönözni világító biciklit.
- Úristen, de jó! - sikítottam, aztán Niall nyakába "ugrottam". Szorítottam magamhoz, amennyire csak tudtam.
Összebújva végig néztük a Grease-t, aztán felöltöztem és elindultunk a városba biciklizni. Niall a zölden világító, én a sárgán világító biciklit választottam. Nagyon jól éreztem magam vele. Este fél 12 körül értünk haza.
Mosolyogva, de fáradtan aludtam el. Holnap reggel New York-ba utazunk..-----------------------------------------***-----------------------------------------
Ez lenne az új rész. Remélem tetszik. Szerintem most egy kicsit uncsi lett, de hát olyan is kell. ;) Köszönök mindenkinek mindent aki olvassa és komizik is. Nagyon sokat jelent nekem ez. Továbbra is komizzatok és olvasgassatok. ;) :**
- Amúgy honnan szedted azt, hogy járok Darren-nel? - kérdeztem Niall-től egy kis hallgatás után, még mindig abban a helyzetben üldögélve.
- Haragszol amiatt? - terelte a szót.
- Még nem válaszoltál a kérdésemre!
- De te sem.
- Niall! - kiáltottam rá. Nem szeretem, amikor játszadozik.
- Oké-oké.. Onnan jött ez az egész, hogy Londonban láttalak téged és Darren-t smárolni. Láttam! Aztán meg ugyebár volt nálatok Szlovákiában is.. meghát nála aludtál. Vele!
- Először is az a "smárolás" csak két puszi volt az ARCOMRA. Másodszor azért volt Szlovákiában, mert volt egy kisebb fellépése. Harmadszor... nos,.. a harmadik verzió igaz. De hol máshol aludtam volna? - magyaráztam miközben "kitéptem" magam Niall szorításából és felálltam. Előtte álltam, ő pedig továbbra is a kanapén ült. Egymás szemébe néztünk.
- Aludhattál volna nálam! Nem tiltottalak ki onnan!
- Persze. Aztán egész nap azt kellett volna néznem, hogy hogy nyaljátok-fáljátok egymást Amy-vel! Kösz, de abból nem kértem! - kezdtem ideges lenni.
- Zavart volna? Hmm?! - kérdezte Niall huncutan.
- Nem! Egyáltalán nem zavart volna!
- Akkor miért vagy ideges?! - piszkálódott.
- Én nem vagyok ideges! - fordultam el tőle, mert éreztem, hogy kezd vörösödni a fejem. Niall mögém állt, aztán megsimította a vállam, de abban a pillanatban megszólalt a telefonja.
- Aha. Oké. Rendben. Megyünk. - beszélt a telefonba.
- Josh hívott, hogy menni kell vacsorázni, mert később már nem kapunk.
- Oké. Menjünk. Már úgyis éhes vagyok. - indultam az ajtó felé.
Niall utánam jött. Keze érintette az enyémet, de aztán kinyitódott az egyik szobaajtó - két lány jött ki - és elhúzta onnan.
Csendben sétáltunk le a lépcsőn (inkább lépcsőztünk). Egyikünk sem szólt semmit. Rápillantottam Niall-re, láttam, hogy mosolygott..
Beléptünk az ebédlőbe, aztán megkerestük Joshékat. Nem volt nehéz, mert ők voltak a leghangosabbak. Az előétel és a főétel mennyei volt, de csak ez után jött a vacsora legfinomabb része. Kis muffinok voltak, zöld krémmel a tetején, színes gyöngyökkel (ehetőek) leszórva. Olyan látványt nyújtottak, mint sok. kis karácsonyfa. Nagyon jól néztek ki, de az ízük annál sokkal jobb volt.
Miután befejeztük a vacsorát, mindeni elvonult a szobájába pihenni. Niall felkísért a szobához. Hosszú, forró öleléssel búcsúzott el tőlem, aztán miután elment, nyomott egy puszit a homlokomra.. Mondanom sem kell, de elpirultam.
Ezek a puszik hiányoztak a legjobban. Az aranyos, gondoskodó pusziai, a világon a legjobb ölelései, a mosolya és úgy egészében.. Niall.
*Másnap délelőtt*
Tizenegykor ébredtem. Fáradtan, vonszolva magam sétáltam ki a "nappaliba". Josh-t sehol sem találtam. Írtam neki egy sms-t, hogy hol van.
Erre ő azt írta vissza, hogy "hiányzom?". Visszaírtam neki, hogy "nagyon te majom.. de amúgy most komolyan! hova tűntél?!". Végre megkaptam a választ, hogy próbájuk van, mert holnap este lesz egy koncertjük. Lassan felöltöztem, aztán úgy határoztam, hogy elmegyek sétálni a városba. Megnézem LA-t közelebbről.
Fél egy körül léptem ki a hotelből. Össze-vissza sétálgattam a városban, aztán a nagy tömeg között hirtelen egy ismerős arcot pillantottam meg.
- Szia, Réka. Hát, te? Hogy-hogy itt?! - kérdeztem "régi" barátnőmtől.
Rékával azóta nem beszéltem, hogy kijártuk az általánost és mindketten más-más középsuliba kezdtünk el járni. Ő volt a legjobb barátnőm. Mindig megbíztam benne és ő is bennem. Egy és fél évvel idősebb nálam, de ugyanúgy egy hullámhosszon vagyunk. Nem azért, hogy fényezzem magam, de gondolkodásra mindig is érettebb voltam a koromtól.
- Szia, Lexa. Hát én apukámmal vagyok itt. Elhozott Karácsonyra. Még az Újévet itt töltjük, aztán 3.-án utazunk haza. És te, hogy-hogy itt vagy?! Kivel jöttél?
- Öhm... nembiztos, hogy fogsz nekem hinni, de én Niall-lel vagyok itt.. - mondtam ki az igazságot, mert nem akartam hazudni.
- Mi?! Niall Horan-nel?! - sikított fel.
- Cssst. - tettem az ujjam a szájára. - Igen vele, és itt van az egész 1D és barátnői, meg a zenekar és Paul, meg Lux is.
- Te jó Isten!! De hogy?! És mikor?! És jársz Niall-lel?! - zúdította rám kérdéseit izgatottan.
- Tavaly ismerkedtem meg Niall-lel, de az hosszú és bonyolult sztori, hogy hogy. És nem járok Niall-lel, vagyis még nem... - hajtottam le a fejem.
- Mi az, hogy "még nem"? Alakul köztetek valami?! Mondjad már! Ne már, hogy mindent úgy kell harapófogóval kiszednem belőled?!!
Rékának mindent elmeséltem, rólam, Niall-ről, a bandáról, az Amy és Darren ügyről.. és úgy összességében mindenről. Hiányzott már, hogy valaki olyannal osszak meg ilyen dolgokat, mint Réka. Ő megért engem, mert ő a "volt" LB-m.
- Úristen! Ez hihetetlen. Filmet kéne csinálni az életedből. - ujjongott, miközben az eperturmixát szürcsölgette. (Időközben beültünk a Starbucks-ba.)
Elhívtam Rékát a hotelbe, mert megakart ismerkedni a fiúkkal. Még nem értek vissza, de addig a hotelszobában folytattuk beszélgetésünket. Hallottuk, hogy kinyitódott az ajtó.
- Alexa... Hel.. - kiáltott Josh, de, aztán egy szempillantás alatt lefagyott.
-----------------------------------------***---------------------------------------------
Hát itt az új rész. Remélem tetszik. Van egy új szereplő, aki majd valamilyen szempontból érdekes és jelentős lesz, de az majd még kiderül, miért. A köviben lesznek új szemszögek. :) Olvassatok és komizzatok. Eddig is köszönök mindent mindenkinek. :) :**
Még mindig a bőröndömből pakoltam ki, amikor jelzett a telefonom, hogy jött egy sms-em. Niall írt. Ezt: "Szia, Alexa. Ha lenne kedved átjöhetnél. A 37-es szobában vagyok. Niall xx"
Visszaírtam neki, hogy majd átmegyek.
Abba hagytam a pakolászást és elmentem zuhanyozni. Miután lezuhanyoztam kikészítettem mit veszek fel: hosszú cicanaci, pántos fehér póló és rá piros szvetter. Egyszerű, de nagyszerű. Szeretem a laza öltözékeket.
A ruhák mellé kiraktam Niall ajándékát. Átkötöttem piros szalaggal, hogy azért ajándék formája legyen. Felvittem az arcomra egy kis natúr sminket és befújtam magam a kedvenc parfümömmel. Már készen is voltam. Mivel én és Josh a 32-es szobát kaptuk, gondoltam, hogy a 37-eset is ott találom a 3.-on.
Odaálltam az ajtó elé és bekopogtam. Pár másodperc múlva kinyitódott az ajtó. Niall mosolyogva nézett rám (imádom a mosolyát!).
- Szia. - köszönt, majd megölelt.
- Hello. - köszöntem vissza és viszonoztam az ölelését.
Bementünk a szobába és leültünk a kanapéra. Úgy éreztem itt az ideje az ajándékosztásnak. Odanyújtottam Niall felé a kis ajándékot.
- Boldog Karácsonyt! - mosolyogtam rá.
- Na, erre nem számítottam. Köszönöm. - ölelt meg megint, aztán egy puszit nyomott az arcomra. Én persze egyből elpirultam, dehát nem tehetek arról, hogy ezt váltja ki belőlem Niall. - Ez még nincs meg és pont terveztem, hogy megveszem. - nézegette az ajándékát.
- Hmm... megéreztem. - néztem rá mosolyogva.
- Próbáljuk is ki. Játszunk egyet. - kapcsolta be a tv-t.
- De én nem tudok ilyet játszani. - mondtam félve.
- Hát, majd megtanulsz játszani ilyet. - tette be a CD-t.
- Rendben.
Miután betöltött a játék, Niall odaült mellém. Kezembe nyomta a kontrollert, aztán elkezdte magyarázni, hogy hogy működik.
- Érted, nagyjából?
- Aha. De először játszhatok valami robottal, ha lehet, mert te tuti levernél?!
- Persze, játszhatsz.
- Oké. Köszi. - mosolyogtam rá.
Niall elindította a játékot. Eleinte nem nagyon ment, de, aztán kezdtem belejönni. Mivel vesztettem az elsőnél, megkértem Niall-t, hogy hagy játszhassak megint egyet robottal, mert még képeznem kell magamat. Ő erre beleegyezett, de jól ki is röhögött, hogy milyen komolyan veszem a játékot. Sajnálom, de én ilyen vagyok. Szeretek nyerni, bár azért nem ráz meg, ha veszítek.
Már vagy ötödszörre játszottam újból. Niall szenvedett, mert már unta az egészet. Össze-vissza járkált, zenét hallgatott, sms-ezett (nemtudom kivel).
Hatodszorra indítottam újra a játékot. Beleéltem magam, aztán kizökkentett valami belőle, vagyis inkább valaki.. Hirtelen két "nagy" láb került az enyéim mellé, aztán megcsapott az a bizonyos illat.. Niall illata. Amitől mindig felélednek a pillangók a hasamban és vadul csapkodnak, bár ez minden érintésénél megtörténik.
Niall körbe fonta kezeit a hasamon, állát pedig a vállamra helyezte, így figyelte a játékot. Nem tudtam koncentrálni, remegtek a kezeim. Próbáltam leplezni, de nem nagyon ment.
Éreztem ahogy hozzámsimult, éreztem az illatát, a levegővételeit, minden egyes szívdobbanását. Nemtudta felülmúlni semmi sem azt az érzést, amit akkor, ott éreztem.
A következő játékot megint elvesztettem, bár ezt Niall-nek köszönhettem leginkább.
- Ne mond, hogy megint akarsz játszani, mert már nekem attól elment a kedvem, hogy ennyiszer újrajátszottad.
- Nem, már elment tőle a kedvem nekem is. Idegesítő ez a játék. Dobtam le a földre a kontrollert. - Feladtam! - kiáltottam, aztán felakartam állni, de Niall nem hagyta. Visszarántott magához. Tovább ölelt úgy, ahogy előbb. Arcát a nyakamba temette. Éreztem a szuszogását és azt is, hogy mosolygott. Én is mosolyogtam. Niall lágyan megharapta a fülcimpámat.
- Naa! - kiáltottam fel. Niall felnevetett.
- Fájt? - kérdezte huncutan.
- Nem.. Nem fájt, csak nem szeretem, ha harapdálnak. Nem vagyok étel.
- Pedig édes vagy. - bújt még jobban hozzám. - És jó az illatod. - én erre csak mosolyogni tudtam, mert nem bírtam megszólalni.
Nemtudom, hogy miért csinálta ezt Niall, de nagyon jó volt vele. Sokáig úgy üldögéltünk, csendben,... kiélvezve minden pillanatot egymás társaságában. Nem mindig lehetünk ketten (ez furán hangzott)..
Lehet, hogy valami elkezdődött köztünk....?!
------------------------------------------***------------------------------------------
Sziasztok. Már meg is hoztam a kövit. Remélem tetszik. :) Olvassátok és komizzatok. Köszii :**
- Hahó... indulni ké..... - hallottuk Josh hangját magunk mellől. - Öhm...... zavarok, igaz?! - mondta kissé bizonytalanul.
- Öö... nem.. nem zavarsz.. - bújtam ki Niall keze alól, aztán elmentem onnan olyan gyorsan, ahogyan csak tudtam.
*Niall szemszöge*
Követtem a szememmel Alexát, ahogy elsietett tőlünk. Aztán Josh-ra néztem. Kérdőn fürkészett.
- Úristen.... majdnem lesmároltad a csajt! - kiáltozott, mire én befogtam a száját, mert nem akarom, hogy bárki is megtudja.
- Cssst.. - néztem rá.
- Nem félsz Darren-től? Mit fog szólni ehhez?!- mondta már suttogva.
- Darren nem fogja megtudni.
- És.., ha Alexa elmondja neki?
- Alexa nem tenne olyat.
- Ugyan.. miért ne?!
- Ismerem Alexát.. ő nem olyan! Ő teljesen más. - mondtam, aztán kisétáltam az előszobába és kiindultam a többiek után.
Amikor kiléptem az ajtón Alexára pillantottam, de ő elkapta tekintetét. Haragudhat rám?! Igazából nem tudom mi ütött belém, hiszen ő Darren-nel jár.. tudom.. Darren nyáron volt Szlovákiában és mi másért lett volna ott, ha nem azért, mert Alexához ment..?!
- Alexa, Josh és Niall.... ti jöttök velem. - intett nekünk Harry. A többiek Paul-lal mentek.
Beszálltunk az autóba. Josh ült előre Harry mellé. Mi pedig Alexával hátra. Kellemetlen volt a helyzet. Láttam Alexán, hogy feszült. Az út lassan és csendben telt el. Miután kiszálltunk az autóból, besiettünk a reptérre onnan pedig a repülőgépre. Mindenki elfoglalta helyét, aztán már repültünk is a naplementében Amerika felé.
*Alexa szemszöge*
Kellemesen utaztunk a repülőn. Niall nyakig be volt takarózva és úgy mosolygott rám. Aludni készült. Oda mentem hozzá, aztán bebújtam mellé. Jólesett a közelsége. A többiek elkezdtek "húú"-zni, de minket nem érdekeltek. Boldogan, csendben feküdtünk egymás mellett és csak élveztük egymás társaságát. Mosolyogva aludtam el Niall mellett.
- Alexa... Alexa.. ébredj fel. Megérkeztünk. - szólítgatott Niall. Még mindig ott feküdt mellettem.
- Komolyan? - kérdeztem álmosan. Niall csak bólintott egyet. - Áááhh.. és én szinte végig aludtam az egész utat?! - mondtam csalódottan, aztán kikeltem az "ágyból". Megigazítottam a hajam és megvártam Niall-t. Együtt szálltunk le a gépről. A fiúk az autóban vártak minket. Elindultunk a szállodához. Már kívülről gyönyörűen nézett ki.
Elsőnek én kaptam szobát, mert "lányoké az elsőbbség". Legalább ők betartják..
Felmentem a 3. emeletre. Kinyitottam a kapott kulcscsal a szobaajtót, majd beléptem. Nagyon szép szoba volt, viszont két ágyas. Nemértettem miért.. De aztán hamar rájöttem, mert pár perc múlva kinyitódott az ajtó és Josh lépett be rajta.
- Te leszel a szobatársam? - néztem rá.
- Tudom, hogy Darren-nek jobban örülnél, de... ez van.. most engem kapt.... - kezdett bele a mondatába, de én közbevágtam, mert elakadtam a " Darren-nek jobban örülnél" résznél.
- Mi?! Miről beszélsz?! Miért örülnék jobban Darren-nek?! - néztem rá kérdőn, de egyben dühösen is. Honnan vesz ekkora baromságot?!
- Hát... jártok, nem?!
- Nem! Dehogy! Miből gondolod, hogy járok vele?!
- Hát... Niall láto... vagyis.. - kezdett magyarázkodni, de közbevágtam.
- Mit látott Niall?
- Semmit.
- Josh! - léptem oda hozzá. - Mond el! Légyszíves! - néztem rá kutyaszemekkel.
- Oké... jólvan.. csak ne nézz rám így! Szóval... Niall mesélte, hogy amikor nyáron voltál Londonban, látott téged és Darren-t smárolni a plázában.. és tudjuk, hogy aztán volt Szlovákiában nálad.
- Mi?! Én soha életemben nem smároltam senkivel.. nemhogy Darren-nel! Ez felháborító...! És nyáron pedig volt egy kisebb fellépése Darren-nek, azért volt Szlovákiában! Nem nálam volt! - fakadtam ki.
- Mi?! Te még soha nem smároltál senkivel?
- Nem. Még senkivel sem. - ültem le szomorúan a kanapéra.
- Jajj.. hát az nem olyan nagy baj! Az a jó, hogy nem vagy egy ringyó, aki a fél világgal smárolt már! - ölelt meg Josh, mire én csak elmosolyodtam.
Elkezdtem kipakolni a bőröndömből. Josh pedig szorgosan működött a mobilján, aztán csak annyit mondott "most megyek, majd jövök" és kiment a szobából..
*Niall szemszöge*
Josh sms-e után lementem a szálloda kávézójába, mert oda beszéltük meg a "találkát". Valami fontosat akart mondani.
- Na, mi az a fontos dolog? - kérdeztem kíváncsian, amikor odaért.
- Szóval..... Alexa nem jár Darren-nel.
- Mi?! Dehát láttam, hogy smároltak!
- Akkor szemüvegre van szükséged! Alexa még soha életében nem smárolt senkivel!
- Beszéltél vele?
- Ja. De totál véletlenül szedtem ki belőle.
- És honnan tudod, hogy igazat mondott?
- Láttam rajta... Na, de, figyelj! Tehát.. Alexa szabad, szép, okos és még sohasem smárolt senkivel. Tiéd a pálya, de azért vigyázz vele!
- Oké. Kösz, mindent. - veregettem meg a vállát, aztán elindultam fel. Közben írtam egy sms-t Alexának..
----------------------------------------***-----------------------------------------
Sziasztok. :)
Hát ez lenne az új rész. Remélem tetszik. Olvassátok és komizzatok :) Minden új kominak és megtekintésnek nagyon tudok örülni, mert az nekem egy visszajelzés, hogy tetszik nektek a blog. :)
Ma utazom Londonba és onnan Niall-ékkal Amerikába, LA-be. Reggel fél 7-kor ébredtem, mert bár csak 9-kor megy a gépem, már nyolckor el kellet indulni a pozsonyi reptérre.
- Szia, anya és apa. - öleltem meg őket külön-külön.
- Szia, Kincsem. - puszilgatott anya.
- Szia. Aztán vigyázz magadra. - köszönt el tőlem apa.
Anyán láttam, hogy könnyesek a szemei..
Leadtam a bőröndjeimet, aztán már mehettem is a gépre felszállni. Kellemesen utaztam. Alig 2 óra az út. Végig zenét hallgattam és pihentem. Fáradt voltam a korán kelés végett.
A reptéren kiváltottam a bőrömdjeimet, aztán elindultam megkeresni Niall-t. Hamar észrevettem, hiszen egy csomó rajongó körbevette őt. Nem mentem oda, mert nem akartam, hogy fölösleges pletykák terjengjenek rólunk. Szépen vártam, amíg elvonult a lánysereg. Amikor Niall megfordult, elindult felém. Mosolygott. Boldognak tűnt. Szürkés póló, zöld sapi és zöld hátizsák volt rajta. Nagyon aranyos volt.
- Szia. - ölelt meg. Szinte szorított magához. - Már nagyon régen láttalak. - szorongatott tovább. Én csak öleltem őt magamhoz, mert már nagyon hiányzott. Beszívtam az illatát és jó mélyen az emlékeimbe zártam ezt a pillanatot. Nemhittem volna, hogy fogom én még valaha látni őt.
- Igen, már nagyon régen láttuk egymást. - öleltük egymást tovább.
Amikor ennek az egésznek vége lett, elindultunk kifelé.
- Minek van nálad hátizsák? - kérdeztem tőle, mert nemigazán értettem, hogy ide minek hozta magával.
- Nemtudom. Szeretem cipelni. - mondta komolyan, mire én gyengén megütöttem a fejét.
- Bolond vagy. - röhögtem ki.
- Köszi a bókot. - kacsintott. Automatikusan elpirosodtam erre a mozdulatára.
Beültünk Niall autójába és elhajtottunk a reptérről. Az 1D-háznál álltunk meg.
- Már itt van mindenki. Innen fogunk indulni este a reptérre együtt. - szedte ki a bőröndjeimet az autóból. - Ezeket viszem én. - mondta.
- Köszi. - mosolyogtam rá.
Benyitottunk a házba. Mindenki ott ült a kanapén és éppen Louit figyelték, ahogyan hevesen magyaráz.
- Sziasztok. - köszöntem.
- Szia Lexiii! - jött felém Josh, tárt karokkal. Megöleltük egymást, aztán sorban mindenki odajött hozzám.
- Szia, Eleanor vagyok, Loui barátnője. - jött felém mosolyogva Eleanor.
- Szia, én Alexa. - nyújtottam neki a kezem. Kezet fogtunk aztán még bemutatkoztam Danielle-nek és Perrie-nek is. Taylor Amerikában van, szóval vele majd ott fogok megismerkedni.
Már olyan félórája hülyültünk, amikor eszembe jutott, hogy én még ajándékot is akartam venni Niall-nek. Félrehívtam Josh-t, mert ő jó barátja Niall-nek és biztos tudna segíteni nekem.
- Na, mondjad. - nézett rám.
- Szóval. Szeretnék venni Niall-nek valami ajándékot Karácsonyra és szülinapjára, mert még nem kapott tőlem semmit és...... - kezdtem bele.
- Neki az pont elég ajándéknak, hogy itt vagy. - vágott a szavamba Josh, aztán megveregette a vállamat.
- Mi?!
- Mindegy, mondjad tovább..!
- Oké..., de hogy értetted ezt?!
- Sehogy folytasd.. - mondta parancsolóan.
- Oké..., de ezt még majd megbeszéljük! - jelentettem ki neki. - Arra gondoltam, hogy veszek neki valami videojátékot. És gondolom te tudod melyik nincs meg neki.
- Még szép, hogy tudom.
- Eljönnél velem most megvenni neki?
- Persze, de akkor menjünk is. - indult vissza.
- Elmegyünk sétálni Alexával, majd jövünk. - vette fel a kabátját.
Niall fura pillantásokat vetett Josh-ra, aztán rám is.
- Úúú.... sétálni, ketten, mi?! - hülyült Loui.
- Jajj már, hagy menjenek. - vágta őt fejbe Liam. Én csak jót röhögtem rajtuk.
Josh-sal kimentünk az ajtón, aztán elindultunk a város felé. Nem volt olyan messze az az üzlet, ahol betudtam szerezni Niall ajándékát.
- Na, válogass. - nyomott a kezembe legalább 10 CD-t Josh, miután kiválogatta, hogy melyik van meg Niall-nek, illetve melyiket szereti játszani.
Gyorsan kiválasztottam egyet a sok közül és odavittem a pénztárhoz. Miután kifizettem, el is indultunk vissza a többiekhez.
- Becsempészed nekem valahogy a házba? - kérdeztem Josh-tól.
- Kicsit sok a kérésed tőlem egy nap. - hülyéskedett.
- Nem szólogatsz be! - kiáltottam rá nevetve.
- Oké. Becsempészem, de hova tegyem aztán?
- A bőröndömbe.
- És melyik az?
- Mindegy, majd bemegyünk a fürdőbe aztán odaadod.
- Oké.
A beszélgetés után oda is értünk a házhoz.
- Na, milyen volt a séta? - kérdezte Zayn.
- Jó. - mondta Josh.
Miután levette téliruháit, elindult a fürdő felé. Mentem utána, hogy odaadhassa a CD-t és eltehessem a bőröndömbe.
- Na, tessék itt van. - nyomta a kezembe és már indult is vissza.
- Oké. - néztem a kezemben tartott kis dobozkára. - Josh! - szóltam utána.
- Hmm?! - fordult vissza.
- Köszi. - mosolyogtam rá, mire ő odajött hozzám és megölelt.
- Nincsmit. - mondta halkan. - Rám mindig számíthatsz. - simogatta meg a hátam, amikor elengedtük egymást. Gyorsan elraktam a bőröndömbe az ajándékot, aztán már indultam is vissza. Útközbe, a folyosón, belebotlottam Niall-be.
- Mi ez az egész veled és Josh-sal? - kért számon. Láttam rajta, hogy zavarja.
- Mi lenne? Barátok vagyunk és ennyi. - mondtam és továbbindultam, de Niall elzárta az utamat. Két kezét a falnak támasztotta, így körbevéve engem. Gyönyörű szemeivel az arcomat fürkészte. Halvány mosoly jelent meg az arcán. Elkezdett közeledni a fejével az enyémhez. Lehunyta a szemét, majd én is... aztán...
- Hahó... indulni ké..... - hallottuk Josh hangját magunk mellől.
----------------------------------------***-------------------------------------------
Itt a kövi. :) Olvasgassátok és komizzatok is. :D Ja, és egy kicsit átcsináltam a blogot. Remélem tetszik, írjatok arra is vélcsit. :)
Reggel szomorúan, de mégis izgatottan ébredtem. Lassan, fáradtan sétáltam ki a konyhába.
- Jó reggelt. - dünnyögtem.
- Jó reggelt. - köszönt vissza anya és apa kedvesen.
- Mi ez a rossz kedv? - kérdezte apa.
- Még kérdezed? - néztem rá.
- Oké... mond el neki. - nézett apa, anyára.
- Rendben. Szóval kislányom úgy döntöttünk, hogy.... MEHETSZ AMERIKÁBA! - kiáltotta anya boldogan.
- MI????????! - kiáltottam hitetlenül. Egyszerűen nem fogtam fel, hogy mit mondott anya.
- Mehetsz Amerikába!! - ismételte meg anya.
- Úristeen! - ugrottam a nyakába. - Imádlak titeket! - kezdtem el könnyezni az örömtől. Olyan hihetetlen!
- Mi is szeretünk! - ölelt meg apa.
- De hogy-hogy elengedtek? - váltottam komolyabbra.
- Háát... átbeszéltük a dolgokat és úgy gondoljuk megérdemled. - mosolygott rám anya. - De aztán vigyázz magadra! És Niall-nek meg ajánlom, hogy ne bántson meg megint!
- Oké, vigyázni fogok magamra. És ne féljetek most már nem fog. - mosolyogtam. Bár egy "remélem"-et azért hozzá tettem magamban..
Miután megreggeliztem és elvégeztem a reggeli teendőket, plusz még megtanultam, felhívtam Niall-t.
- Szia. Remélem jó híred van. - szólt bele.
- Szia. De még mennyire jó. - mondtam vidáman.
- Jöhetsz velünk? - kérdezte izgatottan.
- IGEN! - kiáltottam a telefonba.
- Úristen! Ez lesz a legszebb Karácsonyom és Újévem! - kiáltozott Niall is. Nagyon boldogok voltunk. Az utolsó mondatánál viszont elakadtam.
- Őő.. de anya szeretné tudni, hogy hogy lenne az utazás meg minden..
- Oké. Akkor mondom. Reggel ideutaznál Londonba és innen indulnánk együtt Amerikába. A repjegyet pedig majd elküldöm. Január 6-án jönnénk haza.
- Huh.. oké.
- Ja, és csak este mennénk Amerikába, mert akkor nincsenek annyian a reptéren és hazafelé szintén.
- Oké. Remélem anyának megfog felelni az "útirend".
- Szerintem megfog. De most le kell tennem, mert próbánk lesz. Szia. - köszönt el.
- Rendben. Szia. - köszöntem el én is.
Miután még örültem egy sort magamnak, kisétáltam a konyhába és mindent elmondtam a szüleimnek. Beleegyeztek, megfelel nekik az "útirend". Huh, még Niall-nek is kéne vennem valami ajándékot Karácsonyra, de azt hiszem, majd inkább megveszem Londonban, hamár úgy is ott leszünk fél napot..
-----------------------------------------***------------------------------------------
Ez lenne az új rész. Elég rövid lett.., de azért remélem, hogy tetszik. :) Olvassátok szeretettel és komizzatok is. :))
*Alexa szemszöge*
Miután kikapcsoltam a laptopot átgondoltam, hogy hogyan kérhetném meg anyát arra, hogy elengedjen Amerikába. Minden álmom, hogy eljussak oda!
- Anya.. - próbáltam belekezdeni.
- Igen? Mit szeretnél? - nézett rám kedvesen.
- Szóval... kaptam egy ajánlatot Niall-tól, hogy december 26-án mehetnék velük Amerikába.. És,... őő.... figyelj, tudom, hogy messze van és ünnepek lesznek.., de az a legnagyobb álmom, hogy elmehessek oda és most itt a lehetőség..!
- Alexa, Kincsem... én tudom és teljesen megértem, hogy elszeretnél menni, de mégcsak 15 vagy és Amerika messze van! Ráadásul emlékezz vissza arra, hogy milyen állapotban jöttél haza Londonból. Nem szeretném, hogy megint szomorú légy Niall végett..
- Nem leszek szomorú! Magától kért meg! És... és... én szeretem... és annyira jó lenne elmenni vele.. velük Amerikába! Anya! Kérlek szépen!!! - gördült le egy könnycsepp az arcomon.
- Ne sírj! Értsd meg, hogy még túl fiatal vagy, hogy elengedjelek egyedül Amerikába!
- De én ezt nemtudom megérteni! Te értsd meg, hogy ez nekem fontos!!!
- Tudom, hogy fontos neked! De nekem és apádnak Te vagy fontos!
- Ha fontos lennék nektek akkor elengednétek Amerikába! - rohantam ki a nappaliból. Egyenesen a szobámba futottam. Rávetettem magam az ágyra és csak sírtam! Olyan jó lenne elmenni Amerikába, Niall-lel és a többiekkel! Anya nem érti meg, hogy ez nekem milyen fontos! Ááhh.. elegem van a szüleimből!
Jó egy órája sírdogálhattam a szobámban, amikor valaki kopogott az ajtón. Éreztem, hogy anya lesz az.
- Alexa, Drágám! Tudod, hogy mi mindennél jobban szeretünk apáddal! - ült le mellém az ágyra.
- Ha szeretnétek, elmehetnék Amerikába! - mondtam idegesen, majd elfordultam tőle.
- Figyelj... azért sem engedünk, mert Amerikába nagyon drágák a repjegyek és még azt sem tudjuk mennyi időre mennél és hogyan, vagyis hol találkoznál Niall-ékkal..!
- Megbeszélném vele, hogy hogyan lenne! Anya, értsd meg, nekem ott kell lennem! Elakarok oda menni! Niall-lel! És a többiekkel!
- Rendben, még megbeszéljük ezt apáddal és alszunk rá egyet! Oké?
- Oké. - mondtam, aztán anya egy puszit nyomott a homlokomra és kiment.
Erről a homlokpusziról eszembe jutott Niall, ahogy olyan lazán és kedvesen puszit szokott nyomni a homlokomra. Újra érezni akartam, azt! Azt az érzést, amit a London Eye-ban éreztem, amikor olyan hosszan megölelt! Imádtam azokat perceket.. Soha nem akartam őt elengedni!... Hiányzik!
---------------------------------------------***------------------------------------------
Sziasztok. :) Ez lenne a kövi. :) Remélem tetszik! Olvassátok és komizzatok nyugodtan ;) :D
Délelőtt a fiúkkal próbáltunk. Holnap lesz egy koncertünk, de már a decemberi amerikai fellépésekre is készülünk. Szünet közben bejött Paul.
- Oké, fiúk. December 26-án repültök, vagyis inkább repülünk Amerikába. Mindegyikőtök hozhat magával valakit, akit szeretne. Ez lenne tőlem a Karácsonyi ajándék. Majd egyezzetek meg! Nekem már mennem is kell. Sziasztok. - köszönt el.
- Én Eleanor-t viszem. - mondta Louis.
- Én Perrie-t. - mondta boldogan Zayn.
- Én Dani-t. - mosolygott Liam.
- Nekem ott lesz Taylor. - ült le Harry a földre.
- Niall? Te kit viszel? - nézett rám mosolyogva Liam. Nemtudtam válaszolni, mert szívem szerint Alexát vinném, mivel még mindig nemtudom őt kiverni a fejemből. Hiányzik, de nagyon!!!
- Hozzad Alexát. - kiáltotta Josh a dobok mögül. - Úgyis nagy álma, hogy kijusson Amerikába.
- Tényleg, mi lett vele? Már rég láttuk. - néztek rám a fiúk.
- Huhh... már régóta nem láttam és nemhiszem, hogy eljönne.... amúgysem beszélünk már sokat.
- Akkor kezdjetek el beszélni. Nem nehéz! - sétált oda hozzám Josh, majd megveregette a vállamat. Láttam, hogy a fiúk összetett fejjel sugdolóznak.
Pár perc után, miután megegyeztek "szétváltak" és Louis szólalt meg.
- Szerintünk hozhatnád őt, mert aranyos lány és bírjuk. - mosolygott.
- Oké.. majd beszélek vele. - ültem le, majd ittam egy kortyot az ásványvizemből.
Délután 4-kor értem haza. Bekapcsoltam a laptopomat és bejelentkeztem skype-ra. Alexa online volt. Itt volt a lehetőség, hogy megkérdezzem. Ráírtam, hogy "szia" aztán megkérdeztem, hogy be kapcsoljuk-e a webcamot. Úgy könnyebb lesz megkérdezni.
- Szia. - integetett mosolyogva a kamerába. - Rég beszéltünk.
- Szia. Igen.. elég rég.
- Mit szeretnél mondani?
- Szóval... Decemberben lennének koncertjeink Amerikában. Paul felajánlotta, hogy Karácsonyi ajándékként vihetünk magunkkal valakit.. A fiúk és én is örülnék, ha eljönnél velünk.. - mondtam ki egy szuszra.
- Húúúú... ööö.... ezt még meg kéne beszélnem anyával. De.. hogy-hogy nem Amy-t viszed?
- Már nem járok Amy-vel..
- Uhh.. sajnálom.
- Ne.. nem kell sajnálnod. - mosolyogtam rá.
- Oké.. akkor megbeszélem anyával, aztán majd megírom mit mondott.
- Oké. Szia. - nyomtam ki a webcamot.
Huh. Elég fura szituáció volt ez... Láttam Alexán, hogy amikor választ adtam az Amy-vel kapcsolatos kérdésére, mintha felvidult volna.. Vagy lehet, hogy csak képzelődtem?! Nemtudom.. De azt tudom, hogy szeretem Alexát..!
------------------------------------------***----------------------------------------------
Hello! :)
Hát ez lenne az új rész. Tudom nem valami jó.. Olvassátok és komizzatok! :)
Darren mellkasán ébredtem. Niall-ön kívül még szinte egy fiúval sem aludtam együtt, ezért elég fura volt így ébredni.
- Felébredtél? - kérdezte kedvesen.
- Ühüm.
- Amíg aludtál, gondolkodtam. Eszembe jutott, hogy, ha 11-kor megy a géped akkor 10 körül bekopogok Niall-höz és elhívom őt valahova, te pedig be tudsz menni összepakolni és, aztán elutazni haza.
- De hogy jutok be Niall lakásába?
- Niall-lel mindketten egy-egy pótkulcsot rejtettünk el a lábtörlő alatt, szóval kiveszed azt onnan és már bent is vagy.
- Húú ez jó. Köszi, Darren. - öleltem meg még mindig rajta fekve.
- Nincsmit. Amúgy már fél tíz van, szóval jó lenne felkelni.
- Oké. - ültem fel, majd kimentem a konyhába, hogy összedobjak valami kaját. Miután megreggeliztünk Darren elment, hogy kicsalja Niall-t.
Vártam 10 percet, hogy elmenjenek, majd kivettem a pótkulcsot a lábtörlő alól és bementem Niall lakásába. Amy már nem volt ott. Összepakoltam minden cuccom, aztán írtam egy levelet Niall-nek és kimentem az ajtón. Bezártam a lakást a pótkulccsal, aztán visszatettem a helyére. Kicsit szomorú voltam, hogy így kell itthagynom Niall-t, de nem lettem volna képes találkozni vele. Jár Amy-vel és ezt el kell fogadnom, bármilyen nehéz is! Szomorúan kullogtam ki az épületből. Beszálltam egy taxiba, ami elvitt a reptérre. A reptéren még gyorsan telefonáltam anyának, hogy majd várjon otthon, mert megyek haza.
A repülőn nyugalmasan utaztam. Anya már a reptéren várt. Mosolyogva köszöntött, viszont én nemtudtam mosolyogni.
- Mi a baj, Kincsem? - simogatta meg a fejem, amikor átöleltem és elkezdtem zokogni.
- Minden. - sírtam el magam még jobban.
- Majd otthon mindent elmesélsz, rendben? De most menjünk! - vezetett ki a reptérről, majd beültünk az autóba és elhajtottunk haza. Otthon mindent elmeséltem anyának. Hallgatnom kellett volna rá, amikor azt mondta, hogy Niall egy sztár és neki nem biztos, hogy én kellenék. Igaza volt! Igaza volt abban is, hogy meg fog bántani! Mindent megbántam, ami történt velem és Niall-lel! Nem kellett volna ennyire jóban lennem vele! Semmit sem kellett volna! SEMMIT!!!
*Niall szemszöge*
Eléggé meglepett, hogy Darren elhívott beszélgetni. Jó barátok voltunk vagy talán még vagyunk is. Csak Alexa miatt haragszom rá.
Tegnap annyit kerestem Alexát, de nem jött válasz semmire. Félek, hogy valami baja esett. Már azóta nem láttam, amióta meglátott engem és Amy-t csókolózni. Ezzel csak visszaakartam vágni, mert nagyon idegesített, hogy ő és Darren együtt vannak. Van egy olyan érzésem, hogy az estét Darren-nél töltötte. Nem kérdeztem erről "régi" barátomat, mert nem akartam tolakodónak tűnni.
Délután egykor értem haza. Egy levelet találtam a konyhapulton. Alexától kaptam:
'Szia, Niall! Fura, hogy így kell elköszönnöm tőled, de nem tudtam másképp.. Este Darren-nél aludtam. Ma utazom haza, mert közbejött valami. A cuccaimat összepakoltam, csak egy szlovák csokit hagytam a "szobámban", amit még elfelejtettem odaadni neked. Jó étvágyat hozzá! Köszönök mindent!
Alexa'
Tudtam, hogy Darren-nél aludt. Éreztem! Mi jöhetett neki közbe?! Bementem "Alexa szobájába". A csoki ott hevert az éjjeli szekrényen. Az egyetlen dolog, ami tőle van. Leültem az ágyra és gondolkodtam... Mindenen. Miért ment el szó nélkül?! Hiányzik!!
Amíg ezen gondolkodtam, csengettek. Odamentem az ajtóhoz, hogy kinyissam. Amy állt ott.
- Szia, Macikám! - csókolt meg.
- Szia. - csókoltam vissza.
Igazából nem értem magam, hogy miért járok Amy-vel.. Talán abban bízok, hogy ő segíthet elfelejteni Alexát. Remélem sikerül..
-------------------------------------------***-------------------------------------------
Ez a kövi rész. Remélem tetszik! :) Olvassátok és komizzatok! :))
Reggel 11 körül ébredtem. Kimentem reggelizni. Niall tv-t nézett a nappaliban, ami egybe van a konyhával. Odamentem Niall-hoz, hogy adjak egy puszit a homlokára (ez szinte már természetes dolog), de ő elfordult tőlem, hogy ne tudjak adni neki. Nemértem miért ilyen velem. Már tegnap este is fura volt. Megbánthattam őt?!
Mivel a puszi fuccsba ment bementem a konyhába, hogy csináljak valami reggelit. Sütöttem rántottát, mert az egyszerű.
- Kérsz te is? - kérdeztem Niall-től.
- Nem! - mondta komoran.
- Ettél már valamit?
- Miért érdekel?! - kérdezett vissza flegmán.
- Figyelj, nemtudom mi a bajod, de sajnálom, ha valami rosszat tettem! Viszont nem lenne rossz megtudnom, hogy mégis miért vagy ilyen velem! - akadtam ki. Niall szó nélkül felkelt a kanapéról és bement a fürdőszobába. Nemtudom mire vélni viselkedését. Miután megreggeliztem elmentem lezuhanyozni és megmosakodni, bár elég sokat kellett várnom arra, hogy végre bejussak oda, mivel Niall alig akart onnan kijönni. Felöltöztem egy egyszerű nyári ruhába, aztán úgy döntöttem kimegyek sétálni. Ezt a környéket már elég jól ismerem, szóval nemhiszem, hogy eltévednék itt.
Kb. egy órát sétáltam, aztán meguntam és úgy döntöttem elmegyek "haza". Amikor benyitottam nem hittem a szemeimnek. Niall és Amy (a koncert utáni buliban is ott volt, akkor ismerkedtem meg vele) ott csókolóztak a kanapén.
- Öö... bocsi, ha zavarok.. - nyögtem ki nagy nehezen, mert eléggé elszomorított ez. Miért?! Miért csókolóznak itt, Niall lakásán?! És mit keres itt Amy?!
Gyorsan befutottam a "szobámba". Leültem az ágyra és csak gondolkodtam, miközben a könnyeim patakokban folytak. Nagyon fájt, amit láttam. Leírhatatlan az, amit éreztem. Nemtudtam mit csináljak! Maradjak itt és üljek csak a "szobámban", vagy menjek el valahova?! Nade hova mehetnék?! Aztán eszembe jutott valami,.. vagyis valaki..
Letöröltem a könnyeimet, aztán kiléptem a szoba ajtón és elindultam a nappali felé, ahol a szerelmespárt láttam. Már csak Niall ült a kanapén. Nem néztem a szemébe. Nem mertem a szemébe nézni, mert elkapott volna a sírás megint. Bár az nélkül is minden másodpercben elkapott, de visszatartottam, mert erős vagyok! Erősnek kell lennem! Hiszem tudhattam volna, hogy Niall-nak egy egyszerű hétköznapi lány, mint én, soha nem fog kelleni. Csak azt nem értettem, hogy akkor miért volt velem olyan... olyan kedves és jófej és miért adott célzásokat, jeleket arra, hogy talán tetszem neki?! Rettentően fájt ez! Azthittem, hogy talán van esélyem, hogy boldog lehetek vele, Niall Horan-nel!
A gondolatmenetemet akkor hagytam abba, amikor odaértem Darren lakásajtaja elé. Nem kellett messzire mennem hiszen ugyanazon az emeleten lakik, ahol Niall. Becsengettem hozzá. Kb. egy perc múlva kinyitotta az ajtót. Nagyot néztem, mert egy szál boxerben állt előttem. Nagyon jó látványt nyújtott tökéletesen kidolgozott felsőtestével.
- Hello. Hát te? - nézett végig rajtam.
- Szia. - köszöntem szomorkásan, bár próbáltam leplezni.
- Mi történt? - kérdezte, miközben kedvesen megfogta a kezem és bevitt magával a lakásba.
- Áá... semmi.. - intettem egyet, majd leültünk a kanapéra.
- Látom rajtad, hogy valami történt és a kisírt szemeidet nemtudod leplezni.
- Oké, elmondom, de légyszi ne mond el senkinek, mert ez titok és még én sem fogtam fel teljesen.
- Rendben, bennem megbízhatsz!
- Oké.. szóval.. azért jöttem ide, mert szerintem zavartam Niall-nél. Voltam sétálni és amikor visszamentem a lakásba Niall Amy-vel csókolózott a kanapén.... Nemtudtam mit csináljak, vagy, hogy hova menjek. Nem akartam ott maradni, fura volt az a helyzet. Fáj, amit láttam! Nagyon! Elviselhetetlen ez az érzés. Szerintem bele szerettem Niall-be... vagy én nemtudom, de az egy biztos, hogy rossz érzés.. - meséltem Darren-nek, miközben láttam rajta, hogy eléggé elszomorodott. - Mi a baj?
- Szeretem Amy-t. - mondta ki lassan.
Mindketten csendben néztünk ki a fejünkből.
- Fura ez, mindketten azt szeretjük, aki minket nem.. - suttogtam, aztán egy könnycsepp gördült le az arcomon.
- Ne sírj! Nem érdemli meg! - törölte le a könnycseppet a kezével, aztán átölelt. Viszonoztam, mert tudtam, hogy Darren jó barát, megértő és megbízható. Áttudta érezni azt, amit én. Az ölelése megnyugtatott.
- Haza akarok menni. - mondtam félóra után.
- Most?
- Nem szeretnék várni arra, hogy találkozzak Niall-lel. Nem vagyok felkészülve rá! Nem akarom látni őt Amy-vel csókolózni, vagy boldogan sétálgatni, miközben megszakad a szívem!
- Oké, de összekéne pakolnod a cuccaidat és akkor be kell menned a lakásba, ahol ott van Amy és Niall is.
- Valahogy elkéne őket csalni onnan..
- De hogyan? Én mostanában nem nagyon beszélek Niall-lel, meg amúgysem lennék képes látni őt Amy-vel!
- Akkor most mi legyen?! - kérdeztem csalódottan.
- Nemtudom. - karolt át Darren.
Már beesteledett. Nemtudtam hazamenni, de neten foglaltam helyet az egyik gépre, amivel hazautazom holnap.
Niall-tól már kaptam legalább 5 sms-t, hogy hol vagyok. Azonkívül hívott vagy 10-szer, de nem vettem fel. Az sms-ekre sem válaszoltam!
Darren-nél aludtam, mert máshol nemtudtam volna. Viszont együtt kellett vele aludnom kanapén, mert nincs külön szobája, mint Niall-nek.
Este háromnegyed 11 körül feküdtünk le alundi. Darren átölelt, hogy ne érezzem magam egyedül. Lehet furán hangzik, de jólesett..
-------------------------------------------***--------------------------------------
Hát ez lenne az új rész. Remélem tetszik és izgibb lett, mint az előző. :) Köszönöm mindenkinek, aki olvassa és komizik! Nagyon jól esik! :) Továbbra is olvassátok és komizzatok! :))
Még tegnap éjjel, amikor lefeküdtem aludni kaptam egy sms-t Darren-től, hogy nem-e lenne kedvem délelőtt elmenni vele valahova. Természetesen beleegyeztem, mert jó barátom és így legalább odaadhatom neki a kis ajándékom, amit hoztam neki Szlovákiából. A Crown Plaza-ba megyünk majd "reggelizni".
*Niall szemszöge*
Délelőtt úgy döntöttem veszek Alexának valami kis ajándékot, mert úgy érzem megérdemli. Csodálatos lány.
Elindultam a Crown Plaza-ba, mert ott mindig mindent megtalálok. Bementem egy ajándékboltba. Találtam egy aranyos virágot tartó maci-szobrot. Szerintem ez illik Alexa megjelenéséhez és jelleméhez. Meg is vettem. Amikor indultam kifelé a plázából hirtelen megakadt valami különös "dolgon" a szemem. Alexát és Darren-t láttam, ahogy csókolóztak. Nem hittem a szemeimnek. Ez egyszerűen nem lehet igaz! Nem jelentettek neki semmit ezek a kisebb "jelek", amiket próbáltam adni neki?!! Áá.. nagyon csalódottnak éreztem magam. Úgy éreztem ezt meg kell beszélnem valakivel, akiben bízhatok! Írtam egy sms-t Josh-nak, hogy 10 perc és ott leszek nála.
Amikor beléptem Josh lakásába mindent elmondtam neki, amit érzek! Azt,.... hogy....... szeretem Alexát...! Nemtudom miért és hogyan történt ez, de nagyon úgy érzem, hogy szeretem!! Nemtudok nem rá gondolni!
*Darren szemszöge*
Nagyon jól éreztem magam Alexával. Aranyos lány! Egy csomót beszélt Niall-ról. Valahogy úgy érzem, hogy tetszik neki..
Kaptam tőle egy nagyon finom ajándékot. Szlovák csokit hozott nekem, hogy nehogy hiányoljam. Adtam neki két puszit, mert az úgy illendő..
*Alexa szemszöge*
Iszonyat jó volt Darren-nel! Az ajándékom is tetszett neki..! Eléggé kifáradtam, mert egy óriásit sétáltunk. Megyek is aludni, de még előtte megnézem a twitterem, hátha történt valami..
-------------------------------***------------------------------------
Hát ez lenne az új rész.. tudom elég uncsi lett, de ígérem a kövi izgibb lesz! Azért remélem tetszik. Olvassátok és komizzatok, hogy minél hamarabb hozzam a kövit ;) :D
Amikor felébredtem Niall már nem feküdt mellettem.. Kimentem a nappaliba, ami egybe van a konyhával. Niall ott ült a kanapén és tv-t nézett.
- Szia. - ültem le mellé.
- Jó reggelt. - mosolygott rám, majd odahajolt hozzám és egy puszit nyomott a homlokomra. Szerintem eléggé belepirultam. Csendben néztük tovább a tv-t, aztán hirtelen valami morgó hangot hallottunk. Niall gyomra volt az.
- Úgy látszik valaki éhes. - nevettem el magam.
- Nem bír már magával. - nevetett ő is.
- Akkor ezt orvosolni kell. - álltam fel a kanapéról. - Süssünk lasagna-t.
- Oké, de én csak nézni fogom. - állt fel ő is.
A konyhában szerencsére minden hozzávalót megtaláltam a lasagna sütéshez. Félóra alatt kész is lett. Vágtam egy óriási szeletet Niall-nak, majd egy kisebbet magamnak és visszaültünk a tv elé. Jóízűen elfogyasztottuk az ételt. Niall duplázott, aztán triplázott és, aztán megint elindult egy újabb szeletért, amikor visszajött már nemtudtam megállni, hogy ne szóljak erre semmit se.
- Tömd a majmot, írmanó! - röhögtem ki.
- Írmanó?! Írmanó vagyok?! - fordult oda felém.
- Igen, az vagy. - mondtam még mindig nevetve.
- Igen?! - állt fel, majd eldöntött a kanapén és rámugrott. Elkezdett csikizni, de olyan vadul, hogy már fájt szinte mindenem. Összevissza röhögtem és sikítoztam, aztán Niall abbahagyta... Gyönyörű kék szemeivel az arcomat fürkészte, egy apró mosoly jelent meg az arcán. Egyre közelebb hajolt...., aztán... egy hang szólalt meg mellőlünk.
- Ti meg mit csináltok? - hallottuk meg Zayn hangját. Niall gyorsan leugrott rólam, én pedig felültem a kanapén. - Nem lehetett volna halkabban?! - kérdezte álmosan. Niallal csak összemosolyogtunk. Zayn visszament a szobájába, Niall elment zuhanyozni, én pedig elmosogattam.
Miután én is rendbe hoztam magam, Niallal elindultunk haza, vagyis Niall lakásába.
- Arra gondoltam, hogy ma délután, ha nincs ellenedre felülhetnék a London Eye-ra. - mondta mosolyogva, amikor beléptünk a lakásajtón.
- Nincs ellenemre. Nagyon szívesen elmegyek veled. - mosolyogtam vissza rá.
Kettőkor el is indultunk. Niall megint ragaszkodott az "egyforma színekben legyünk" elvéhez. Nemértem mire jó az neki.
- Legyen szíves, mi mehetnénk csak ketten? - kérdezte a jegyárustól.
- Mehetnek, de az többe fog kerülni. - felelte a jegyárus.
- Nembaj. Mennyi lesz?
- Niall mit csinálsz?! Miért kéne csak ketten mennünk? - kérdeztem tőle, mert nemértettem egyet azzal, hogy kifizet egy csomó pénzt azért, hogy ketten menjünk csak.
- Mert most nincs kedvem teljes félórán át a rajongók sikítozását hallgatni egy kabinban! - nézett rám, majd kifizette a jegyeket.
Beléptünk egy kabinba, majd az elindult. Közelebb mentem az ablakhoz és csak csendben figyeltem a tájat. Niall mellém lépett.
- Csodálatos, igaz? - kérdezte.
- Igen. Gyönyörű. - feleltem.
- Sokszor, amikor Amerikában vagyunk és arra gondolok, hogy milyen jó Londonban azokkal lenni, akiket szeretek nagyon nagy honvágyam szok lenni. Szlovákiában is jó, mert ott vagy te, akivel eltöltöm a napokat, de Amerika más. Ott nincs senki, aki fontos lenne..
- Hmm... én még nem voltam annyira távol a hazámtól, de most talán egy kicsit honvágyam van.. De te itt vagy és így nem annyira.. - mosolyogtam rá. Niall elmosolyodott, majd közelebb lépett és átölelt. Belefúrtam az arcom a vállába és beszívtam az illatát. Soha nem esett ennyire jól egy ölelés bárkitől is. Soha többet nem akarom őt elengedni. Niall szinte már az életem részévé vált, fontos lett nekem..
A további 20 percet végigbeszélgettük. Sokat nevettünk. Jó volt vele lenni.
Még sétáltunk egy nagyot a városba, aztán elindultunk haza. Este 8-ra értünk haza. Bementem a "szobámba" lezuhanyoztam, majd átöltöztem. Pár perc múlva csengettek. Odamentem, hogy kinyissam az ajtót, mert Niall épp zuhanyzott.
- Olly Murs?! - döbbentem le, amikor megláttam teljes életnagyságban az ajtóban.
- Ja. Te kivagy? - nézett végig rajtam, majd elmosolyodott. Nem csodálom hiszen szürke rövidujjúpóló, sötétkék rövidnaci és barna UGG-csizma(!!!) volt rajtam. Hajam kócosan összevolt fogva.
Olly nem tőlem kapta meg a választ a kérdésére..
- Ő itt Alexa. - ölelt meg hátulról Niall. Kezeit összefonta a hasam előtt, aminek hatására elmosolyodtam.. meg azthiszem el is pirultam egy kicsit..
- És bemehetek? - kérdezte Olly még mindig az ajtóban állva velünk együtt.
Miután beengedtük a házba, leültünk a nappaliba. Este 11 óráig nálunk volt. Egy csomót hülyültünk és beszélgettünk. Nagyon megkedveltem Olly-t.
- Jóéjt! - nyomtam egy puszit Niall homlokára, Olly távozása után.
- Jóéjt! - mondta mosolyogva.
Besétáltam a szobámba és elalvás előtt átgondoltam ezt az egész mai napot. Imádtam! Mindennap átakarom élni.. nemhiszem, hogy megunnám..
-----------------------------------***------------------------
Hello! :D
Ez lenne a 18. fejezet. Remélem elnyerte tetszéseteket! :) Írjatok komikat, hogy tudjam milyen lett és, hogy minél hamarabb írhassam a kövit! ;) :)
Délelőtt Niallék megint próbáltak. Most időben felkeltünk, hogy legyen időnk reggelizni. A reggeli után elindultunk a próba helyszínére. Nevetve léptünk be az ajtón, mert Niall épp egy viccet mesélt. Imádom a vicceit.
- Mi ez a nagy boldogság? - nézett ránk Josh.
- Örülünk a koncertnek és a sok sikítozó rajongónak. - indult fel a színpadra Niall, miközben én leültem a nézőtérbe.
Pár dal eléneklése után tartottak egy kis szünetet.
- Most próbáljuk el a Little Things-et. - kiáltotta Zayn, hogy mindenki hallja, amikor véget ért a szünet.
- Ahhoz én nem kellek. - lépett ki a dobok mögül Josh és elindult felém. Amikor odaért, leült mellém.
A srácok elkezdtek énekelni. Niall a szólója alatt végig mosolyogva figyelt engem.
- Ez mi volt? - vonta fel a szemöldökét.
- Mi? - néztem rá értetlenül.
- Hát ez. Ez az összemosolygás és csak neked éneklés?!
- Hjajj Josh! Mégis mi lett volna?!
- Köztetek történt valami...!
- Nem történt semmi! Ne akarj a semmiből nagy dolgot csinálni! Meg különben is..! Niall bárkit megkaphat! Bármelyik nálam sokkal szebb lányt! - hajtottam le a fejem, mert ez egy kicsit elszomorított.
- De neki mégis csak te kellesz..! - állt fel mellőlem, mikor vége lett a dalnak.
- Mi?! - néztem utána.
Ez nem fért a fejembe! Mit akart ezzel Josh mondani?! Én Niall-nak kellek?! Miii?!!
- Oké, emberek a koncert után, buli az egyik bárban! - ordította Harry, majd kiviharzott a teremből.
- Na, milyen voltam? - lépett mellém Niall, majd elindultunk kifelé. Amikor hátrapillantottam Josh olyan "tudom ám, hogy van köztetek valami" nézéssel nézett utánunk.
- Nagyon jó, de a koncerten mégjobb leszel! - fordultam vissza, majd rámosolyogtam Niall-re.
*Koncert után a bárban*
A koncert fergeteges volt! Minden eljöttünk bulizni, kivéve Louis-t, mert ő romantikázni ment Eleanor-rel. Szerintem nagyon helyesek együtt.
Darren-t is elhívtam a bárba, hogy ne csak otthon üljön, meg emígy is, ha már itt vagyok, akkor legyen velem ő is, mert szerintem elég jó barátok lettünk.
A buli vége felé már csak Niall, Darren, Zayn és én maradtunk ott. Perrie nem jött velünk, mert Amerikában vannak a Little Mix-szel.
Mindenki ivott alkoholt csak én nem, mert én mégcsak 15 vagyok. Niall talán egy kicsit többet ivott, épp ezért úgy döntöttünk, hogy a 1D-házban alszunk, mert az közelebb van.
Amikor beléptünk a házba. Mindenki bement egy szobába és elaludt. Éjjel 4 körül hallottam, hogy valaki bejött a szobába, ahol aludtam. Éreztem, hogy lefeküdt mellém. Az illatáról rájöttem, hogy csak Niall az.
- Te mit keresel itt? - kérdeztem tőle halkan.
- Nemtudom. Hiányoztál! - fordult felém, majd átkarolt. Imádtam ezt! Nagyon jó érzés volt, hogy átkarolt és vele alszom! És azt mondta, hogy hiányoztam neki. Úristeeen!! Egy óriási vigyorral a fejemen aludtam el..
- Fent vagy? - nyitott be a szobába kopogás nélkül Niall.
- Már igen, alig pár perce ébredtem. - feleltem álmosan.
- Előbb hívott Josh, hogy egy óra múlva próbánk lesz a holnapi fellépésre. Arra gondoltam, hogy előtte elmehetnénk a Starbucks-ba reggelizni, mert nincs itthon semmi kaja és már én is nagyon éhes vagyok. - mondta el egy szuszra.
- Oké. Felöltözök és mehetünk. - mosolyogtam, majd kiszálltam az ágyból és elindultam a fürdőszoba felé.
Miután elvégeztem a szokásos tenni valókat a fürdőben kimentem onnan. A szobában ott ült az ágyon Niall.
- Hát te? - kérdeztem, mert szerettem volna felöltözni, hogy mihamarabb elindulhassunk.
- Hát én téged várlak, mert nemtudom mit vegyek fel, hogy kb. ugyanolyan színekben legyünk. - nézett rám mosolyogva.
- Miért fontos az, hogy egyforma színekben legyünk? - néztem rá értetlenül.
- Nemtudom, de szerintem úgy egy kicsit hasonlítanánk.
- Te bolond vagy. - nevettem el magam. - Na, gyere nézzük meg a ruháidat. - indultam el a szekrénye felé.
Alig kellett 10 perc és már ki is választottuk a ruhákat, hogy miben megyünk.
Niall sötétkék rövidujjút és fekete csőnacit viselt,majd felzselézte hozzá szőke haját. Én sötétkék virágmintás ujjatlanpólót, fekete rövidnacit, sötétkék balerinacipőt vettem fel. Egy kicsit átvasaltam a hajam és felvittem az arcomra egy kis natúrsminket. Így léptünk ki a lakásajtón. Beültünk Niall autójába és 3 perc múlva megálltunk a Starbucks előtt. Amikor beléptünk az ajtón mindenki kérdőn nézett ránk. Jópár gyilkos tekintet figyelt engem. Szokatlan volt ez. Leginkább azért, mert nincs is köztünk semmi Niallal, mégis most páran azthiszik, hogy van. Néhány lány odament Niall-hoz és kértek tőle autogramot. Jó 10-15 percet ott álltam, aztán meguntam és leültem egy asztalhoz az ajtónál.
- Sajnálom, de most sietnem kell, örülök, hogy eljutottam ide enni egy keveset, ha lesz még rá idő.. szóval én most megyek. Bocsi, sziasztok. - köszönt el Niall a lányoktól, majd odajött hozzám, megragadta a kezem és kihúzott az ajtón. Gyorsan beszálltunk az autóba és elhajtottunk onnan.
- Hát, nem laktunk jól és már nincs időnk máshova menni enni. - mondta csalódottan.
- Figyelj te elmész a próbára, én meg elmegyek valahova és veszek kaját.
- De hát azt sem tudod hol vannak itt éttermek.
- Nembaj, majdcsak találok valamit.
- Áá.. nem, azt nem lehet! Megígértem a szüleidnek, hogy vigyázok rád és nem hagylak egyedül a városban!
- Nyugi! Nemfogják megtudni! - biztattam.
- Rendben, de nem fogsz elveszni?!
- Nem. - szálltam ki , miután Niall félreállt az autóval.
Nagyon sokat sétáltam össze-vissza, de sehol nem találtam a Nando's-t. Azért akartam onnan vinni kaját, mert tudom, hogy az Niall kedvenc helye. Hirtelen eszembe jutott, hogy felhívom Darren-t. Ő biztos tudja hol van.
- Szia, Lexi. - szólt bele a telefonba kedvesen.
- Szia. Ráérsz most? - kérdeztem.
- Persze. Miért?
- Mert már valami fél órája járom a várost és nem találom sehol sem a Nando's-t. Azért hívtalak, hátha te tudod, mert segíthetnél megtalálni.
- Oké. Hol vagy most?
- Őő.... a Downing Street-en a mekivel szemben.
- Rendben. Máris ott vagyok. - tette le.
10 perc múlva megérkezett Darren az autójával.
- Szia. - öleltem meg.
- Szia. - viszonozta az ölelésem. - Miért keresed a Nando's-t?
- Mert Niall-nak és a többieknek kéne vinnem kaját. Niall már nagyon éhes. - mondtam.
- Jólvan, akkor szálljunk be, elmegyünk a Nando's-ba és viszünk kaját nekik. - mosolygott.
- Rendben. - szálltam be az autóba.
20 perc múlva odaértünk és miután bevásároltunk elindultunk oda, ahol Niall-ék próbálnak. Útközben felhívott Niall, hogy hol vagyok már. Erre én csak azt feleltem, hogy útban hozzájuk és le is tettem. Amikor odaértünk kiszálltunk.
- Nem jösz be te is? - kérdeztem Darren-t.
- Öö.. talán csak pár percre.
- Oké. Akkor menjünk. - indultam az ajtó felé.
*Niall szemszöge*
Már nagyon vártam Alexát, mert éhes voltam, de ez semmi sem volt ahhoz képest, amekkora bűntudatot éreztem, mert magára hagytam a városban..!
Miközben a Kiss You-t énekeltük, az ajtót figyeltem. Amikor láttam, hogy nyitódik nagyon megörültem, mert tudtam, hogy Alexa lesz az.... vagyis.... Alexa és Darren?! Mit keres itt Alexával Darren?! Ideges lettem! Nevetgélve jöttek be, közben Alexa odaintett nekünk. Leültek az első sorba és csendben figyelték az "előadás"-unkat. Amikor vége lett Alexa elindult fel a színpadra hozzánk, Darren pedig az ajtó felé. Gondolom hazament. Alexa sorban megölelte Harry-t, Zayn-t, Louis-t és Liam-et. Aztán elindult felém.
- Szia. Bocsi, hogy sokat késtem a kajával, de eltévedtem a városban.. - mondta kissé megbánóan.
- Mit keresett itt Darren? - kérdeztem tőle idegesen. Próbáltam leplezni, de nemhiszem, hogy sikerült.
- Ő segített megtalálni a Nando's-t, onnan szerettem volna hozni nektek kaját, mert tudom, hogy te szereted. - mosolygott.
- Oké. Köszi. - vettem ki a kezéből a táskát.
- Mi az Niall, be sem mutatod nekünk a barátnődet? - kérdezte röhögve Josh.
- Ő nem a barátnőm, oké? - néztem rá dühösen.
Alexa elindult Josh-ék felé, gondolom, hogy bemutatkozzon nekik.
*Alexa szemszöge*
Niall kicsit ideges volt. Szerintem azért, mert nagyon sokat kellett várnia a kajára. Iszonyat nagy bűntudatom van emiatt.
Megismerkedtem a banda zenekarával. Nagyon jófejek! Főleg Josh. Őt nagyon bírom, brutál vicceket tud.
A próba után csendben utaztunk Niall-al haza, vagyis az ő lakásába. Csalódottnak tűnt. Bűntudatot éreztem! Még sosem láttam ilyennek őt.
Amíg ezen gondolkodtam észre sem vettem, hogy egy könnycsepp gördült le az arcomon, csak akkor, amikor Niall kézfejét éreztem az arcomon, ahogy letörölte a könnycseppet.
- Ne sírj! - mondta komolyan, miközben az utat figyelte. - Mi a baj?
- Csak gondolkodtam. - feleltem.
- Akkor inkább ne gondolkodj. Nem akarlak sírni látni!
Miután beléptünk Niall lakásába elindultam az ideiglenes szobám felé. Elmentem lezuhanyozni, aztán leültem az ágyra, bekapcsoltam a laptopot és válaszoltam anya e-mail-jére. Pár perc múlva kopogtak. Niall volt az.
- Bejöhetek? - kérdezte.
- Persze.
- Mit csinálsz? - ült le mellém.
- Most semmit.
- Nézünk valami filmet?
- Nézhetünk.
Niall elvette tőlem a laptopot és keresgélni kezdett. Végül közösen választottunk filmet. A Wall-e mellett döntöttünk, mert az vicces és se nem fiús, se nem lányos. Mindketten végig feküdtünk az ágyon és csendben bámultuk képernyőt. A vicces részeknél mindketten felnevettünk. Igazából azthiszem, elég jól szórakoztunk. Amikor vége lett a filmnek Niall kikapcsolta a gépet és elindult az ajtó felé.
- Niall! - szóltam utána.
- Igen? - fordult meg.
- Sajnálom, ha csalódást okoztam! - ültem fel az ágyban.
- Semmi baj, nem okoztál csalódást! - jött oda hozzám mosolyogva. - Jóéjt!
- Jóéjt! - mondtam, aztán Niall egy puszit nyomott a homlokomra..
-------------------------------***-----------------------
Sziasztok!
Hát ez lenne a 16. fejezet. Remélem tetszik. Majd írjatok komikat, hogy milyen! Köszii. :*
Ééés.. eljött! Július 12.-e van! Ezt a napot vártam már mióta.
Reggel 7-kor már indulnom kellett a pozsonyi reptérre, hogy ott felszállhassak a repülőgépre, ami egyenesen Londonba repít Niall-hez. Egész jól utaztam ahhoz képest, hogy először ültem repülőgépen. Amikor landolt a gép és szépen sorban mindenki kiszállhatott, elmentem a bőröndjeimért és elindultam megkeresni Niall-t. Nem kellett sokáig keresnem. Amikor meglátott széles mosollyal elindult felém és én is felé. Szó szerint a nyakába ugrottam, mert bevallom már nagyon hiányzott! Ő is örült nekem. Nagyon hosszan öleltük egymást.. talán a hiány miatt..
- Hogy vagy? - kérdezte, amikor elindultunk a kijárat felé.
- Mostmár jól. - mondtam mosolyogva. - És te?
- Én is. - mosolygott rám. - Hogy utaztál?
- Jól. Kicsit féltem tőle, de még szinte élveztem is.
- Annak örülök... Figyu, baj lenne, ha először beugranánk a közös házba, ahol néha a fiúkkal vagyunk?!
- Dehogy lenne baj. Már szerentém megismerni őket is.
- Hidd el, ők is téged!
Beültünk Niall autójába és elhajtottunk. Alig utaztunk 10 percet és megálltunk egy gyönyörű, nagy, fehér ház előtt. Odasétáltunk a bejárathoz, majd benyitottunk a házba. Bent már ott ültek a többiek.
- Sziaa. - jött felém széttárt karokkal Harry.
- Szia. - öleltem meg. - Alexa vagyok. - mutatkoztam be az ölelés után.
- Tudom. - kacsintott.
A fiúk sorban odajöttek és bemutatkoztak.. bár fölösleges volt.. Nagyon jól éreztem magam velük. Louis viccei életben még nagyobbat ütnek, mint videóban. Nagyon jó fej srác. Liam igazán kedves volt, bár kicsit csendes. Zayn hozta a szokásos rosszfiús kinézetet, pedig igazából nagyon kedves és vicces. És Harry.., nos.. hát ő csak a szokásos volt. Elég fura volt a közelében lenni. Göndör fürtjei elvarázsolják az embert, a gödröcskéiről pedig ne is beszéljünk..
Miután elköszöntünk a srácoktól. Elindultunk Niall lakásához. Kb. félórát utaztunk, aztán megálltunk egy nagyon magas épület előtt. Kiszedtük bőröndjeimet a csomagtartóból és elindultunk befelé. Amíg a liftet vártuk, megjelent egy ismerős.
- Alexa? - hallottam Darren hangját a hátam mögül.
- Igen, én. - fordultam oda felé.
- Hogy-hogy itt vagy?
- Hát, Niall elhívott én meg eljöttem.
- Óó... aha.
- Megérkezett a lift. - mondta Niall és már szállt is be. Valahogy nem kedveli, ha Darren-nel beszélgetek.. Nemtudom, miért..
- Óó.. oké. Szia Darren, majd beszélünk. - köszöntem el tőle.
- Szia. Jó volt látni. - köszönt el ő is.
Miután felértünk a lifttel odasétáltunk Niall lakásajtajához. Nagyon jól nézett ki a lakása. Modern bútorok, pár kép és plusz egy kis "fiús rumli".
- Melyik lesz a szobám? - kérdeztem Niall-tól.
- Hát, te aludhatsz az én szobámban én meg a nappaliban.
- De, nem muszáj. Én elalszom a nappaliban is.
- Nem. Te szépen a szobámban fogsz aludni.
- Oké.
Niall megmutatta mi hol van, aztán segített becipelni a bőröndjeimet abba a szobába, ahol aludni fogok.. vagy úgymond "lakni", mert 2 hetet leszek Londonban.
A délután jól eltelt. Sétáltunk egy nagyot Londonban. Megnéztük a London Eye-t, a Big Ben-t és a Buckingham Palotát is. London tényleg gyönyörű város..
-------------------***----------------------------
Arra gondoltam, hogy mivel ez a 15. fejezet (elég szép szám) :DD lehet egy olyan "bónusz", hogy holnap hoznám a 16., 17. fejezetet. Nemtudom, hogy vagytok vele, de ha vasárnapnál hamarabb szeretnétek olvasni a kövit akkor legyen itt legalább 3 komi. :)
*Alexa szemszöge*
Azon héten, amikor Niallék itt voltak, minden nap kint voltunk. Nagyon jó volt velük.
Ma délután Niall felhívott.
- Szia. - szóltam bele.
- Szia. - szólt ő is. - Hogy vagy?
- Jól, köszi. Te?
- Én is, köszi.
Pár perc csend után Niall megint beleszólt a telefonba.
- Figyu.. arra gondoltam, hogy nyáron, ha a szüleid elengednek, akkor eljöhetnél ide, Londonba, hozzánk. Azthiszem már vagyunk olyan jóban és a szüleid is ismernek már annyira, hogy megbízzanak bennem.
- Uhh... ez nagyon jó ötlet, de honnan lenne repülőjegyem?!
- Hát én vennék neked, úgysem kaptál még semmit sem tőlem szülinapodra..!
- Úristen! Nem, azt nem lehet, Niall! Egy repülőjegy nagyon drága!
- Oké, akkor te fizeted a felét, hogy megnyugodj..
- Őő... megbeszélem a szüleimmel és visszahívlak. - tettem le.
Kifutottam a szombámból és bementem a nappaliba, ahol anya és apa éppen tévét néztek.
- Anya, apa! Beszélhetek veletek?! - kérdeztem.
- Perszehogy. - kapcsolta ki a tévét anya.
- Szóval, tudom, hogy mégcsak 15 vagyok és nagyon fiatal, de Niall felajánlotta, hogy nyáron utazzak el hozzá/hozzájuk Londonba.. - hadartam el gyorsan. Se anya, se apa nem mondott semmit csak néztek ki a fejükből.
- Tudom, hogy ez baromság, de gondoltam megkérdezem és....- kezdtem megint, de anya a szavamba vágott.
- Figyelj! Egy repülőjegy nagyon drága..
- .. de Niall fizetné a felét.
- Rendben.. az úgy már más.. szóval szerintem te nagyon jó gyerek vagy! Nem vagy szétszórt vagy figyelmetlen.. Niall nagyon rendes fiú és megfontolt.. tudom, hogy fura lesz neked ezt hallani, de én ELENGEDLEK! - mondta anya. Amikor meghallottam az "elengedlek" szót felsikítottam és elkezdtem ugrálni. Apát is sikerült meggyőzni..
- Te jó Isten! Anyaa, Apaa! El sem hiszem!! Úristeen.. köszönöm!!! - puszilgattam anyát, majd apát összevissza. Nagyon boldog voltam!
El sem hiszem, hogy nyáron megyek Londonba ráadásul Niall-hez!
Fel is hívtam Niall-t és elújságoltam neki a nagy hírt. Ő is nagyon boldog volt! Alig várom július 12-ét (ekkora kaptam jegyet, mert Niall már meg is vette)..!!
Húúúúú............. már 15 vagyok.. Ez az!
Reggel izgatottan ébredtem, mert ma megismerem Niall "titokzatos" barátját és.., hát ma megint láthatom Niallt!
Ebéd után gyorsan elkészülődtem, aztán már csak arra vártam, hogy Niall írjon egy sms-t, hogy itt vannak. Délután kettő körül írt is. Elköszöntem anyuéktól, majd kimentem az ajtón. Kint Niall fehér rövidujjúpólóban és kék hosszúnaciban várt, mellette ott állt a barátja, piros pólóban és fekete hosszúnaciban.
- Hello! - köszöntem nekik.
- Szia! - ölelt meg Niall.
- Szia, Darren vagyok. - mutatkozott be a srác.
- Szia én pedig, Alexa. - mutatkoztam be én is.
Elindultunk a város felé, mert ott zajlanak a Komáromi Napok. Egész úton beszélgettünk.
- Szóval, te szereted a One Directiont.. és szeretsz még valami mást is? - kérdezte Darren.
- Persze, de a One Direction jóval felettük áll. - mondtam büszkén.
- És milyen zenéket szeretsz még?
- Húú... hááát.... például.. The Script, Flo Rida, Rihanna, Demi Lovato... meg még sokmindent. Úgy mondanám.. mindegy ki énekli csak jó legyen a zene.
- Óó.. az jó. - mosolygott rám. - Niall most milyen csendben vagy.. - nézett a haverjára.
- Hát, mert ti most.. így ketten beszélgettek.. - mondta kicsit szomorkásan.
- De attól még te is közbeszólhatsz. - néztem rá, majd Niall csak bólintott egyet.
A városban hatalmas tömeg volt. Éppen az egyik sorban sétáltunk, amikor odajöttek egy csomóan Niall-hez aláírást kérni és képeket csinálni vele. Már kb. 10 perce tartott ez az egész, amikor Darren odajött hozzám.
- Nem megyünk tovább sétálni ketten, mert már szétunom a fejem..?!
- De, persze, menjünk. - egyeztem bele.
- Oké, szólok Niall-nak és mehetünk. - mosolygott.
Darrennel elindultunk tovább..
*Niall szemszöge*
Miután elment a nagy rajongócsoportom elindultam, hogy megkeressem Alexáékat. Amikor megláttam őket úgy gondoltam odamegyek hozzájuk, de aztán elég fura dolgot láttam..! Alexa egy puszit nyomott Darren arcára.. Nagyon meglepődtem. Azthiszem egy kicsit féltékeny voltam.., majd' szét vetett a düh. Inkább nem is csatlakoztam hozzájuk, hanem messziről figyeltem őket. Igazán jól szórakoztak ketten, állandóan nevettek és sokat beszélgettek. Darren vett egy pohár sört (mindig is szerette), amiből Alexa is kortyolt párat. Furán éreztem magam! Úgy néztek ki, mint egy szerelmes pár. Darren kb. egy fejjel magasabb Alexánál, de még így is jól mutatnak.
Írtam egy sms-t Darren-nek, hogy "nem találom őket" és hogy az egyik sor végén várok rájuk. Kisiettem a sor végére és ott vártam. Pár perc múlva meg is érkeztek..
*Alexa szemszöge*
Amikor odaértünk Niall-hoz elég furán viselkedett. Alig beszélgetett velünk.. még annyit sem, mint amikor mentünk be a városba..
Nagyon jó volt sétálni Darren-nel, nagyon kedves és vicces srác. Bírom őt..
Niallék elkísértek hazáig, egy-egy öleléssel köszöntem el tőlük, bár Niall alig akart megölelni.. Mi lehet a baja?!
*Darren szemszöge*
Miután elköszöntünk Alexától elindultunk vissza a hotelba. Niall olyan közömbös volt velem és Alexával is. Muszáj volt rákérdeznem miért ilyen.
- Mi a baj?! Mond el! Miért voltál olyan Alexával?! És most miért vagy ilyen velem?!
- Nincs semmi baj! És milyen lettem volna Alexával?! Olyan voltam, amilyen szoktam lenni! - förmedt rám.
- Látni rajtad, hogy valami bajod van! Mond el! Bennem megbízhatsz!!
- De mondom, hogy nincs semmi bajom!! - kiáltotta idegesen.
- Héé..! Nyugii! - próbáltam megnyugtatni, aztán tovább győzködtem, hogy mondja már el mi a baja.. Fél óra győzködés után sikerült!!
- Oké.. elmondom, csak hagyjál már! Szóval.. láttam, ahogy megpuszilt téged Alexa.. láttam azt, hogy milyen jól elvoltatok, mennyit nevettetek és beszélgettetek.. Legjobban az a puszi fájt..! Nemtudom mi ez az érzés, de nagyon rossz! - magyarázta.
- Haver! Te szerelmes vagy a csajba! - esett le, hogy mi van. -TE féltékeny vagy!
- Nem... vagyis... nemtudom.... lehet..!
