Mivel a fiúk egész nap interjúkon és fotózásokon vettek részt, Josh-sal úgy döntöttünk, hogy elmegyünk sétálni egyet a városba. Nagyon sokat sétáltunk, aztán megéheztünk és elhatároztuk, hogy beülünk a Starbucks-ba, amit egy plázában fedeztünk fel. Miközben vártuk, hogy kihozzák, amit rendeltünk, beszélgettünk. Hirtelen megcsörrent a telefonom.
- Igen? Tessék? - szóltam bele.
- Szia, Lexa. Réka vagyok. - hallottam meg legjobb barátnőm vékonyka hangját.
- Szia, Réka. - köszöntem neki kedvesen. Josh szemei megcsillantak és érdeklődve figyelt.
- Arra gondoltam elmehetnénk valahova sétálni meg beszélgetni úgy mindenféléről.
- Ööm.. jó lenne, de már New York-ban vagyunk a srácokkal, úgyhogy sajnos nemtudunk.
- Óó.. az kár.. na mindegy.. Szia. - köszönt el.
- Szia.. - köszöntem én is.
- Várj! Ne tedd le! Beszélhetek vele? - kiáltott egyet Josh. Elég hangos volt, mert az egész kávézó ránk figyelt.
- Húúú. Az ott Josh! A One Direction dobosa. - állt fel egy lány az egyik asztalnál.
- Úristen! Tényleg! - kiáltották a többiek. Josh kikapta a kezemből a telefont és elsietett. Azthiszem sikerült beszélnie Rékával.
Egy csomó lány állt körül engem.
- Jársz Josh-sal? - kérdezték féltékenyen.
- Nem. - válaszoltam higgadtan.
- Akkor miért vagytok itt és iszogattok?! - kérdezett tovább most már arrogánsan.
- Barátok nem ülhetnek be egy kávézóba inni egy kávét? - kérdeztem vissza.
- De.. igen, viszont...
- Mi viszont? Hmm?! Nektek nincs más dolgotok csak más életével foglalkozni?! Nőjetek már fel! - kaptam fel a táskám az asztaltól és Josh után futottam.
- Tessék, itt a telód. - nyomta a kezembe.
- Tudtál vele beszélni? - kérdeztem.
- Aha, tudtam.
- Éés miről beszéltetek? - kezdtem el faggatni.
- Semmi különösről. Hogy sikerült leráznod azokat a csajokat? - terelte a szót.
- Josh! Ne terelj! Mondj el nekem mindent! Bízz bennem! Én is elmondtam a Niall-ös dolgot!
- Oké-oké. Semmi komoly csak elkértem a teló számát és megkérdeztem mikor láthatom majd.
- Tetszik neked?
- Ja. Aranyos lány és mellesleg nagyon szép! Honnan ismered?
- Osztálytársak voltunk általánosban és legjobb barátnők vagyunk.
- Aha. Nem csoda mindaketten jól néztek ki.
- Köszi. - mosolyogtam.
- Ez így van. - kacsintott.
Beszálltunk a liftbe és felmentünk a második emeletre. Besétáltunk a H&M-be, aztán szétváltunk. Én mentem a női cuccokhoz, Josh pedig a férfi cuccokhoz. Fél óra után Josh megállt előttem. Egy sapkát tartott a kezében.
- Szerinted jól áll? - kérdezte mosolyogva.
- Jól áll. - mosolyogtam vissza rá. Őszintén megvallva tényleg jól állt neki.
Tovább nézelődtem a sok ruha között. Josh velem tartott, mert ő már kiválasztotta mit fog megvenni.
- Nézd mit találtam neked. - szólt a hátam mögül kb. 10 perc múltán.
Odafordultam Josh-hoz. Egy fehér ír zászló mintás rövidujjút tartott a kezében ezzel a felirattal: "I like irish boys" ("Szeretem az ír fiúkat").
- Húú. Ez nagyon jól néz ki. - örültem meg.
- Próbáld fel. - nyomta a kezembe.
Miután felpróbáltam és Josh véleményezte hogy áll. Mindketten megvettük a kiválasztott ruhadarabokat és boldogan sétáltunk vissza a hotelbe a sötét utcákon..
-----------------------------------***------------------------------------
Hát ez lenne az új rész. Tudom, elég későn hoztam. Sajnálom, de elég sokminden összejött az előző héten.. Remélem azért tetszik. :) Olvassátok és komizzatok. ;) És B.Ú.É.K. mindenkinek! :) Köszönöm mindenkinek, aki olvassa a blogot és komizik is. :** Sokat jelent. :)
Reggel korán ébredtünk, mert ma utaztunk New York-ba. Josh mint mindig most össze-vissza kapkodott, mert még nem volt összepakolva. Mindent a végére hagy. Segítettem neki rakodni, hogy hamarabb elkészüljön és indulhassunk NY-ba, de így nem volt időm megcsinálni a hajam, ami össze-vissza állt. Felraktam gyors egy kontyba. Egyszerű, de mégis nagyszerű.
Kopogtak az ajtón, odafutottam kinyitni. Niall állt ott.
- Szia. Még ma lejöttök? Le fogjuk késni a gépet! - mondta idegesen.
- Ne engem hibáztass, hanem drága jó barátunkat, Josh-t, aki nem volt képes tegnap összerakodni.
- Mindig ezt csinálja! Josh! Legközelebb itt hagyunk!
- Jó, hagyjatok csak! Már nem érdekel semmi sem. - jött felénk két bőrönddel a kezében. Én is befutottam az enyémekért és már mehettünk is. A portán odaadtuk a szobakulcsokat, majd kiléptünk a szállodából. Egy csomó rajongó sikoltozott ott, amikor meglátták a fiúkat. Én kaptam pár megvető, utálkozó pillantást. Elég kellemetlen volt. Niall átkarolta a vállam és úgy kísért az autóhoz, nehogy a rajongókat elkapja a hév. Csak így meg őt karmolászták. Na, mindegy, de szép dolog volt ez Niall-től. Bár így még rontott egy kicsit a helyzeten..
A fiúk végigröhögték az utat, hogy mennyit sikítoznak a directionerek. Néha vicces, de néha beteges.. Mondjuk én is sikítoztam, amikor megláttam Niall-t, azon a szép napon, ott a cukrászda előtt. Olyan hihetetlen volt őt ott látni testközelből, beszélgetni vele, megölelni. Arra is emlékszem, hogy aznap elkérte a telószámom és még a koncertjükre is meghívott. Szeretett volna ott látni és én is szerettem volna ott lenni. De nem lehettem, hála anyának. Szeretem őt, szeretem a közelségét, viszont mi csak barátok vagyunk sajnos és talán nem is lehetünk többek..
A reptéren még várnunk kellett. Ott is sok rajongó várt a fiúkra csakhogy láthassák őket pár percre vagy akárcsak pár másodpercre. A testőrök és rendőrök elzárták a rajongókat tőlünk.
- Niall. - hallottunk egy aranyos hangocskát. Lux futott Niall felé. Niall felkapta a kezébe, aztán mosolyogva néztek felém. Niall elkezdett gügyögni a kicsinek, játszott vele, megcsikizte. Látszott rajta, hogy jó apa lesz. Szerencsés lesz az a lány/nő, aki elnyeri Niall szerelmét és imádni fogja. Niall nagyon tud szeretni mindenkit, viszont nagyon érzékeny is. Nem szabad őt megbántani, mert akkor összetörik. Épp ezért nem szeretek vele veszekedni. Bár még soha nem veszekedtünk..
Alig 2 óra alatt odaértünk NY-ba. A reptér hátsó ajtaján mentünk ki, bár azért ott is állt jó pár rajongó. Niall megint ugyanúgy "védett" tőlük. Nemtudom miért..
Útközben a szálloda felé, végig az ablakon át figyeltem a várost. Gyönyörű, főleg így Karácsonykor.
A szálloda is nagyon szép. Megint Josh-sal kaptam szobát. Már megszoktuk egymást. Jó barátok vagyunk.
Miután kirakodtunk a bőröndjeinkből, szétfolytunk a kanapén és pihentünk. Josh még el is aludt. A telefonja csörgésére riadt fel.
- Oké. Rendben. Fél óra múlva? Oké-oké. Ott leszünk. - beszélt a telefonba.
- Fél óra múlva Louis csinál elő Szilveszteri partyt az ő szobájukban.
- Rendben akkor készülődjünk. - álltam fel a kanapéról. Elmentem lezuhanyozni, aztán felöltöztem (sötétkék pántos póló, fekete csőnaci, sötétkék balerinacipő) és kisminkeltem magam. Josh csak felkapott egy "ünneplősebb" pólót és gatyát. Kiléptünk az ajtón, aztán megkerestük a 22-es szobát. Mi a 27-esben voltunk Josh-sal.
A srácok már vártak minket.
- Helló. - ordította el magát Josh, amikor beléptünk az ajtón.
Niall felállt és odajött hozzám. Mosolyogva végigmért.
- Jól nézel ki mint mindig. - ölelt meg szorosan. Viszonoztam az ölelését.
- Mi a program? - kérdezte Harry, Taylor-t puszilgatva.
- Játszunk, eszünk, iszunk, partyzunk. - adta meg a választ Louis.
- Ebből nekem az "eszünk" rész tetszik. - mondta Niall.
- Azt gondoltuk. - röhögtem ki, aztán lazán beletúrtam a hajába (úúú, jó érzés volt!).
- Mit fogunk játszani? - kérdezte Perrie.
- Bármit, amit szeretnétek.
- 7 perc a mennyországbant szeretnék. - mondta Taylor.
- Oké. Akkor játszunk azt. - mosolyogtam.
Leültünk körbe a földre (Niall mellém ült). Egy szekrényt választottunk "búvóhelynek", ahol el kell töltened egy személlyel 7 teljes percet. Először Harry és Taylor mászott bele, aztán Louis és Liam és még így tovább össze-vissza mindenki. Én maradtam utoljára.
- Szóval Alexa, kivel mássz be?! - nézett rám kérdőn Louis.
- Nemtudom. - mondtam izgatottan, mert ideges voltam, hogy kivel fognak "összerakni". Josh odahajolt Louis-hoz, a fülébe súgott valamit, aztán mindketten elmosolyodtak.
- Te..... Niall-lel mész. - mondta ki az "ítéletet".
Niall-lel engedelmesen felálltunk, aztán lassan egymást után bemásztunk a szekrénybe. Az első 3-4 perc csendben telt.. Hallottam, hogy Niall fészkelődik, aztán teljesen közelről éreztem az illatát. Éreztem a szuszogását az arcomban, aztán.... hirtelen Niall ajkai érintették az enyéimet. Szenvedélyesen, de mégis inkább gyengéden csókolt. Mindent tökéletes volt.
Ezek után Niall megsimította az arcom és vissza "ült" a helyére.
- Letelt a 7 perc. Most már gyertek ki! - kiabálták a fiúk kívülről.
Niall kilökte a szekrényajtót és kimászott onnan. Én még mindig el voltam gondolkozva, az agyam állandóan kattogott. Csak arra a finom és tökéletes csókra tudtam gondolni. Nem hittem volna, hogy az első csókom Niall-től fogom kapni. Megsimítottam az ajkaimat, amin még mindig éreztem Niall csókját, aztán kimásztam én is a szekrényből. Visszaültem a helyemre, Niall-lel összemosolyogtunk, aztán mindketten elkaptuk a tekintetünket.
A buli folytatódott tovább. Kb. félóra múltán, Niall odajött hozzám.
- Beszélhetek veled? - kérdezte aranyosan.
- Persze. - feleltem. Niall megfogta a kezem és félrehúzott.
- Arról a csókról lenne szó... - kezdett bele, amikor megálltunk.
- Tudom, felejtsem el, mert csak azért történt, hogy feldobd a hangulatot és egyá... - szóltam közbe, de Niall elhallgattatott egy csókkal.
- Szeretlek! - suttogta, miután elváltak ajkaink.
- Mi? - néztem rá csillogó szemekkel.
- Már régóta elakartam mondani, de nemtudtam hogy. Jól jött ez a játék. - mosolygott.
- Én is Szeretlek! - ugrottam a nyakába, aztán jó mélyen beszívtam az illatát, amit úgy imádok. Niall a nyakamba fúrta az arcát és egy puszit nyomott rá.
Éjjel hajnali 3 körül mindenki visszavonult a szobájába. Niall elkísért a "szobámig". Egy homlokpuszival búcsúzott el tőlem. Josh mosolyogva figyelt minket.
Beléptünk az ajtón, immáron csak ketten, én és Josh.
- Na. - csukta be az ajtót, aztán engem fürkészett. - Mostmár mesélhetsz!
- Miről? - kérdeztem értetlenül.
- Rólad és Niall-ről.
- És mégis mit mondjak magamról és Niall-ről?
- Mi történt a szekrényben?!
- Semmi.
- Ugyanmár! Láttam rajtatok, hogy valami történt. Alexa, nekem elmondhatod. Bízz bennem! - karolt át, aztán leültetett a kanapéra.
- Öö..., de nem történt semmi!
- Alexa!
- Jólvan, de ez még titok. Szóval, a szekrényben Niall megcsókolt, aztán a buli alatt félrehívott beszélni és azt mondta, hogy szeret.
- Akkor most jártok?
- Aszthiszem, igen! - mosolyogtam.
- Amúgy nemértem, hogy hogy nemtudtad észrevenni, hogy odavan érted! Minden egyes mondatában ott szerepelt a neved. Állandóan rólad beszélt! Vágyakozva figyelt téged.
- Komolyan?
- Igen. Niall tényleg szeret téged.
- Úristen! Ez olyan hihetetlen! - ujjongtam.
- És te szereted őt? - kérdezte hirtelen Josh.
- Miért ne szeretném? Régóta tetszik nekem és tiszta szívemből szeretem! - jelentettem ki magabiztosan. Igazat mondtam!
- Soha ne bántsd meg Niall-t és ne is csald meg! Érzékeny.
- Tudom Josh, tudom! Ismerem őt. Jobban, mint azt gondolnád.
----------------------------------------***-----------------------------------------
Ez lenne az új rész. Sajnálom, hogy kicsit többet kellett várnotok rá, de ez most szerintem jó izgi rész lett. :) Olvassátok és véleményezzetek. Köszii :**
Boldog Karácsonyt Mindenkinek! :)
*Josh szemszöge*
A hosszú próba után ketten (én és Niall) utaztunk haza. Fáradt voltam, szerettem volna bedőlni az ágyba és aludni egy nagyot.
Útközben kikérdeztem Niall-t, hogy mi volt vele és Alexával tegnap. Az egész vacsora alatt mosolyogtak és együtt érkeztek meg. Alexa biztos Niall-nél volt, mert a szobánkban nem volt ott. Niall elmondta, hogy semmi komoly nem volt csak megölelgette meg ilyesmik. Szurkolok nekik, mert mindketten megérdemlik a boldogságot, amit egymás mellett megtalálnának.
Szinte úgy estem be a hotelszobába.
- Alexa... Hel.. - kiáltottam Alexának, de, aztán megláttam, hogy Alexa nincs egyedül. Egy gyönyörű, hosszú sötét hajú lány ült mellette. Jelenléte lefagyasztott. Sem szólni, sem mozdulni nem tudtam.
- Szia. Réka vagyok. - állt elém, aztán kezet nyújtott. Tehát ő nem csak szép, hanem intelligens is.
- Öö... Hello... én Josh. - fogtam vele kezet. Bőre sima és bársonyos volt.
- Te vagy a dobos, igaz? - kérdezte érdeklődve nézve rám hatalmas barna szemeivel.
- Ja, én. - mosolyogtam rá. Visszamosolygott.
- Oké, most akkor bemutatom neked a fiúkat külön-külön. - állt fel a kanapéról Alexa, aztán Rékával együtt kisétáltak a szobából..
*Alexa szemszöge*
Rékának sikerült mindenkivel megismerkednie. Már visszament a saját hotelébe. Josh elkísérte őt. Hmm... juteszembe.. Josh ma eléggé el volt varázsolva. Állandóan mosolygott, dúdolgatott néhány számot... Nemtudom mi ütött belé. De ez csak azóta van, amióta találkozott Rékával. Lehet tetszik neki?!
*Másnap*
Reggel amikor felébredtem, Josh még mindig aludt. Aranyos volt, de eléggé hangosan horkolt. Lezuhanyoztam és elvégeztem a stb. reggeli dolgot, aztán lementem reggelizni. Niall is épp ott reggelizett. Odaültem hozzá. Csendben ettük a reggelit. Épp, hogy csak köszöntünk egymásnak. Nemtudom miért volt velem ilyen idegen.
A reggeli elfogyasztása után elindultam fel, vissza a szobába. Miközben sétáltam egy kéz elkapta az enyémet. Niall keze volt az, mert aztán odafordított maga felé és egyenesen a gyönyörű kék szemeibe néztem. Szerintem megint elpirultam, mert Niall elmosolyodott.
- Nemsokára indulunk egy interjúra, ahol énekelni is fogunk. Este lesz egy koncert, utána pedig az After-party. Remélem eljösz. - mondta már elengedve a kezem, de továbbra is a szemeimbe bámulva.
- Ezt vegyem meghívásnak? - kérdeztem.
- Ja.
- Rendben. Szívesen elmegyek a koncertre és utána az After-party-ra. - mondtam mosolyogva.
- Oké. Akkor majd velem jösz. - kacsintott, aztán elsétált. Igazából mehettünk volna együtt, de ő lépcsőzött, én meg lifttel "utaztam", mert fáradt voltam. Igazából már reggeltől kicsit furán érzem magam, de majd átmegy rajtam.
Josh-sal beszélgettem, miközben ő már készülődött a koncertre. Nagyon aranyos volt, ahogy össze-vissza kapkodott. Valaki kopogott az ajtón. Josh ment kinyitni, mert közelebb volt hozzá és én pedig a kanapén pihentem, mert nagyon rosszul voltam. Kisebb hányingerek törtek rám, szédültem és fáztam. Sajnos nem tudok így tudok ott lenni a koncerten, pedig annyira akartam menni. Még Rékát is elhívtam, hogy jöjjön.
- Sziasztok. Készen vagytok? - jött beljebb Niall, miután Josh kinyitotta neki az ajtót. - Alexa, te miért fekszel még a kanapén és nem készülődsz? - nézett rám kérdőn, amikor észrevett.
- Alexa rosszul van és így nem tud jönni. - nézett rám Josh is.
- Mi a baj? - ült a kanapé szélére, mellém Niall.
- Hányingerem van, fázom és szédülök. - soroltam a tüneteket.
- Esetleg itt maradhatok veled. Vigyázni rád. Nem akarlak így itt hagyni! - jelentette ki Niall.
- Nem. Én megleszek. A koncert sokkal fontosabb. Ott kell lenned. Már régóta készültök rá! - biztattam őt.
- Te fontosabb vagy. - fogta két kezébe az egyik kezem. Megnyugtatóan cirógatta.
Nagynehezen megegyeztem Niall-lel, hogy menjen csak, én megleszek. Jól esik, hogy így törődik velem. Niall és Josh is kivonult a szobából és végre pihenhettem. Azonnal álomba szenderültem.
Alig aludhattam egy órát. Már nem voltam rosszul, amikor felébredtem. Szerintem sikerült kialudnom. De így nem lehetek ott a koncerten. Ajj, pedig úgy vártam.
Bekapcsoltam a tv-t és kerestem valami jó, értelmes műsort. Épp a Grease ment az egyik tv adón. Megörültem neki.
Már vagy fél órája nézhettem, amikor kopogtak az ajtón. Felugrottam a kanapéról és elindultam az ajtó felé..., vagyis csak indultam volna, mert abban a pillanatban elakadt valamiben a lábam és hasra estem. A sötétben nem láttam semmit. Sántítva léptem az ajtó elé. Amikor kinyitottam nem hittem a szemeimnek..
- Szia, Alexa. - köszönt Niall kedvesen. - Már jobban vagy? - érdeklődött.
- Ja. Aludtam egy nagyot és elmúlt. - mondtam, miközben beinvitáltam a szobába. Fél lábon ugrálva indultam el, de aztán Niall felkapott a kezébe és odacipelt a kanapéhoz.
- Most meg a lábad fáj? - kérdezte.
- Nem vészes. Csak azért fáj, mert amikor indultam kinyitni neked az ajtót, elestem Josh bőrödjébe (időközben rájöttem, hogy drága jó barátom szana-szét hagyta cuccait).
- Akkor jobban leszel?
- Ühüm.
- Húú, akkor jó. Terveztem egy dolgot, hogy mit csinálhatnánk.
- Úú.. komolyan? - csillant fel a szemem. - De amúgy hogy-hogy itt vagy? Nem az After-partyn lenne a helyed?
- Inkább veled vagyok, mint ott. - mosolygott. Én is elmosolyodtam..
- És mi a terved? - kérdeztem kíváncsian.
- Hát, ma vagyunk utoljára LA-ben, szóval arra gondoltam, hogy elmegyünk körülnézni a városban. Te még úgysem láttad. Viszont nem gyalog fogunk menni, hanem a szállodának van egy olyan kis "boltja", ahol lehet kikölcsönözni világító biciklit.
- Úristen, de jó! - sikítottam, aztán Niall nyakába "ugrottam". Szorítottam magamhoz, amennyire csak tudtam.
Összebújva végig néztük a Grease-t, aztán felöltöztem és elindultunk a városba biciklizni. Niall a zölden világító, én a sárgán világító biciklit választottam. Nagyon jól éreztem magam vele. Este fél 12 körül értünk haza.
Mosolyogva, de fáradtan aludtam el. Holnap reggel New York-ba utazunk..-----------------------------------------***-----------------------------------------
Ez lenne az új rész. Remélem tetszik. Szerintem most egy kicsit uncsi lett, de hát olyan is kell. ;) Köszönök mindenkinek mindent aki olvassa és komizik is. Nagyon sokat jelent nekem ez. Továbbra is komizzatok és olvasgassatok. ;) :**
- Amúgy honnan szedted azt, hogy járok Darren-nel? - kérdeztem Niall-től egy kis hallgatás után, még mindig abban a helyzetben üldögélve.
- Haragszol amiatt? - terelte a szót.
- Még nem válaszoltál a kérdésemre!
- De te sem.
- Niall! - kiáltottam rá. Nem szeretem, amikor játszadozik.
- Oké-oké.. Onnan jött ez az egész, hogy Londonban láttalak téged és Darren-t smárolni. Láttam! Aztán meg ugyebár volt nálatok Szlovákiában is.. meghát nála aludtál. Vele!
- Először is az a "smárolás" csak két puszi volt az ARCOMRA. Másodszor azért volt Szlovákiában, mert volt egy kisebb fellépése. Harmadszor... nos,.. a harmadik verzió igaz. De hol máshol aludtam volna? - magyaráztam miközben "kitéptem" magam Niall szorításából és felálltam. Előtte álltam, ő pedig továbbra is a kanapén ült. Egymás szemébe néztünk.
- Aludhattál volna nálam! Nem tiltottalak ki onnan!
- Persze. Aztán egész nap azt kellett volna néznem, hogy hogy nyaljátok-fáljátok egymást Amy-vel! Kösz, de abból nem kértem! - kezdtem ideges lenni.
- Zavart volna? Hmm?! - kérdezte Niall huncutan.
- Nem! Egyáltalán nem zavart volna!
- Akkor miért vagy ideges?! - piszkálódott.
- Én nem vagyok ideges! - fordultam el tőle, mert éreztem, hogy kezd vörösödni a fejem. Niall mögém állt, aztán megsimította a vállam, de abban a pillanatban megszólalt a telefonja.
- Aha. Oké. Rendben. Megyünk. - beszélt a telefonba.
- Josh hívott, hogy menni kell vacsorázni, mert később már nem kapunk.
- Oké. Menjünk. Már úgyis éhes vagyok. - indultam az ajtó felé.
Niall utánam jött. Keze érintette az enyémet, de aztán kinyitódott az egyik szobaajtó - két lány jött ki - és elhúzta onnan.
Csendben sétáltunk le a lépcsőn (inkább lépcsőztünk). Egyikünk sem szólt semmit. Rápillantottam Niall-re, láttam, hogy mosolygott..
Beléptünk az ebédlőbe, aztán megkerestük Joshékat. Nem volt nehéz, mert ők voltak a leghangosabbak. Az előétel és a főétel mennyei volt, de csak ez után jött a vacsora legfinomabb része. Kis muffinok voltak, zöld krémmel a tetején, színes gyöngyökkel (ehetőek) leszórva. Olyan látványt nyújtottak, mint sok. kis karácsonyfa. Nagyon jól néztek ki, de az ízük annál sokkal jobb volt.
Miután befejeztük a vacsorát, mindeni elvonult a szobájába pihenni. Niall felkísért a szobához. Hosszú, forró öleléssel búcsúzott el tőlem, aztán miután elment, nyomott egy puszit a homlokomra.. Mondanom sem kell, de elpirultam.
Ezek a puszik hiányoztak a legjobban. Az aranyos, gondoskodó pusziai, a világon a legjobb ölelései, a mosolya és úgy egészében.. Niall.
*Másnap délelőtt*
Tizenegykor ébredtem. Fáradtan, vonszolva magam sétáltam ki a "nappaliba". Josh-t sehol sem találtam. Írtam neki egy sms-t, hogy hol van.
Erre ő azt írta vissza, hogy "hiányzom?". Visszaírtam neki, hogy "nagyon te majom.. de amúgy most komolyan! hova tűntél?!". Végre megkaptam a választ, hogy próbájuk van, mert holnap este lesz egy koncertjük. Lassan felöltöztem, aztán úgy határoztam, hogy elmegyek sétálni a városba. Megnézem LA-t közelebbről.
Fél egy körül léptem ki a hotelből. Össze-vissza sétálgattam a városban, aztán a nagy tömeg között hirtelen egy ismerős arcot pillantottam meg.
- Szia, Réka. Hát, te? Hogy-hogy itt?! - kérdeztem "régi" barátnőmtől.
Rékával azóta nem beszéltem, hogy kijártuk az általánost és mindketten más-más középsuliba kezdtünk el járni. Ő volt a legjobb barátnőm. Mindig megbíztam benne és ő is bennem. Egy és fél évvel idősebb nálam, de ugyanúgy egy hullámhosszon vagyunk. Nem azért, hogy fényezzem magam, de gondolkodásra mindig is érettebb voltam a koromtól.
- Szia, Lexa. Hát én apukámmal vagyok itt. Elhozott Karácsonyra. Még az Újévet itt töltjük, aztán 3.-án utazunk haza. És te, hogy-hogy itt vagy?! Kivel jöttél?
- Öhm... nembiztos, hogy fogsz nekem hinni, de én Niall-lel vagyok itt.. - mondtam ki az igazságot, mert nem akartam hazudni.
- Mi?! Niall Horan-nel?! - sikított fel.
- Cssst. - tettem az ujjam a szájára. - Igen vele, és itt van az egész 1D és barátnői, meg a zenekar és Paul, meg Lux is.
- Te jó Isten!! De hogy?! És mikor?! És jársz Niall-lel?! - zúdította rám kérdéseit izgatottan.
- Tavaly ismerkedtem meg Niall-lel, de az hosszú és bonyolult sztori, hogy hogy. És nem járok Niall-lel, vagyis még nem... - hajtottam le a fejem.
- Mi az, hogy "még nem"? Alakul köztetek valami?! Mondjad már! Ne már, hogy mindent úgy kell harapófogóval kiszednem belőled?!!
Rékának mindent elmeséltem, rólam, Niall-ről, a bandáról, az Amy és Darren ügyről.. és úgy összességében mindenről. Hiányzott már, hogy valaki olyannal osszak meg ilyen dolgokat, mint Réka. Ő megért engem, mert ő a "volt" LB-m.
- Úristen! Ez hihetetlen. Filmet kéne csinálni az életedből. - ujjongott, miközben az eperturmixát szürcsölgette. (Időközben beültünk a Starbucks-ba.)
Elhívtam Rékát a hotelbe, mert megakart ismerkedni a fiúkkal. Még nem értek vissza, de addig a hotelszobában folytattuk beszélgetésünket. Hallottuk, hogy kinyitódott az ajtó.
- Alexa... Hel.. - kiáltott Josh, de, aztán egy szempillantás alatt lefagyott.
-----------------------------------------***---------------------------------------------
Hát itt az új rész. Remélem tetszik. Van egy új szereplő, aki majd valamilyen szempontból érdekes és jelentős lesz, de az majd még kiderül, miért. A köviben lesznek új szemszögek. :) Olvassatok és komizzatok. Eddig is köszönök mindent mindenkinek. :) :**
Még mindig a bőröndömből pakoltam ki, amikor jelzett a telefonom, hogy jött egy sms-em. Niall írt. Ezt: "Szia, Alexa. Ha lenne kedved átjöhetnél. A 37-es szobában vagyok. Niall xx"
Visszaírtam neki, hogy majd átmegyek.
Abba hagytam a pakolászást és elmentem zuhanyozni. Miután lezuhanyoztam kikészítettem mit veszek fel: hosszú cicanaci, pántos fehér póló és rá piros szvetter. Egyszerű, de nagyszerű. Szeretem a laza öltözékeket.
A ruhák mellé kiraktam Niall ajándékát. Átkötöttem piros szalaggal, hogy azért ajándék formája legyen. Felvittem az arcomra egy kis natúr sminket és befújtam magam a kedvenc parfümömmel. Már készen is voltam. Mivel én és Josh a 32-es szobát kaptuk, gondoltam, hogy a 37-eset is ott találom a 3.-on.
Odaálltam az ajtó elé és bekopogtam. Pár másodperc múlva kinyitódott az ajtó. Niall mosolyogva nézett rám (imádom a mosolyát!).
- Szia. - köszönt, majd megölelt.
- Hello. - köszöntem vissza és viszonoztam az ölelését.
Bementünk a szobába és leültünk a kanapéra. Úgy éreztem itt az ideje az ajándékosztásnak. Odanyújtottam Niall felé a kis ajándékot.
- Boldog Karácsonyt! - mosolyogtam rá.
- Na, erre nem számítottam. Köszönöm. - ölelt meg megint, aztán egy puszit nyomott az arcomra. Én persze egyből elpirultam, dehát nem tehetek arról, hogy ezt váltja ki belőlem Niall. - Ez még nincs meg és pont terveztem, hogy megveszem. - nézegette az ajándékát.
- Hmm... megéreztem. - néztem rá mosolyogva.
- Próbáljuk is ki. Játszunk egyet. - kapcsolta be a tv-t.
- De én nem tudok ilyet játszani. - mondtam félve.
- Hát, majd megtanulsz játszani ilyet. - tette be a CD-t.
- Rendben.
Miután betöltött a játék, Niall odaült mellém. Kezembe nyomta a kontrollert, aztán elkezdte magyarázni, hogy hogy működik.
- Érted, nagyjából?
- Aha. De először játszhatok valami robottal, ha lehet, mert te tuti levernél?!
- Persze, játszhatsz.
- Oké. Köszi. - mosolyogtam rá.
Niall elindította a játékot. Eleinte nem nagyon ment, de, aztán kezdtem belejönni. Mivel vesztettem az elsőnél, megkértem Niall-t, hogy hagy játszhassak megint egyet robottal, mert még képeznem kell magamat. Ő erre beleegyezett, de jól ki is röhögött, hogy milyen komolyan veszem a játékot. Sajnálom, de én ilyen vagyok. Szeretek nyerni, bár azért nem ráz meg, ha veszítek.
Már vagy ötödszörre játszottam újból. Niall szenvedett, mert már unta az egészet. Össze-vissza járkált, zenét hallgatott, sms-ezett (nemtudom kivel).
Hatodszorra indítottam újra a játékot. Beleéltem magam, aztán kizökkentett valami belőle, vagyis inkább valaki.. Hirtelen két "nagy" láb került az enyéim mellé, aztán megcsapott az a bizonyos illat.. Niall illata. Amitől mindig felélednek a pillangók a hasamban és vadul csapkodnak, bár ez minden érintésénél megtörténik.
Niall körbe fonta kezeit a hasamon, állát pedig a vállamra helyezte, így figyelte a játékot. Nem tudtam koncentrálni, remegtek a kezeim. Próbáltam leplezni, de nem nagyon ment.
Éreztem ahogy hozzámsimult, éreztem az illatát, a levegővételeit, minden egyes szívdobbanását. Nemtudta felülmúlni semmi sem azt az érzést, amit akkor, ott éreztem.
A következő játékot megint elvesztettem, bár ezt Niall-nek köszönhettem leginkább.
- Ne mond, hogy megint akarsz játszani, mert már nekem attól elment a kedvem, hogy ennyiszer újrajátszottad.
- Nem, már elment tőle a kedvem nekem is. Idegesítő ez a játék. Dobtam le a földre a kontrollert. - Feladtam! - kiáltottam, aztán felakartam állni, de Niall nem hagyta. Visszarántott magához. Tovább ölelt úgy, ahogy előbb. Arcát a nyakamba temette. Éreztem a szuszogását és azt is, hogy mosolygott. Én is mosolyogtam. Niall lágyan megharapta a fülcimpámat.
- Naa! - kiáltottam fel. Niall felnevetett.
- Fájt? - kérdezte huncutan.
- Nem.. Nem fájt, csak nem szeretem, ha harapdálnak. Nem vagyok étel.
- Pedig édes vagy. - bújt még jobban hozzám. - És jó az illatod. - én erre csak mosolyogni tudtam, mert nem bírtam megszólalni.
Nemtudom, hogy miért csinálta ezt Niall, de nagyon jó volt vele. Sokáig úgy üldögéltünk, csendben,... kiélvezve minden pillanatot egymás társaságában. Nem mindig lehetünk ketten (ez furán hangzott)..
Lehet, hogy valami elkezdődött köztünk....?!
------------------------------------------***------------------------------------------
Sziasztok. Már meg is hoztam a kövit. Remélem tetszik. :) Olvassátok és komizzatok. Köszii :**
- Hahó... indulni ké..... - hallottuk Josh hangját magunk mellől. - Öhm...... zavarok, igaz?! - mondta kissé bizonytalanul.
- Öö... nem.. nem zavarsz.. - bújtam ki Niall keze alól, aztán elmentem onnan olyan gyorsan, ahogyan csak tudtam.
*Niall szemszöge*
Követtem a szememmel Alexát, ahogy elsietett tőlünk. Aztán Josh-ra néztem. Kérdőn fürkészett.
- Úristen.... majdnem lesmároltad a csajt! - kiáltozott, mire én befogtam a száját, mert nem akarom, hogy bárki is megtudja.
- Cssst.. - néztem rá.
- Nem félsz Darren-től? Mit fog szólni ehhez?!- mondta már suttogva.
- Darren nem fogja megtudni.
- És.., ha Alexa elmondja neki?
- Alexa nem tenne olyat.
- Ugyan.. miért ne?!
- Ismerem Alexát.. ő nem olyan! Ő teljesen más. - mondtam, aztán kisétáltam az előszobába és kiindultam a többiek után.
Amikor kiléptem az ajtón Alexára pillantottam, de ő elkapta tekintetét. Haragudhat rám?! Igazából nem tudom mi ütött belém, hiszen ő Darren-nel jár.. tudom.. Darren nyáron volt Szlovákiában és mi másért lett volna ott, ha nem azért, mert Alexához ment..?!
- Alexa, Josh és Niall.... ti jöttök velem. - intett nekünk Harry. A többiek Paul-lal mentek.
Beszálltunk az autóba. Josh ült előre Harry mellé. Mi pedig Alexával hátra. Kellemetlen volt a helyzet. Láttam Alexán, hogy feszült. Az út lassan és csendben telt el. Miután kiszálltunk az autóból, besiettünk a reptérre onnan pedig a repülőgépre. Mindenki elfoglalta helyét, aztán már repültünk is a naplementében Amerika felé.
*Alexa szemszöge*
Kellemesen utaztunk a repülőn. Niall nyakig be volt takarózva és úgy mosolygott rám. Aludni készült. Oda mentem hozzá, aztán bebújtam mellé. Jólesett a közelsége. A többiek elkezdtek "húú"-zni, de minket nem érdekeltek. Boldogan, csendben feküdtünk egymás mellett és csak élveztük egymás társaságát. Mosolyogva aludtam el Niall mellett.
- Alexa... Alexa.. ébredj fel. Megérkeztünk. - szólítgatott Niall. Még mindig ott feküdt mellettem.
- Komolyan? - kérdeztem álmosan. Niall csak bólintott egyet. - Áááhh.. és én szinte végig aludtam az egész utat?! - mondtam csalódottan, aztán kikeltem az "ágyból". Megigazítottam a hajam és megvártam Niall-t. Együtt szálltunk le a gépről. A fiúk az autóban vártak minket. Elindultunk a szállodához. Már kívülről gyönyörűen nézett ki.
Elsőnek én kaptam szobát, mert "lányoké az elsőbbség". Legalább ők betartják..
Felmentem a 3. emeletre. Kinyitottam a kapott kulcscsal a szobaajtót, majd beléptem. Nagyon szép szoba volt, viszont két ágyas. Nemértettem miért.. De aztán hamar rájöttem, mert pár perc múlva kinyitódott az ajtó és Josh lépett be rajta.
- Te leszel a szobatársam? - néztem rá.
- Tudom, hogy Darren-nek jobban örülnél, de... ez van.. most engem kapt.... - kezdett bele a mondatába, de én közbevágtam, mert elakadtam a " Darren-nek jobban örülnél" résznél.
- Mi?! Miről beszélsz?! Miért örülnék jobban Darren-nek?! - néztem rá kérdőn, de egyben dühösen is. Honnan vesz ekkora baromságot?!
- Hát... jártok, nem?!
- Nem! Dehogy! Miből gondolod, hogy járok vele?!
- Hát... Niall láto... vagyis.. - kezdett magyarázkodni, de közbevágtam.
- Mit látott Niall?
- Semmit.
- Josh! - léptem oda hozzá. - Mond el! Légyszíves! - néztem rá kutyaszemekkel.
- Oké... jólvan.. csak ne nézz rám így! Szóval... Niall mesélte, hogy amikor nyáron voltál Londonban, látott téged és Darren-t smárolni a plázában.. és tudjuk, hogy aztán volt Szlovákiában nálad.
- Mi?! Én soha életemben nem smároltam senkivel.. nemhogy Darren-nel! Ez felháborító...! És nyáron pedig volt egy kisebb fellépése Darren-nek, azért volt Szlovákiában! Nem nálam volt! - fakadtam ki.
- Mi?! Te még soha nem smároltál senkivel?
- Nem. Még senkivel sem. - ültem le szomorúan a kanapéra.
- Jajj.. hát az nem olyan nagy baj! Az a jó, hogy nem vagy egy ringyó, aki a fél világgal smárolt már! - ölelt meg Josh, mire én csak elmosolyodtam.
Elkezdtem kipakolni a bőröndömből. Josh pedig szorgosan működött a mobilján, aztán csak annyit mondott "most megyek, majd jövök" és kiment a szobából..
*Niall szemszöge*
Josh sms-e után lementem a szálloda kávézójába, mert oda beszéltük meg a "találkát". Valami fontosat akart mondani.
- Na, mi az a fontos dolog? - kérdeztem kíváncsian, amikor odaért.
- Szóval..... Alexa nem jár Darren-nel.
- Mi?! Dehát láttam, hogy smároltak!
- Akkor szemüvegre van szükséged! Alexa még soha életében nem smárolt senkivel!
- Beszéltél vele?
- Ja. De totál véletlenül szedtem ki belőle.
- És honnan tudod, hogy igazat mondott?
- Láttam rajta... Na, de, figyelj! Tehát.. Alexa szabad, szép, okos és még sohasem smárolt senkivel. Tiéd a pálya, de azért vigyázz vele!
- Oké. Kösz, mindent. - veregettem meg a vállát, aztán elindultam fel. Közben írtam egy sms-t Alexának..
----------------------------------------***-----------------------------------------
Sziasztok. :)
Hát ez lenne az új rész. Remélem tetszik. Olvassátok és komizzatok :) Minden új kominak és megtekintésnek nagyon tudok örülni, mert az nekem egy visszajelzés, hogy tetszik nektek a blog. :)
Ma utazom Londonba és onnan Niall-ékkal Amerikába, LA-be. Reggel fél 7-kor ébredtem, mert bár csak 9-kor megy a gépem, már nyolckor el kellet indulni a pozsonyi reptérre.
- Szia, anya és apa. - öleltem meg őket külön-külön.
- Szia, Kincsem. - puszilgatott anya.
- Szia. Aztán vigyázz magadra. - köszönt el tőlem apa.
Anyán láttam, hogy könnyesek a szemei..
Leadtam a bőröndjeimet, aztán már mehettem is a gépre felszállni. Kellemesen utaztam. Alig 2 óra az út. Végig zenét hallgattam és pihentem. Fáradt voltam a korán kelés végett.
A reptéren kiváltottam a bőrömdjeimet, aztán elindultam megkeresni Niall-t. Hamar észrevettem, hiszen egy csomó rajongó körbevette őt. Nem mentem oda, mert nem akartam, hogy fölösleges pletykák terjengjenek rólunk. Szépen vártam, amíg elvonult a lánysereg. Amikor Niall megfordult, elindult felém. Mosolygott. Boldognak tűnt. Szürkés póló, zöld sapi és zöld hátizsák volt rajta. Nagyon aranyos volt.
- Szia. - ölelt meg. Szinte szorított magához. - Már nagyon régen láttalak. - szorongatott tovább. Én csak öleltem őt magamhoz, mert már nagyon hiányzott. Beszívtam az illatát és jó mélyen az emlékeimbe zártam ezt a pillanatot. Nemhittem volna, hogy fogom én még valaha látni őt.
- Igen, már nagyon régen láttuk egymást. - öleltük egymást tovább.
Amikor ennek az egésznek vége lett, elindultunk kifelé.
- Minek van nálad hátizsák? - kérdeztem tőle, mert nemigazán értettem, hogy ide minek hozta magával.
- Nemtudom. Szeretem cipelni. - mondta komolyan, mire én gyengén megütöttem a fejét.
- Bolond vagy. - röhögtem ki.
- Köszi a bókot. - kacsintott. Automatikusan elpirosodtam erre a mozdulatára.
Beültünk Niall autójába és elhajtottunk a reptérről. Az 1D-háznál álltunk meg.
- Már itt van mindenki. Innen fogunk indulni este a reptérre együtt. - szedte ki a bőröndjeimet az autóból. - Ezeket viszem én. - mondta.
- Köszi. - mosolyogtam rá.
Benyitottunk a házba. Mindenki ott ült a kanapén és éppen Louit figyelték, ahogyan hevesen magyaráz.
- Sziasztok. - köszöntem.
- Szia Lexiii! - jött felém Josh, tárt karokkal. Megöleltük egymást, aztán sorban mindenki odajött hozzám.
- Szia, Eleanor vagyok, Loui barátnője. - jött felém mosolyogva Eleanor.
- Szia, én Alexa. - nyújtottam neki a kezem. Kezet fogtunk aztán még bemutatkoztam Danielle-nek és Perrie-nek is. Taylor Amerikában van, szóval vele majd ott fogok megismerkedni.
Már olyan félórája hülyültünk, amikor eszembe jutott, hogy én még ajándékot is akartam venni Niall-nek. Félrehívtam Josh-t, mert ő jó barátja Niall-nek és biztos tudna segíteni nekem.
- Na, mondjad. - nézett rám.
- Szóval. Szeretnék venni Niall-nek valami ajándékot Karácsonyra és szülinapjára, mert még nem kapott tőlem semmit és...... - kezdtem bele.
- Neki az pont elég ajándéknak, hogy itt vagy. - vágott a szavamba Josh, aztán megveregette a vállamat.
- Mi?!
- Mindegy, mondjad tovább..!
- Oké..., de hogy értetted ezt?!
- Sehogy folytasd.. - mondta parancsolóan.
- Oké..., de ezt még majd megbeszéljük! - jelentettem ki neki. - Arra gondoltam, hogy veszek neki valami videojátékot. És gondolom te tudod melyik nincs meg neki.
- Még szép, hogy tudom.
- Eljönnél velem most megvenni neki?
- Persze, de akkor menjünk is. - indult vissza.
- Elmegyünk sétálni Alexával, majd jövünk. - vette fel a kabátját.
Niall fura pillantásokat vetett Josh-ra, aztán rám is.
- Úúú.... sétálni, ketten, mi?! - hülyült Loui.
- Jajj már, hagy menjenek. - vágta őt fejbe Liam. Én csak jót röhögtem rajtuk.
Josh-sal kimentünk az ajtón, aztán elindultunk a város felé. Nem volt olyan messze az az üzlet, ahol betudtam szerezni Niall ajándékát.
- Na, válogass. - nyomott a kezembe legalább 10 CD-t Josh, miután kiválogatta, hogy melyik van meg Niall-nek, illetve melyiket szereti játszani.
Gyorsan kiválasztottam egyet a sok közül és odavittem a pénztárhoz. Miután kifizettem, el is indultunk vissza a többiekhez.
- Becsempészed nekem valahogy a házba? - kérdeztem Josh-tól.
- Kicsit sok a kérésed tőlem egy nap. - hülyéskedett.
- Nem szólogatsz be! - kiáltottam rá nevetve.
- Oké. Becsempészem, de hova tegyem aztán?
- A bőröndömbe.
- És melyik az?
- Mindegy, majd bemegyünk a fürdőbe aztán odaadod.
- Oké.
A beszélgetés után oda is értünk a házhoz.
- Na, milyen volt a séta? - kérdezte Zayn.
- Jó. - mondta Josh.
Miután levette téliruháit, elindult a fürdő felé. Mentem utána, hogy odaadhassa a CD-t és eltehessem a bőröndömbe.
- Na, tessék itt van. - nyomta a kezembe és már indult is vissza.
- Oké. - néztem a kezemben tartott kis dobozkára. - Josh! - szóltam utána.
- Hmm?! - fordult vissza.
- Köszi. - mosolyogtam rá, mire ő odajött hozzám és megölelt.
- Nincsmit. - mondta halkan. - Rám mindig számíthatsz. - simogatta meg a hátam, amikor elengedtük egymást. Gyorsan elraktam a bőröndömbe az ajándékot, aztán már indultam is vissza. Útközbe, a folyosón, belebotlottam Niall-be.
- Mi ez az egész veled és Josh-sal? - kért számon. Láttam rajta, hogy zavarja.
- Mi lenne? Barátok vagyunk és ennyi. - mondtam és továbbindultam, de Niall elzárta az utamat. Két kezét a falnak támasztotta, így körbevéve engem. Gyönyörű szemeivel az arcomat fürkészte. Halvány mosoly jelent meg az arcán. Elkezdett közeledni a fejével az enyémhez. Lehunyta a szemét, majd én is... aztán...
- Hahó... indulni ké..... - hallottuk Josh hangját magunk mellől.
----------------------------------------***-------------------------------------------
Itt a kövi. :) Olvasgassátok és komizzatok is. :D Ja, és egy kicsit átcsináltam a blogot. Remélem tetszik, írjatok arra is vélcsit. :)
Reggel szomorúan, de mégis izgatottan ébredtem. Lassan, fáradtan sétáltam ki a konyhába.
- Jó reggelt. - dünnyögtem.
- Jó reggelt. - köszönt vissza anya és apa kedvesen.
- Mi ez a rossz kedv? - kérdezte apa.
- Még kérdezed? - néztem rá.
- Oké... mond el neki. - nézett apa, anyára.
- Rendben. Szóval kislányom úgy döntöttünk, hogy.... MEHETSZ AMERIKÁBA! - kiáltotta anya boldogan.
- MI????????! - kiáltottam hitetlenül. Egyszerűen nem fogtam fel, hogy mit mondott anya.
- Mehetsz Amerikába!! - ismételte meg anya.
- Úristeen! - ugrottam a nyakába. - Imádlak titeket! - kezdtem el könnyezni az örömtől. Olyan hihetetlen!
- Mi is szeretünk! - ölelt meg apa.
- De hogy-hogy elengedtek? - váltottam komolyabbra.
- Háát... átbeszéltük a dolgokat és úgy gondoljuk megérdemled. - mosolygott rám anya. - De aztán vigyázz magadra! És Niall-nek meg ajánlom, hogy ne bántson meg megint!
- Oké, vigyázni fogok magamra. És ne féljetek most már nem fog. - mosolyogtam. Bár egy "remélem"-et azért hozzá tettem magamban..
Miután megreggeliztem és elvégeztem a reggeli teendőket, plusz még megtanultam, felhívtam Niall-t.
- Szia. Remélem jó híred van. - szólt bele.
- Szia. De még mennyire jó. - mondtam vidáman.
- Jöhetsz velünk? - kérdezte izgatottan.
- IGEN! - kiáltottam a telefonba.
- Úristen! Ez lesz a legszebb Karácsonyom és Újévem! - kiáltozott Niall is. Nagyon boldogok voltunk. Az utolsó mondatánál viszont elakadtam.
- Őő.. de anya szeretné tudni, hogy hogy lenne az utazás meg minden..
- Oké. Akkor mondom. Reggel ideutaznál Londonba és innen indulnánk együtt Amerikába. A repjegyet pedig majd elküldöm. Január 6-án jönnénk haza.
- Huh.. oké.
- Ja, és csak este mennénk Amerikába, mert akkor nincsenek annyian a reptéren és hazafelé szintén.
- Oké. Remélem anyának megfog felelni az "útirend".
- Szerintem megfog. De most le kell tennem, mert próbánk lesz. Szia. - köszönt el.
- Rendben. Szia. - köszöntem el én is.
Miután még örültem egy sort magamnak, kisétáltam a konyhába és mindent elmondtam a szüleimnek. Beleegyeztek, megfelel nekik az "útirend". Huh, még Niall-nek is kéne vennem valami ajándékot Karácsonyra, de azt hiszem, majd inkább megveszem Londonban, hamár úgy is ott leszünk fél napot..
-----------------------------------------***------------------------------------------
Ez lenne az új rész. Elég rövid lett.., de azért remélem, hogy tetszik. :) Olvassátok szeretettel és komizzatok is. :))
*Alexa szemszöge*
Miután kikapcsoltam a laptopot átgondoltam, hogy hogyan kérhetném meg anyát arra, hogy elengedjen Amerikába. Minden álmom, hogy eljussak oda!
- Anya.. - próbáltam belekezdeni.
- Igen? Mit szeretnél? - nézett rám kedvesen.
- Szóval... kaptam egy ajánlatot Niall-tól, hogy december 26-án mehetnék velük Amerikába.. És,... őő.... figyelj, tudom, hogy messze van és ünnepek lesznek.., de az a legnagyobb álmom, hogy elmehessek oda és most itt a lehetőség..!
- Alexa, Kincsem... én tudom és teljesen megértem, hogy elszeretnél menni, de mégcsak 15 vagy és Amerika messze van! Ráadásul emlékezz vissza arra, hogy milyen állapotban jöttél haza Londonból. Nem szeretném, hogy megint szomorú légy Niall végett..
- Nem leszek szomorú! Magától kért meg! És... és... én szeretem... és annyira jó lenne elmenni vele.. velük Amerikába! Anya! Kérlek szépen!!! - gördült le egy könnycsepp az arcomon.
- Ne sírj! Értsd meg, hogy még túl fiatal vagy, hogy elengedjelek egyedül Amerikába!
- De én ezt nemtudom megérteni! Te értsd meg, hogy ez nekem fontos!!!
- Tudom, hogy fontos neked! De nekem és apádnak Te vagy fontos!
- Ha fontos lennék nektek akkor elengednétek Amerikába! - rohantam ki a nappaliból. Egyenesen a szobámba futottam. Rávetettem magam az ágyra és csak sírtam! Olyan jó lenne elmenni Amerikába, Niall-lel és a többiekkel! Anya nem érti meg, hogy ez nekem milyen fontos! Ááhh.. elegem van a szüleimből!
Jó egy órája sírdogálhattam a szobámban, amikor valaki kopogott az ajtón. Éreztem, hogy anya lesz az.
- Alexa, Drágám! Tudod, hogy mi mindennél jobban szeretünk apáddal! - ült le mellém az ágyra.
- Ha szeretnétek, elmehetnék Amerikába! - mondtam idegesen, majd elfordultam tőle.
- Figyelj... azért sem engedünk, mert Amerikába nagyon drágák a repjegyek és még azt sem tudjuk mennyi időre mennél és hogyan, vagyis hol találkoznál Niall-ékkal..!
- Megbeszélném vele, hogy hogyan lenne! Anya, értsd meg, nekem ott kell lennem! Elakarok oda menni! Niall-lel! És a többiekkel!
- Rendben, még megbeszéljük ezt apáddal és alszunk rá egyet! Oké?
- Oké. - mondtam, aztán anya egy puszit nyomott a homlokomra és kiment.
Erről a homlokpusziról eszembe jutott Niall, ahogy olyan lazán és kedvesen puszit szokott nyomni a homlokomra. Újra érezni akartam, azt! Azt az érzést, amit a London Eye-ban éreztem, amikor olyan hosszan megölelt! Imádtam azokat perceket.. Soha nem akartam őt elengedni!... Hiányzik!
---------------------------------------------***------------------------------------------
Sziasztok. :) Ez lenne a kövi. :) Remélem tetszik! Olvassátok és komizzatok nyugodtan ;) :D
Délelőtt a fiúkkal próbáltunk. Holnap lesz egy koncertünk, de már a decemberi amerikai fellépésekre is készülünk. Szünet közben bejött Paul.
- Oké, fiúk. December 26-án repültök, vagyis inkább repülünk Amerikába. Mindegyikőtök hozhat magával valakit, akit szeretne. Ez lenne tőlem a Karácsonyi ajándék. Majd egyezzetek meg! Nekem már mennem is kell. Sziasztok. - köszönt el.
- Én Eleanor-t viszem. - mondta Louis.
- Én Perrie-t. - mondta boldogan Zayn.
- Én Dani-t. - mosolygott Liam.
- Nekem ott lesz Taylor. - ült le Harry a földre.
- Niall? Te kit viszel? - nézett rám mosolyogva Liam. Nemtudtam válaszolni, mert szívem szerint Alexát vinném, mivel még mindig nemtudom őt kiverni a fejemből. Hiányzik, de nagyon!!!
- Hozzad Alexát. - kiáltotta Josh a dobok mögül. - Úgyis nagy álma, hogy kijusson Amerikába.
- Tényleg, mi lett vele? Már rég láttuk. - néztek rám a fiúk.
- Huhh... már régóta nem láttam és nemhiszem, hogy eljönne.... amúgysem beszélünk már sokat.
- Akkor kezdjetek el beszélni. Nem nehéz! - sétált oda hozzám Josh, majd megveregette a vállamat. Láttam, hogy a fiúk összetett fejjel sugdolóznak.
Pár perc után, miután megegyeztek "szétváltak" és Louis szólalt meg.
- Szerintünk hozhatnád őt, mert aranyos lány és bírjuk. - mosolygott.
- Oké.. majd beszélek vele. - ültem le, majd ittam egy kortyot az ásványvizemből.
Délután 4-kor értem haza. Bekapcsoltam a laptopomat és bejelentkeztem skype-ra. Alexa online volt. Itt volt a lehetőség, hogy megkérdezzem. Ráírtam, hogy "szia" aztán megkérdeztem, hogy be kapcsoljuk-e a webcamot. Úgy könnyebb lesz megkérdezni.
- Szia. - integetett mosolyogva a kamerába. - Rég beszéltünk.
- Szia. Igen.. elég rég.
- Mit szeretnél mondani?
- Szóval... Decemberben lennének koncertjeink Amerikában. Paul felajánlotta, hogy Karácsonyi ajándékként vihetünk magunkkal valakit.. A fiúk és én is örülnék, ha eljönnél velünk.. - mondtam ki egy szuszra.
- Húúúú... ööö.... ezt még meg kéne beszélnem anyával. De.. hogy-hogy nem Amy-t viszed?
- Már nem járok Amy-vel..
- Uhh.. sajnálom.
- Ne.. nem kell sajnálnod. - mosolyogtam rá.
- Oké.. akkor megbeszélem anyával, aztán majd megírom mit mondott.
- Oké. Szia. - nyomtam ki a webcamot.
Huh. Elég fura szituáció volt ez... Láttam Alexán, hogy amikor választ adtam az Amy-vel kapcsolatos kérdésére, mintha felvidult volna.. Vagy lehet, hogy csak képzelődtem?! Nemtudom.. De azt tudom, hogy szeretem Alexát..!
------------------------------------------***----------------------------------------------
Hello! :)
Hát ez lenne az új rész. Tudom nem valami jó.. Olvassátok és komizzatok! :)
Darren mellkasán ébredtem. Niall-ön kívül még szinte egy fiúval sem aludtam együtt, ezért elég fura volt így ébredni.
- Felébredtél? - kérdezte kedvesen.
- Ühüm.
- Amíg aludtál, gondolkodtam. Eszembe jutott, hogy, ha 11-kor megy a géped akkor 10 körül bekopogok Niall-höz és elhívom őt valahova, te pedig be tudsz menni összepakolni és, aztán elutazni haza.
- De hogy jutok be Niall lakásába?
- Niall-lel mindketten egy-egy pótkulcsot rejtettünk el a lábtörlő alatt, szóval kiveszed azt onnan és már bent is vagy.
- Húú ez jó. Köszi, Darren. - öleltem meg még mindig rajta fekve.
- Nincsmit. Amúgy már fél tíz van, szóval jó lenne felkelni.
- Oké. - ültem fel, majd kimentem a konyhába, hogy összedobjak valami kaját. Miután megreggeliztünk Darren elment, hogy kicsalja Niall-t.
Vártam 10 percet, hogy elmenjenek, majd kivettem a pótkulcsot a lábtörlő alól és bementem Niall lakásába. Amy már nem volt ott. Összepakoltam minden cuccom, aztán írtam egy levelet Niall-nek és kimentem az ajtón. Bezártam a lakást a pótkulccsal, aztán visszatettem a helyére. Kicsit szomorú voltam, hogy így kell itthagynom Niall-t, de nem lettem volna képes találkozni vele. Jár Amy-vel és ezt el kell fogadnom, bármilyen nehéz is! Szomorúan kullogtam ki az épületből. Beszálltam egy taxiba, ami elvitt a reptérre. A reptéren még gyorsan telefonáltam anyának, hogy majd várjon otthon, mert megyek haza.
A repülőn nyugalmasan utaztam. Anya már a reptéren várt. Mosolyogva köszöntött, viszont én nemtudtam mosolyogni.
- Mi a baj, Kincsem? - simogatta meg a fejem, amikor átöleltem és elkezdtem zokogni.
- Minden. - sírtam el magam még jobban.
- Majd otthon mindent elmesélsz, rendben? De most menjünk! - vezetett ki a reptérről, majd beültünk az autóba és elhajtottunk haza. Otthon mindent elmeséltem anyának. Hallgatnom kellett volna rá, amikor azt mondta, hogy Niall egy sztár és neki nem biztos, hogy én kellenék. Igaza volt! Igaza volt abban is, hogy meg fog bántani! Mindent megbántam, ami történt velem és Niall-lel! Nem kellett volna ennyire jóban lennem vele! Semmit sem kellett volna! SEMMIT!!!
*Niall szemszöge*
Eléggé meglepett, hogy Darren elhívott beszélgetni. Jó barátok voltunk vagy talán még vagyunk is. Csak Alexa miatt haragszom rá.
Tegnap annyit kerestem Alexát, de nem jött válasz semmire. Félek, hogy valami baja esett. Már azóta nem láttam, amióta meglátott engem és Amy-t csókolózni. Ezzel csak visszaakartam vágni, mert nagyon idegesített, hogy ő és Darren együtt vannak. Van egy olyan érzésem, hogy az estét Darren-nél töltötte. Nem kérdeztem erről "régi" barátomat, mert nem akartam tolakodónak tűnni.
Délután egykor értem haza. Egy levelet találtam a konyhapulton. Alexától kaptam:
'Szia, Niall! Fura, hogy így kell elköszönnöm tőled, de nem tudtam másképp.. Este Darren-nél aludtam. Ma utazom haza, mert közbejött valami. A cuccaimat összepakoltam, csak egy szlovák csokit hagytam a "szobámban", amit még elfelejtettem odaadni neked. Jó étvágyat hozzá! Köszönök mindent!
Alexa'
Tudtam, hogy Darren-nél aludt. Éreztem! Mi jöhetett neki közbe?! Bementem "Alexa szobájába". A csoki ott hevert az éjjeli szekrényen. Az egyetlen dolog, ami tőle van. Leültem az ágyra és gondolkodtam... Mindenen. Miért ment el szó nélkül?! Hiányzik!!
Amíg ezen gondolkodtam, csengettek. Odamentem az ajtóhoz, hogy kinyissam. Amy állt ott.
- Szia, Macikám! - csókolt meg.
- Szia. - csókoltam vissza.
Igazából nem értem magam, hogy miért járok Amy-vel.. Talán abban bízok, hogy ő segíthet elfelejteni Alexát. Remélem sikerül..
-------------------------------------------***-------------------------------------------
Ez a kövi rész. Remélem tetszik! :) Olvassátok és komizzatok! :))
Reggel 11 körül ébredtem. Kimentem reggelizni. Niall tv-t nézett a nappaliban, ami egybe van a konyhával. Odamentem Niall-hoz, hogy adjak egy puszit a homlokára (ez szinte már természetes dolog), de ő elfordult tőlem, hogy ne tudjak adni neki. Nemértem miért ilyen velem. Már tegnap este is fura volt. Megbánthattam őt?!
Mivel a puszi fuccsba ment bementem a konyhába, hogy csináljak valami reggelit. Sütöttem rántottát, mert az egyszerű.
- Kérsz te is? - kérdeztem Niall-től.
- Nem! - mondta komoran.
- Ettél már valamit?
- Miért érdekel?! - kérdezett vissza flegmán.
- Figyelj, nemtudom mi a bajod, de sajnálom, ha valami rosszat tettem! Viszont nem lenne rossz megtudnom, hogy mégis miért vagy ilyen velem! - akadtam ki. Niall szó nélkül felkelt a kanapéról és bement a fürdőszobába. Nemtudom mire vélni viselkedését. Miután megreggeliztem elmentem lezuhanyozni és megmosakodni, bár elég sokat kellett várnom arra, hogy végre bejussak oda, mivel Niall alig akart onnan kijönni. Felöltöztem egy egyszerű nyári ruhába, aztán úgy döntöttem kimegyek sétálni. Ezt a környéket már elég jól ismerem, szóval nemhiszem, hogy eltévednék itt.
Kb. egy órát sétáltam, aztán meguntam és úgy döntöttem elmegyek "haza". Amikor benyitottam nem hittem a szemeimnek. Niall és Amy (a koncert utáni buliban is ott volt, akkor ismerkedtem meg vele) ott csókolóztak a kanapén.
- Öö... bocsi, ha zavarok.. - nyögtem ki nagy nehezen, mert eléggé elszomorított ez. Miért?! Miért csókolóznak itt, Niall lakásán?! És mit keres itt Amy?!
Gyorsan befutottam a "szobámba". Leültem az ágyra és csak gondolkodtam, miközben a könnyeim patakokban folytak. Nagyon fájt, amit láttam. Leírhatatlan az, amit éreztem. Nemtudtam mit csináljak! Maradjak itt és üljek csak a "szobámban", vagy menjek el valahova?! Nade hova mehetnék?! Aztán eszembe jutott valami,.. vagyis valaki..
Letöröltem a könnyeimet, aztán kiléptem a szoba ajtón és elindultam a nappali felé, ahol a szerelmespárt láttam. Már csak Niall ült a kanapén. Nem néztem a szemébe. Nem mertem a szemébe nézni, mert elkapott volna a sírás megint. Bár az nélkül is minden másodpercben elkapott, de visszatartottam, mert erős vagyok! Erősnek kell lennem! Hiszem tudhattam volna, hogy Niall-nak egy egyszerű hétköznapi lány, mint én, soha nem fog kelleni. Csak azt nem értettem, hogy akkor miért volt velem olyan... olyan kedves és jófej és miért adott célzásokat, jeleket arra, hogy talán tetszem neki?! Rettentően fájt ez! Azthittem, hogy talán van esélyem, hogy boldog lehetek vele, Niall Horan-nel!
A gondolatmenetemet akkor hagytam abba, amikor odaértem Darren lakásajtaja elé. Nem kellett messzire mennem hiszen ugyanazon az emeleten lakik, ahol Niall. Becsengettem hozzá. Kb. egy perc múlva kinyitotta az ajtót. Nagyot néztem, mert egy szál boxerben állt előttem. Nagyon jó látványt nyújtott tökéletesen kidolgozott felsőtestével.
- Hello. Hát te? - nézett végig rajtam.
- Szia. - köszöntem szomorkásan, bár próbáltam leplezni.
- Mi történt? - kérdezte, miközben kedvesen megfogta a kezem és bevitt magával a lakásba.
- Áá... semmi.. - intettem egyet, majd leültünk a kanapéra.
- Látom rajtad, hogy valami történt és a kisírt szemeidet nemtudod leplezni.
- Oké, elmondom, de légyszi ne mond el senkinek, mert ez titok és még én sem fogtam fel teljesen.
- Rendben, bennem megbízhatsz!
- Oké.. szóval.. azért jöttem ide, mert szerintem zavartam Niall-nél. Voltam sétálni és amikor visszamentem a lakásba Niall Amy-vel csókolózott a kanapén.... Nemtudtam mit csináljak, vagy, hogy hova menjek. Nem akartam ott maradni, fura volt az a helyzet. Fáj, amit láttam! Nagyon! Elviselhetetlen ez az érzés. Szerintem bele szerettem Niall-be... vagy én nemtudom, de az egy biztos, hogy rossz érzés.. - meséltem Darren-nek, miközben láttam rajta, hogy eléggé elszomorodott. - Mi a baj?
- Szeretem Amy-t. - mondta ki lassan.
Mindketten csendben néztünk ki a fejünkből.
- Fura ez, mindketten azt szeretjük, aki minket nem.. - suttogtam, aztán egy könnycsepp gördült le az arcomon.
- Ne sírj! Nem érdemli meg! - törölte le a könnycseppet a kezével, aztán átölelt. Viszonoztam, mert tudtam, hogy Darren jó barát, megértő és megbízható. Áttudta érezni azt, amit én. Az ölelése megnyugtatott.
- Haza akarok menni. - mondtam félóra után.
- Most?
- Nem szeretnék várni arra, hogy találkozzak Niall-lel. Nem vagyok felkészülve rá! Nem akarom látni őt Amy-vel csókolózni, vagy boldogan sétálgatni, miközben megszakad a szívem!
- Oké, de összekéne pakolnod a cuccaidat és akkor be kell menned a lakásba, ahol ott van Amy és Niall is.
- Valahogy elkéne őket csalni onnan..
- De hogyan? Én mostanában nem nagyon beszélek Niall-lel, meg amúgysem lennék képes látni őt Amy-vel!
- Akkor most mi legyen?! - kérdeztem csalódottan.
- Nemtudom. - karolt át Darren.
Már beesteledett. Nemtudtam hazamenni, de neten foglaltam helyet az egyik gépre, amivel hazautazom holnap.
Niall-tól már kaptam legalább 5 sms-t, hogy hol vagyok. Azonkívül hívott vagy 10-szer, de nem vettem fel. Az sms-ekre sem válaszoltam!
Darren-nél aludtam, mert máshol nemtudtam volna. Viszont együtt kellett vele aludnom kanapén, mert nincs külön szobája, mint Niall-nek.
Este háromnegyed 11 körül feküdtünk le alundi. Darren átölelt, hogy ne érezzem magam egyedül. Lehet furán hangzik, de jólesett..
-------------------------------------------***--------------------------------------
Hát ez lenne az új rész. Remélem tetszik és izgibb lett, mint az előző. :) Köszönöm mindenkinek, aki olvassa és komizik! Nagyon jól esik! :) Továbbra is olvassátok és komizzatok! :))
