19. fejezet: London *5. nap*

Még tegnap éjjel, amikor lefeküdtem aludni kaptam egy sms-t Darren-től, hogy nem-e lenne kedvem délelőtt elmenni vele valahova. Természetesen beleegyeztem, mert jó barátom és így legalább odaadhatom neki a kis ajándékom, amit hoztam neki Szlovákiából. A Crown Plaza-ba megyünk majd "reggelizni".

*Niall szemszöge*
Délelőtt úgy döntöttem veszek Alexának valami kis ajándékot, mert úgy érzem megérdemli. Csodálatos lány.
Elindultam a Crown Plaza-ba, mert ott mindig mindent megtalálok. Bementem egy ajándékboltba. Találtam egy aranyos virágot tartó maci-szobrot. Szerintem ez illik Alexa megjelenéséhez és jelleméhez. Meg is vettem. Amikor indultam kifelé a plázából hirtelen megakadt valami különös "dolgon" a szemem. Alexát és Darren-t láttam, ahogy csókolóztak. Nem hittem a szemeimnek. Ez egyszerűen nem lehet igaz! Nem jelentettek neki semmit ezek a kisebb "jelek", amiket próbáltam adni neki?!!  Áá.. nagyon csalódottnak éreztem magam. Úgy éreztem ezt meg kell beszélnem valakivel, akiben bízhatok! Írtam egy sms-t Josh-nak, hogy 10 perc és ott leszek nála.
Amikor beléptem Josh lakásába mindent elmondtam neki, amit érzek! Azt,.... hogy....... szeretem Alexát...! Nemtudom miért és hogyan történt ez, de nagyon úgy érzem, hogy szeretem!! Nemtudok nem rá gondolni!

*Darren szemszöge*
Nagyon jól éreztem magam Alexával. Aranyos lány! Egy csomót beszélt Niall-ról. Valahogy úgy érzem, hogy tetszik neki..
Kaptam tőle egy nagyon finom ajándékot. Szlovák csokit hozott nekem, hogy nehogy hiányoljam. Adtam neki két puszit, mert az úgy illendő..

*Alexa szemszöge*
Iszonyat jó volt Darren-nel! Az ajándékom is tetszett neki..! Eléggé kifáradtam, mert egy óriásit sétáltunk. Megyek is aludni, de még előtte megnézem a twitterem, hátha történt valami..

-------------------------------***------------------------------------
Hát ez lenne az új rész.. tudom elég uncsi lett, de ígérem a kövi izgibb lesz! Azért remélem tetszik. Olvassátok és komizzatok, hogy minél hamarabb hozzam a kövit ;) :D

18. fejezet: London *4. nap*

Amikor felébredtem Niall már nem feküdt mellettem.. Kimentem a nappaliba, ami egybe van a konyhával. Niall ott ült a kanapén és tv-t nézett.
- Szia. - ültem le mellé.
- Jó reggelt. - mosolygott rám, majd odahajolt hozzám és egy puszit nyomott a homlokomra. Szerintem eléggé belepirultam. Csendben néztük tovább a tv-t, aztán hirtelen valami morgó hangot hallottunk. Niall gyomra volt az.
- Úgy látszik valaki éhes. - nevettem el magam.
- Nem bír már magával. - nevetett ő is.
- Akkor ezt orvosolni kell. - álltam fel a kanapéról. - Süssünk lasagna-t.
- Oké, de én csak nézni fogom. - állt fel ő is.
A konyhában szerencsére minden hozzávalót megtaláltam a lasagna sütéshez. Félóra alatt kész is lett. Vágtam egy óriási szeletet Niall-nak, majd egy kisebbet magamnak és visszaültünk a tv elé. Jóízűen elfogyasztottuk az ételt. Niall duplázott, aztán triplázott és, aztán megint elindult egy újabb szeletért, amikor visszajött már nemtudtam megállni, hogy ne szóljak erre semmit se.
- Tömd a majmot, írmanó! - röhögtem ki.
- Írmanó?! Írmanó vagyok?! - fordult oda felém.
- Igen, az vagy. - mondtam még mindig nevetve.
- Igen?! - állt fel, majd eldöntött a kanapén és rámugrott. Elkezdett csikizni, de olyan vadul, hogy már fájt szinte mindenem. Összevissza röhögtem és sikítoztam, aztán Niall abbahagyta... Gyönyörű kék szemeivel az arcomat fürkészte, egy apró mosoly jelent meg az arcán. Egyre közelebb hajolt...., aztán... egy hang szólalt meg mellőlünk.
- Ti meg mit csináltok? - hallottuk meg Zayn hangját. Niall gyorsan leugrott rólam, én pedig felültem a kanapén. - Nem lehetett volna halkabban?! - kérdezte álmosan. Niallal csak összemosolyogtunk. Zayn visszament a szobájába, Niall elment zuhanyozni, én pedig elmosogattam.
Miután én is rendbe hoztam magam, Niallal elindultunk haza, vagyis Niall lakásába.
- Arra gondoltam, hogy ma délután, ha nincs ellenedre felülhetnék a London Eye-ra. - mondta mosolyogva, amikor beléptünk a lakásajtón.
- Nincs ellenemre. Nagyon szívesen elmegyek veled. - mosolyogtam vissza rá.

Kettőkor el is indultunk. Niall megint ragaszkodott az "egyforma színekben legyünk" elvéhez. Nemértem mire jó az neki.
- Legyen szíves, mi mehetnénk csak ketten? - kérdezte a jegyárustól.
- Mehetnek, de az többe fog kerülni. - felelte a jegyárus.
- Nembaj. Mennyi lesz?
- Niall mit csinálsz?! Miért kéne csak ketten mennünk? - kérdeztem tőle, mert nemértettem egyet azzal, hogy kifizet egy csomó pénzt azért, hogy ketten menjünk csak.
- Mert most nincs kedvem teljes félórán át a rajongók sikítozását hallgatni egy kabinban! - nézett rám, majd kifizette a jegyeket.
Beléptünk egy kabinba, majd az elindult. Közelebb mentem az ablakhoz és csak csendben figyeltem a tájat. Niall mellém lépett.
- Csodálatos, igaz? - kérdezte.
- Igen. Gyönyörű. - feleltem.
- Sokszor, amikor Amerikában vagyunk és arra gondolok, hogy milyen jó Londonban azokkal lenni, akiket szeretek nagyon nagy honvágyam szok lenni. Szlovákiában is jó, mert ott vagy te, akivel eltöltöm a napokat, de Amerika más. Ott nincs senki, aki fontos lenne..
- Hmm... én még nem voltam annyira távol a hazámtól, de most talán egy kicsit honvágyam van.. De te itt vagy és így nem annyira.. - mosolyogtam rá. Niall elmosolyodott, majd közelebb lépett és átölelt. Belefúrtam az arcom a vállába és beszívtam az illatát. Soha nem esett ennyire jól egy ölelés bárkitől is. Soha többet nem akarom őt elengedni. Niall szinte már az életem részévé vált, fontos lett nekem..
A további 20 percet végigbeszélgettük. Sokat nevettünk. Jó volt vele lenni.
Még sétáltunk egy nagyot a városba, aztán elindultunk haza. Este 8-ra értünk haza. Bementem a "szobámba" lezuhanyoztam, majd átöltöztem. Pár perc múlva csengettek. Odamentem, hogy kinyissam az ajtót, mert Niall épp zuhanyzott.
- Olly Murs?! - döbbentem le, amikor megláttam teljes életnagyságban az ajtóban.
- Ja. Te kivagy? - nézett végig rajtam, majd elmosolyodott. Nem csodálom hiszen szürke rövidujjúpóló, sötétkék rövidnaci és barna UGG-csizma(!!!) volt rajtam. Hajam kócosan összevolt fogva.
Olly nem tőlem kapta meg a választ a kérdésére..
- Ő itt Alexa. - ölelt meg hátulról Niall. Kezeit összefonta a hasam előtt, aminek hatására elmosolyodtam.. meg azthiszem el is pirultam egy kicsit..
- És bemehetek? - kérdezte Olly még mindig az ajtóban állva velünk együtt.
Miután beengedtük a házba, leültünk a nappaliba. Este 11 óráig nálunk volt. Egy csomót hülyültünk és beszélgettünk. Nagyon megkedveltem Olly-t.
- Jóéjt! - nyomtam egy puszit Niall homlokára, Olly távozása után.
- Jóéjt! - mondta mosolyogva.
Besétáltam a szobámba és elalvás előtt átgondoltam ezt az egész mai napot. Imádtam! Mindennap átakarom élni.. nemhiszem, hogy megunnám..

-----------------------------------***------------------------
Hello! :D
Ez lenne a 18. fejezet. Remélem elnyerte tetszéseteket! :) Írjatok komikat, hogy tudjam milyen lett és, hogy minél hamarabb írhassam a kövit! ;) :)

17. fejezet: London *3. nap*

Délelőtt Niallék megint próbáltak. Most időben felkeltünk, hogy legyen időnk reggelizni. A reggeli után elindultunk a próba helyszínére. Nevetve léptünk be az ajtón, mert Niall épp egy viccet mesélt. Imádom a vicceit.
- Mi ez a nagy boldogság? - nézett ránk Josh.
- Örülünk a koncertnek és a sok sikítozó rajongónak. - indult fel a színpadra Niall, miközben én leültem a nézőtérbe.
Pár dal eléneklése után tartottak egy kis szünetet.
- Most próbáljuk el a Little Things-et. - kiáltotta Zayn, hogy mindenki hallja, amikor véget ért a szünet.
- Ahhoz én nem kellek. - lépett ki a dobok mögül Josh és elindult felém. Amikor odaért, leült mellém.
A srácok elkezdtek énekelni. Niall a szólója alatt végig mosolyogva figyelt engem.
- Ez mi volt? - vonta fel a szemöldökét.
- Mi? - néztem rá értetlenül.
- Hát ez. Ez az összemosolygás és csak neked éneklés?!
- Hjajj Josh! Mégis mi lett volna?!
- Köztetek történt valami...!
- Nem történt semmi! Ne akarj a semmiből nagy dolgot csinálni! Meg különben is..! Niall bárkit megkaphat! Bármelyik nálam sokkal szebb lányt! - hajtottam le a fejem, mert ez egy kicsit elszomorított.
- De neki mégis csak te kellesz..! - állt fel mellőlem, mikor vége lett a dalnak.
- Mi?! - néztem utána.
Ez nem fért a fejembe! Mit akart ezzel Josh mondani?! Én Niall-nak kellek?! Miii?!!
- Oké, emberek a koncert után, buli az egyik bárban! - ordította Harry, majd kiviharzott a teremből.
- Na, milyen voltam? - lépett mellém Niall, majd elindultunk kifelé. Amikor hátrapillantottam Josh olyan "tudom ám, hogy van köztetek valami" nézéssel nézett utánunk.
- Nagyon jó, de a koncerten mégjobb leszel! - fordultam vissza, majd rámosolyogtam Niall-re.

*Koncert után a bárban*
A koncert fergeteges volt! Minden eljöttünk bulizni, kivéve Louis-t, mert ő romantikázni ment Eleanor-rel. Szerintem nagyon helyesek együtt.
Darren-t is elhívtam a bárba, hogy ne csak otthon üljön, meg emígy is, ha már itt vagyok, akkor legyen velem ő is, mert szerintem elég jó barátok lettünk.
A buli vége felé már csak Niall, Darren, Zayn és én maradtunk ott. Perrie nem jött velünk, mert Amerikában vannak a Little Mix-szel.
Mindenki ivott alkoholt csak én nem, mert én mégcsak 15 vagyok. Niall talán egy kicsit többet ivott, épp ezért úgy döntöttünk, hogy a 1D-házban alszunk, mert az közelebb van.
Amikor beléptünk a házba. Mindenki bement egy szobába és elaludt. Éjjel 4 körül hallottam, hogy valaki bejött a szobába, ahol aludtam. Éreztem, hogy lefeküdt mellém. Az illatáról rájöttem, hogy csak Niall az.
- Te mit keresel itt? - kérdeztem tőle halkan.
- Nemtudom. Hiányoztál! - fordult felém, majd átkarolt. Imádtam ezt! Nagyon jó érzés volt, hogy átkarolt és vele alszom! És azt mondta, hogy hiányoztam neki. Úristeeen!! Egy óriási vigyorral a fejemen aludtam el..

16. fejezet: London *2. nap*

- Fent vagy? - nyitott be a szobába kopogás nélkül Niall.
- Már igen, alig pár perce ébredtem. - feleltem álmosan.
- Előbb hívott Josh, hogy egy óra múlva próbánk lesz a holnapi fellépésre. Arra gondoltam, hogy előtte elmehetnénk a Starbucks-ba reggelizni, mert nincs itthon semmi kaja és már én is nagyon éhes vagyok. - mondta el egy szuszra.
- Oké. Felöltözök és mehetünk. - mosolyogtam, majd kiszálltam az ágyból és elindultam a fürdőszoba felé.
Miután elvégeztem a szokásos tenni valókat a fürdőben kimentem onnan. A szobában ott ült az ágyon Niall.
- Hát te? - kérdeztem, mert szerettem volna felöltözni, hogy mihamarabb elindulhassunk.
- Hát én téged várlak, mert nemtudom mit vegyek fel, hogy kb. ugyanolyan színekben legyünk. - nézett rám mosolyogva.
- Miért fontos az, hogy egyforma színekben legyünk? - néztem rá értetlenül.
- Nemtudom, de szerintem úgy egy kicsit hasonlítanánk.
- Te bolond vagy. - nevettem el magam. - Na, gyere nézzük meg a ruháidat. - indultam el a szekrénye felé.
Alig kellett 10 perc és már ki is választottuk a ruhákat, hogy miben megyünk.
Niall sötétkék rövidujjút és fekete csőnacit viselt,majd felzselézte hozzá szőke haját. Én sötétkék virágmintás ujjatlanpólót, fekete rövidnacit, sötétkék balerinacipőt vettem fel. Egy kicsit átvasaltam a hajam és felvittem az arcomra egy kis natúrsminket. Így léptünk ki a lakásajtón. Beültünk Niall autójába és 3 perc múlva megálltunk a Starbucks előtt. Amikor beléptünk az ajtón mindenki kérdőn nézett ránk. Jópár gyilkos tekintet figyelt engem. Szokatlan volt ez. Leginkább azért, mert nincs is köztünk semmi Niallal, mégis most páran azthiszik, hogy van. Néhány lány odament Niall-hoz és kértek tőle autogramot. Jó 10-15 percet ott álltam, aztán meguntam és leültem egy asztalhoz az ajtónál.
- Sajnálom, de most sietnem kell, örülök, hogy eljutottam ide enni egy keveset, ha lesz még rá idő.. szóval én most megyek. Bocsi, sziasztok. - köszönt el Niall a lányoktól, majd odajött hozzám, megragadta a kezem és kihúzott az ajtón. Gyorsan beszálltunk az autóba és elhajtottunk onnan.
- Hát, nem laktunk jól és már nincs időnk máshova menni enni. - mondta csalódottan.
- Figyelj te elmész a próbára, én meg elmegyek valahova és veszek kaját.
- De hát azt sem tudod hol vannak itt éttermek.
- Nembaj, majdcsak találok valamit.
- Áá.. nem, azt nem lehet! Megígértem a szüleidnek, hogy vigyázok rád és nem hagylak egyedül a városban!
- Nyugi! Nemfogják megtudni! - biztattam.
- Rendben, de nem fogsz elveszni?!
- Nem. - szálltam ki , miután Niall félreállt az autóval.
Nagyon sokat sétáltam össze-vissza, de sehol nem találtam a Nando's-t. Azért akartam onnan vinni kaját, mert tudom, hogy az Niall kedvenc helye. Hirtelen eszembe jutott, hogy felhívom Darren-t. Ő biztos tudja hol van.
- Szia, Lexi. - szólt bele a telefonba kedvesen.
- Szia. Ráérsz most? - kérdeztem.
- Persze. Miért?
- Mert már valami fél órája járom a várost és nem találom sehol sem a Nando's-t. Azért hívtalak, hátha te tudod, mert segíthetnél megtalálni.
- Oké. Hol vagy most?
- Őő.... a Downing Street-en a mekivel szemben.
- Rendben. Máris ott vagyok. - tette le.
10 perc múlva megérkezett Darren az autójával.
- Szia. - öleltem meg.
- Szia. - viszonozta az ölelésem. - Miért keresed a Nando's-t?
- Mert Niall-nak és a többieknek kéne vinnem kaját. Niall már nagyon éhes. - mondtam.
- Jólvan, akkor szálljunk be, elmegyünk a Nando's-ba és viszünk kaját nekik. - mosolygott.
- Rendben. - szálltam be az autóba.
20 perc múlva odaértünk és miután bevásároltunk elindultunk oda, ahol Niall-ék próbálnak. Útközben felhívott Niall, hogy hol vagyok már. Erre én csak azt feleltem, hogy útban hozzájuk és le is tettem. Amikor odaértünk kiszálltunk.
- Nem jösz be te is? - kérdeztem Darren-t.
- Öö.. talán csak pár percre.
- Oké. Akkor menjünk. - indultam az ajtó felé.

*Niall szemszöge*
Már nagyon vártam Alexát, mert éhes voltam, de ez semmi sem volt ahhoz képest, amekkora bűntudatot éreztem, mert magára hagytam a városban..!
Miközben a Kiss You-t énekeltük, az ajtót figyeltem. Amikor láttam, hogy nyitódik nagyon megörültem, mert tudtam, hogy Alexa lesz az.... vagyis.... Alexa és Darren?! Mit keres itt Alexával Darren?!  Ideges lettem! Nevetgélve jöttek be, közben Alexa odaintett nekünk. Leültek az első sorba és csendben figyelték az "előadás"-unkat. Amikor vége lett Alexa elindult fel a színpadra hozzánk, Darren pedig az ajtó felé. Gondolom hazament. Alexa sorban megölelte Harry-t, Zayn-t, Louis-t és Liam-et. Aztán elindult felém.
- Szia. Bocsi, hogy sokat késtem a kajával, de eltévedtem a városban.. - mondta kissé megbánóan.
- Mit keresett itt Darren? - kérdeztem tőle idegesen. Próbáltam leplezni, de nemhiszem, hogy sikerült.
- Ő segített megtalálni a Nando's-t, onnan szerettem volna hozni nektek kaját, mert tudom, hogy te szereted. - mosolygott.
- Oké. Köszi. - vettem ki a kezéből a táskát.
- Mi az Niall, be sem mutatod nekünk a barátnődet? - kérdezte röhögve Josh.
- Ő nem a barátnőm, oké? - néztem rá dühösen.
Alexa elindult Josh-ék felé, gondolom, hogy bemutatkozzon nekik.

*Alexa szemszöge*
Niall kicsit ideges volt. Szerintem azért, mert nagyon sokat kellett várnia a kajára. Iszonyat nagy bűntudatom van emiatt.
Megismerkedtem a banda zenekarával. Nagyon jófejek! Főleg Josh. Őt nagyon bírom, brutál vicceket tud.
A próba után csendben utaztunk Niall-al haza, vagyis az ő lakásába. Csalódottnak tűnt. Bűntudatot éreztem! Még sosem láttam ilyennek őt.
Amíg ezen gondolkodtam észre sem vettem, hogy egy könnycsepp gördült le az arcomon, csak akkor, amikor Niall kézfejét éreztem az arcomon, ahogy letörölte a könnycseppet.
- Ne sírj! - mondta komolyan, miközben az utat figyelte. - Mi a baj?
- Csak gondolkodtam. - feleltem.
- Akkor inkább ne gondolkodj. Nem akarlak sírni látni!
Miután beléptünk Niall lakásába elindultam az ideiglenes szobám felé. Elmentem lezuhanyozni, aztán leültem az ágyra, bekapcsoltam a laptopot és válaszoltam anya e-mail-jére. Pár perc múlva kopogtak. Niall volt az.
- Bejöhetek? - kérdezte.
- Persze.
- Mit csinálsz? - ült le mellém.
- Most semmit.
- Nézünk valami filmet?
- Nézhetünk.
Niall elvette tőlem a laptopot és keresgélni kezdett. Végül közösen választottunk filmet. A Wall-e mellett döntöttünk, mert az vicces és se nem fiús, se nem lányos. Mindketten végig feküdtünk az ágyon és csendben bámultuk  képernyőt. A vicces részeknél mindketten felnevettünk. Igazából azthiszem, elég jól szórakoztunk. Amikor vége lett a filmnek Niall kikapcsolta a gépet és elindult az ajtó felé.
- Niall! - szóltam utána.
- Igen? - fordult meg.
- Sajnálom, ha csalódást okoztam! - ültem fel az ágyban.
- Semmi baj, nem okoztál csalódást! - jött oda hozzám mosolyogva. - Jóéjt!
- Jóéjt! - mondtam, aztán Niall egy puszit nyomott a homlokomra..

-------------------------------***-----------------------
Sziasztok!
Hát ez lenne a 16. fejezet. Remélem tetszik. Majd írjatok komikat, hogy milyen! Köszii. :*

15. fejezet: London *1. nap*

Ééés.. eljött! Július 12.-e van! Ezt a napot vártam már mióta.
Reggel 7-kor már indulnom kellett a pozsonyi reptérre, hogy ott felszállhassak a repülőgépre, ami egyenesen Londonba repít Niall-hez. Egész jól utaztam ahhoz képest, hogy először ültem repülőgépen. Amikor landolt a gép és szépen sorban mindenki kiszállhatott, elmentem a bőröndjeimért és elindultam megkeresni Niall-t. Nem kellett sokáig keresnem. Amikor meglátott széles mosollyal elindult felém és én is felé. Szó szerint a nyakába ugrottam, mert bevallom már nagyon hiányzott! Ő is örült nekem. Nagyon hosszan öleltük egymást.. talán a hiány miatt..
- Hogy vagy? - kérdezte, amikor elindultunk a kijárat felé.
- Mostmár jól. - mondtam mosolyogva. - És te?
- Én is. - mosolygott rám. - Hogy utaztál?
- Jól. Kicsit féltem tőle, de még szinte élveztem is.
- Annak örülök... Figyu, baj lenne, ha először beugranánk a közös házba, ahol néha a fiúkkal vagyunk?!
- Dehogy lenne baj. Már szerentém megismerni őket is.
- Hidd el, ők is téged!
Beültünk Niall autójába és elhajtottunk. Alig utaztunk 10 percet és megálltunk egy gyönyörű, nagy, fehér ház előtt. Odasétáltunk a bejárathoz, majd benyitottunk a házba. Bent már ott ültek a többiek.
- Sziaa. - jött felém széttárt karokkal Harry.
- Szia. - öleltem meg. - Alexa vagyok. - mutatkoztam be az ölelés után.
- Tudom. - kacsintott.
A fiúk sorban odajöttek és bemutatkoztak.. bár fölösleges volt.. Nagyon jól éreztem magam velük. Louis viccei életben még nagyobbat ütnek, mint videóban. Nagyon jó fej srác. Liam igazán kedves volt, bár kicsit csendes. Zayn hozta a szokásos rosszfiús kinézetet, pedig igazából nagyon kedves és vicces. És Harry.., nos.. hát ő csak a szokásos volt. Elég fura volt a közelében lenni. Göndör fürtjei elvarázsolják az embert, a gödröcskéiről pedig ne is beszéljünk..
Miután elköszöntünk a srácoktól. Elindultunk Niall lakásához. Kb. félórát utaztunk, aztán megálltunk egy nagyon magas épület előtt. Kiszedtük bőröndjeimet a csomagtartóból és elindultunk befelé. Amíg a liftet vártuk, megjelent egy ismerős.
- Alexa? - hallottam Darren hangját a hátam mögül.
- Igen, én. - fordultam oda felé.
- Hogy-hogy itt vagy?
- Hát, Niall elhívott én meg eljöttem.
- Óó... aha.
- Megérkezett a lift. - mondta Niall és már szállt is be. Valahogy nem kedveli, ha Darren-nel beszélgetek.. Nemtudom, miért..
- Óó.. oké. Szia Darren, majd beszélünk. - köszöntem el tőle.
- Szia. Jó volt látni. - köszönt el ő is.
Miután felértünk a lifttel odasétáltunk Niall lakásajtajához. Nagyon jól nézett ki a lakása. Modern bútorok, pár kép és plusz egy kis "fiús rumli".
- Melyik lesz a szobám? - kérdeztem Niall-tól.
- Hát, te aludhatsz az én szobámban én meg a nappaliban.
- De, nem muszáj. Én elalszom a nappaliban is.
- Nem. Te szépen a szobámban fogsz aludni.
- Oké.
Niall megmutatta mi hol van, aztán segített becipelni a bőröndjeimet abba a szobába, ahol aludni fogok.. vagy úgymond "lakni", mert 2 hetet leszek Londonban.
A délután jól eltelt. Sétáltunk egy nagyot Londonban. Megnéztük a London Eye-t, a Big Ben-t és a Buckingham Palotát is. London tényleg gyönyörű város..

-------------------***----------------------------
Arra gondoltam, hogy mivel ez a 15. fejezet (elég szép szám) :DD lehet egy olyan "bónusz", hogy holnap hoznám a 16., 17. fejezetet. Nemtudom, hogy vagytok vele, de ha vasárnapnál hamarabb szeretnétek olvasni a kövit akkor legyen itt legalább 3 komi. :) 

14. fejezet: A nagy ötlet

*Alexa szemszöge*
Azon héten, amikor Niallék itt voltak, minden nap kint voltunk. Nagyon jó volt velük.
Ma délután Niall felhívott.
- Szia. - szóltam bele.
- Szia. - szólt ő is. - Hogy vagy?
- Jól, köszi. Te?
- Én is, köszi.
Pár perc csend után Niall megint beleszólt a telefonba.
- Figyu.. arra gondoltam, hogy nyáron, ha a szüleid elengednek, akkor eljöhetnél ide, Londonba, hozzánk. Azthiszem már vagyunk olyan jóban és a szüleid is ismernek már annyira, hogy megbízzanak bennem.
- Uhh... ez nagyon jó ötlet, de honnan lenne repülőjegyem?!
- Hát én vennék neked, úgysem kaptál még semmit sem tőlem szülinapodra..!
- Úristen! Nem, azt nem lehet, Niall! Egy repülőjegy nagyon drága!
- Oké, akkor te fizeted a felét, hogy megnyugodj..
- Őő... megbeszélem a szüleimmel és visszahívlak. - tettem le.
Kifutottam a szombámból és bementem a nappaliba, ahol anya és apa éppen tévét néztek.
- Anya, apa! Beszélhetek veletek?! - kérdeztem.
- Perszehogy. - kapcsolta ki a tévét anya.
- Szóval, tudom, hogy mégcsak 15 vagyok és nagyon fiatal, de Niall felajánlotta, hogy nyáron utazzak el hozzá/hozzájuk Londonba.. - hadartam el gyorsan. Se anya, se apa nem mondott semmit csak néztek ki a fejükből.
- Tudom, hogy ez baromság, de gondoltam megkérdezem és....- kezdtem megint, de anya a szavamba vágott.
- Figyelj! Egy repülőjegy nagyon drága..
- .. de Niall fizetné a felét.
- Rendben.. az úgy már más.. szóval szerintem te nagyon jó gyerek vagy! Nem vagy szétszórt vagy figyelmetlen.. Niall nagyon rendes fiú és megfontolt.. tudom, hogy fura lesz neked ezt hallani, de én ELENGEDLEK! - mondta anya. Amikor meghallottam az "elengedlek" szót felsikítottam és elkezdtem ugrálni. Apát is sikerült meggyőzni..
- Te jó Isten! Anyaa, Apaa! El sem hiszem!! Úristeen.. köszönöm!!! - puszilgattam anyát, majd apát összevissza. Nagyon boldog voltam!
El sem hiszem, hogy nyáron megyek Londonba ráadásul Niall-hez!
Fel is hívtam Niall-t és elújságoltam neki a nagy hírt. Ő is nagyon boldog volt! Alig várom július 12-ét (ekkora kaptam jegyet, mert Niall már meg is vette)..!!

13. fejezet: Ismerkedés

Húúúúú............. már 15 vagyok.. Ez az!
Reggel izgatottan ébredtem, mert ma megismerem Niall "titokzatos" barátját és.., hát ma megint láthatom Niallt!
Ebéd után gyorsan elkészülődtem, aztán már csak arra vártam, hogy Niall írjon egy sms-t, hogy itt vannak. Délután kettő körül írt is. Elköszöntem anyuéktól, majd kimentem az ajtón. Kint Niall fehér rövidujjúpólóban és kék hosszúnaciban várt, mellette ott állt a barátja, piros pólóban és fekete hosszúnaciban.
- Hello! - köszöntem nekik.
- Szia! - ölelt meg Niall.
- Szia, Darren vagyok. - mutatkozott be a srác.
- Szia én pedig, Alexa. - mutatkoztam be én is.
Elindultunk a város felé, mert ott zajlanak a Komáromi Napok. Egész úton beszélgettünk.
- Szóval, te szereted a One Directiont.. és szeretsz még valami mást is? - kérdezte Darren.
- Persze, de a One Direction jóval felettük áll. - mondtam büszkén.
- És milyen zenéket szeretsz még?
- Húú... hááát.... például.. The Script, Flo Rida, Rihanna, Demi Lovato... meg még sokmindent. Úgy mondanám.. mindegy ki énekli csak jó legyen a zene.
- Óó.. az jó. - mosolygott rám. - Niall most milyen csendben vagy.. - nézett a haverjára.
- Hát, mert ti most.. így ketten beszélgettek.. - mondta kicsit szomorkásan.
- De attól még te is közbeszólhatsz. - néztem rá, majd Niall csak bólintott egyet.
A városban hatalmas tömeg volt. Éppen az egyik sorban sétáltunk, amikor odajöttek egy csomóan Niall-hez aláírást kérni és képeket csinálni vele. Már kb. 10 perce tartott ez az egész, amikor Darren odajött hozzám.
- Nem megyünk tovább sétálni ketten, mert már szétunom a fejem..?!
- De, persze, menjünk. - egyeztem bele.
- Oké, szólok Niall-nak és mehetünk. - mosolygott.
Darrennel elindultunk tovább..

*Niall szemszöge*
Miután elment a nagy rajongócsoportom elindultam, hogy megkeressem Alexáékat. Amikor megláttam őket úgy gondoltam odamegyek hozzájuk, de aztán elég fura dolgot láttam..! Alexa egy puszit nyomott Darren arcára.. Nagyon meglepődtem. Azthiszem egy kicsit féltékeny voltam.., majd' szét vetett a düh. Inkább nem is csatlakoztam hozzájuk, hanem messziről figyeltem őket. Igazán jól szórakoztak ketten, állandóan nevettek és sokat beszélgettek. Darren vett egy pohár sört (mindig is szerette), amiből Alexa is kortyolt párat. Furán éreztem magam! Úgy néztek ki, mint egy szerelmes pár. Darren kb. egy fejjel magasabb Alexánál, de még így is jól mutatnak.
Írtam egy sms-t Darren-nek, hogy "nem találom őket" és hogy az egyik sor végén várok rájuk. Kisiettem a sor végére és ott vártam. Pár perc múlva meg is érkeztek..

*Alexa szemszöge*
Amikor odaértünk Niall-hoz elég furán viselkedett. Alig beszélgetett velünk.. még annyit sem, mint amikor mentünk be a városba..
Nagyon jó volt sétálni Darren-nel, nagyon kedves és vicces srác. Bírom őt..
Niallék elkísértek hazáig, egy-egy öleléssel köszöntem el tőlük, bár Niall alig akart megölelni.. Mi lehet a baja?!

*Darren szemszöge*
Miután elköszöntünk Alexától elindultunk vissza a hotelba. Niall olyan közömbös volt velem és Alexával is. Muszáj volt rákérdeznem miért ilyen.
- Mi a baj?! Mond el! Miért voltál olyan Alexával?! És most miért vagy ilyen velem?!
- Nincs semmi baj! És milyen lettem volna Alexával?! Olyan voltam, amilyen szoktam lenni! - förmedt rám.
- Látni rajtad, hogy valami bajod van! Mond el! Bennem megbízhatsz!!
- De mondom, hogy nincs semmi bajom!! - kiáltotta idegesen.
- Héé..! Nyugii! - próbáltam megnyugtatni, aztán tovább győzködtem, hogy mondja már el mi a baja.. Fél óra győzködés után sikerült!!
- Oké.. elmondom, csak hagyjál már! Szóval.. láttam, ahogy megpuszilt téged Alexa.. láttam azt, hogy milyen jól elvoltatok, mennyit nevettetek és beszélgettetek.. Legjobban az a puszi fájt..! Nemtudom mi ez az érzés, de nagyon rossz! - magyarázta.
- Haver! Te szerelmes vagy a csajba! - esett le, hogy mi van. -TE féltékeny vagy!
- Nem... vagyis... nemtudom.... lehet..!

12. fejezet: Meghívás

Hogy lehet valaki ennyire ééédes??! <3 
--------------------------------***---------------------------------
Április eleje van. Arra gondoltam, ha Niall ráér akkor eljöhetne a Komáromi Napokra ide, április végén. Majd megkérdezem őt, amikor beszélünk.
Este skypen webcamoztunk.. és megkérdeztem őt:
- Halli, Niall!?- kezdtem bele.
- Hmm?! - nézett gyönyörű kék szemeivel a kamerába.
- Április végén szok lenni olyan ünnepség itt, hogy Komáromi Napok. Nemtudom, hogy vagy vele, de ha lenne kedved akkor eljöhetnél..?!
- Húú... öö.... köszi a meghívást! Szívesen elmennék, de még nemtudom, hogy lesz-e valami programom akkor. Holnap beszélek Paul-lal és, ha lehet akkor megyek..!
- Oké.. az jó. - mosolyogtam.

*Másnap este*
Éppen skype-oltunk Niallal, amikor szóba került az, hogy meghívtam őt a város ünnepére.
- Szóval.. beszéltem Paul-lal és pont nem lesz semmi koncert, interjú vagy fotózás.. úgyhogy, ha minden igaz, akkor megyek és találkozunk! - mondta boldogan.
- Húú... ez nagyon jó hír! Örülök neki, hogy majd végre láthatlak! - mondtam én is nagyon boldogan.
- Ja, és talán hozom magammal az egyik haveromat is..
- Örülök, hogy ő is jön!
Niallal még jó pár órát beszélgettünk, aztán már mennem kellett aludni, mert fáradt voltam.
Már nagyon várom az április végét, mert végre láthatom Niall-t és megismerhetem valamelyik barátját is..

11. fejezet: Békülés

Már kb. egy hete, olyan "bunkó" velem Alexa. Nemtudom miért! Mivel bánthattam meg?! Úgy érzem, ezt meg kell vele beszélnem! Nem bírom tovább!
Bejelentkeztem skype-ra.. Szerencsémre Alexa online volt. Rá is írtam.
Niall: - Szia. Figyelj, szeretnék veled beszélni! Legalább addig kapcsold be a kamerát!
Alexa: Oké.
Rákattintottam a "videóhívás" gombra. Amikor betöltött Alexa szép arcát láttam a képernyőn! Jó volt őt újralátni..!
- Na, mondjad! - mondta hűvösen.
- Figyelj! Nemtudom, mivel bántottalak meg, de remélem nem olyan súlyos vétek! Hiányzik az, hogy láthatlak cam-en; hiányzik az, hogy együtt gitározunk; hiányzik minden, a vicceid, a hosszú beszélgetéseink.. és még sorolhatnám! Sajnálom, ha megbántottalak! Hidd el téged soha nem bántanálak, mert téged nem lehet bántani! Legalábbis én nem tudlak.. annál fontosabb vagy nekem, minthogy megbántsalak!! - néztem a kamerába és kiöntöttem a szívem.. Alexa csodálkozva nézett, majd elmosolyodott.
- Oké. Megbocsátok! Nekem is hiányzik ám az a hülye fejed! - nevette el magát, mire én is elmosolyodtam! Jó így, hogy minden rendben van!

*Alexa szemszöge*
Amit Niall mondott, egyszerűen hihetetlen! Hiányzom és fontos vagyok neki..?! Úristeen! Bocsánatot kért úgy, hogy nem is tudja miért.. Annyira aranyos! Azthiszem szeretem őt!! Kétségtelenül beleszerettem!!..

10. fejezet: Cikk

Az elmúlt pár napon minden nagyon jó volt Niallal, meg emígy is.. Béke volt..
Délután, amikor hazafelé sétáltam a suliból úgy döntöttem, veszek anyáéknak egy újságot, mert szeretnek olvasgatni. Engem nemigazán érdekelnek az ilyenek, de most elég érdekeset láttam az egyik újság főcímlapján..
Rólam és Niallról volt ott egy fotó, ahogy a városban sétálunk és épp valamin röhögünk. Óriási betűkkel ez volt oda írva: "A One Direction szőke szépfiúja is megtalálta szíve párját?!"
Nagyon ideges lettem.. Nemértem miért kell beleavatkozniuk más dolgába?!!
Amikor hazaértem ledobtam a táskámat, majd levágtam magam a kanapéra és olvasni kezdtem. Niall is nyilatkozott.. Ezt: "Nagyon bírom azt a lányt.. de csak barátok vagyunk és semmi több, szerintem nem is leszünk többek!"
Nos, miközben Niall nyilatkozatát olvastam el legalább tizedszerre, végigfutott az agyamon minden, ami velem és vele történt.. Nemértettem őt! Könnyeim szinte már patakokban folytak.. Mert, oké, nem járunk, de az ajándék, a bókok, a hosszú ölelés és a satöbbi.. Akkor ezek mind mik voltak?! Niall csak játszik velem?!

*Niall szemszöge*
Ma este Alexa nem akart velem webcamozni, pedig minden este szokunk. Általában gitározunk és jókat beszélgetünk, nevetünk. Még irogatni is alig akart! Nemtudom mire véljem ezt a viselkedését.. Már nem kedvel?! Vagy lehethogy a cikk miatt van..

9. fejezet: Ajándék

Szerintem elég furán nézhettem a Niall kezében lévő dobozkára, mert elmosolyodott miközben az arcomat fürkészte. A dobozka gondosan be volt csomagolva.. El sem tudtam képzelni mi lehet benne..
Niall átadta a kezembe, és én lassan kibontottam. Egy gitárpengető volt benne.., rajta egy zöld négylevelűlóhere és alá pedig ez volt írva: "Niall-tól".
- Ez nagyon szép. - néztem az ajándékomat mosolyogva. - Köszönöm!
- Nincs mit. - mosolygott.
Pár perc múlva megjelent a pincér a két forrócsokival és gofrival. Jóízűen elfogyasztottuk.
- Hmm.. ez tényleg finom volt. - mondta Niall, amikor "jóllakott".
- Örülök, hogy ízlett. - álltunk fel az asztaltól, majd kimentünk a cukrászdából.
Amikor kiértünk az egész épületből még sétáltunk egyet a városban. A séta közben beszélgettünk:
- Mikor van a szülinapod? - kérdezte Niall pár perc csend múltán.
- Tavasszal. - feleltem.
- Pontosabban? - nézett rám érdeklődve.
- Áprilisban. - adtam meg a választ, mire Niall elmosolyodott.
Még tovább beszélgettünk, amikor elindultunk hazafelé.. Az ajtó előtt búcsúztunk el.
- Hát, Szia! - ölelt meg jó szorosan. - Én már holnap megyek haza. - tette hozzá halkan, de érthetően.
- Már mész is haza?! - kérdeztem tőle szomorúan, még mindig Niallt ölelve.
- Muszáj. - súgta.
- Óó.. káár! - mondtam csalódottan, majd szétváltunk és elindultam az ajtó felé, de eszembe jutott valami.
- Köszi az ajándékot. - nyomtam egy puszit Niall arcára, mire ő lehunyta a szemeit. Elindultam az ajtóhoz és bementem, valószínűleg Niall is elment már.
Nagyon jó volt vele kint. És az ajándék is nagyon tetszik. Este boldogan aludtam el..

8. fejezet: Téli séta

Reggel izgatottan ébredtem. A konyhában ott volt anya.
- Szia. - köszöntem.
- Jó reggelt. - mondta kicsit morcosan.
- Délután kettőkor megyek ki Niallal.. ha nembaj?! - tértem a lényegre.. Félve vártam a választ.
- Rendben.
- Kiengedsz vele? Nem haragszol??! - csodálkoztam.
- Kiengedlek. Átgondoltam mindent.. és megértelek, hogy nem mondtad el.. Én sem tudtam volna, hogy elmondani anyámnak, hogy tök jóba lettem egy világsztárral!
- Úristen! Köszönöm anya!! - ugrottam a nyakába.
- De aztán okosan! Tudom, hogy fontos neked az a srác.. csak aztán nehogy csalódj benne..
- Nemfogok! Hidd el! - mondtam magabiztosan.
A beszélgetés után még boldogabban kezdtem el készülődni.. Először hajat mostam, szárítottam és vasaltam. Felvittem az arcomra egy kis natúrsminket (különleges alkalmakkor mindig!). Ami a ruhámat illeti: bézs színű pulcsi, fehér nadrág, fekete hosszúszárú csizma, fekete télikabát. 
Pontosan kettőkor kaptam egy sms-t Niall-től:
"Itt állok a házatok előtt! Várlak! xx Niall"
Gyorsan nyomtam egy puszit anya arcára és kisiettem a házból.
- Nagyon jól nézel ki! - mért végig Niall, amikor odaléptem elé.
- Köszi. - mondtam kicsit elpirulva, majd megöleltem.. (lábujjhegyre kellett állnom, mivel kb. egy fejjel magasabb nálam) - Merre megyünk?
- Megmutatod nekem a várost, aztán elmegyünk abba a cukrászdába, ahol először találkoztunk.
- Oké. - mosolyogtam. - Az a találkozás sem volt valami szerencsés.. - kezdtem meg a beszélgetést, amikor elindultunk.
- Balszerencsés szerencse volt.. - nézett rám komolyan.
- Az.
Kb. egy órát sétáltunk. Niall végig csendben érdeklődve figyelt.. Néha kérdezett is.. Jó volt vele sétálni!
- Most elviszlek a cukrászdába, azt tudom hol van. - jelentette ki büszkén.
- Oké, menjünk. Vezessen, uram! - mondtam, majd mindketten elnevettük magunkat.
Amikor beléptünk a cukrászdába, leültünk egy asztalhoz és vártuk, hogy felvegyék rendelésünket.. Én gofrit és forrócsokit kértem, Niall ugyanezt, mert szerinte, amit én finomnak találok az biztos, hogy az. Miközben várakoztunk, folytattuk a beszélgetést. Aztán hirtelen Niall egy kicsidobozt vett elő..

7. fejezet: Megbeszélés

Áá... karikás szemek! Már megint.. mivel alig tudtam aludni az éjjel. Félve mentem ki a konyhába, mert ott sütögetett anya.
- Jó reggelt! - köszöntem, de ő nem köszönt vissza. - Figyelj, anya! Sajnálom, hogy olyan buta voltam! Bocsi, hogy nem mondtam el ezt a dolgot!
- Az a srác idősebb nálad! Ez nem játék!
- De kedves! És ő nem olyan!! Amúgy is csak barátok vagyunk!!
- De te szereted!! - mondta ki a megsemmisítő szavakat. Totál lefagytam..
- Mi?! Nem! Vagyis.... nem... nemtudom..
- De igen! Láttam hogy néztél rá! Az anyád vagyok..!
Nemtudom, honnan vesz ilyen hülyeségeket anya! Én nem szeretem Niallt, vagy nemtudom.. Én.. azthiszem nagyon kedvelem..
Délután kettőfelé megcsörrent a telefonom.
- Szia, Niall. - szóltam bele.
- Szia. - szólt ő is. - Minden rendben a szüleiddel?
- Nemtudom.. ma reggel megint összevesztünk egy kicsit.
- Óó... az nem jó! Sajnálom, hogy ekkora gondot okoztam!! De amúgy, hogy hogy nem mondtad el a szüleidnek?
- Ne sajnáld! Ez nem a te hibád!! És amúgy nemtudom.. egyszerűen nem akartam nekik elmondani.. úgysem hittek volna nekem..!
- Remélem, majd minden rendben lesz!
- Én is.
- Figyelj.. holnap lenne kedved kijönni velem olyan kettő körül?
- Igen. Lenne.., nagyon szivesen kimennék veled.
- Oké. Akkor holnap. Szia. - köszönt el.
- Szia. - tettem le a telefont.
Úristeeen! El sem hiszem! Holnap megyek ki Niallal. De.. mivanha anya nem enged?!..

6. fejezet: Számonkérés

*Niall szemszöge*
Miközben Alexát vigasztaltam mindketten hallottuk, hogy kattant egyet az ajtózár.
- Aszthiszem anyáék jöttek haza! - pattant fel mellőlem Alexa, majd kisietett az előszobába. Hallottam, hogy beszélgetnek. Úgy döntöttem kimegyek "bemutatkozni". Amikor kiértem Alexa édesanyja épp azt kérdezte tőle, hogy kié az a cipő.. ami az enyém volt.
- Jónapot. Niall Horan vagyok. - fogtam kezet a szülőkkel.
- Alexa beszélhetnénk veled? - nézett Alexára az édesanyja.
- Öö.... én épp indulni készültem. - mondtam, majd gyorsan beleléptem a cipőimbe és lekaptam a dzsekim a fogasról. - Szia! Majd hívlak! - öleltem meg Alexát és kiléptem az ajtón..

*Alexa szemszöge*
Miután Niall elment jöhetett a számonkérés pillanata.
- Mit keresett ő itt?? - nézett rám szigorúan anya.
- Hát... őő.... jó barátom..
- Honnan ismered? És mióta? És van köztetek valami??
- Még novemberben ismertem meg.. és mi lenne? miért?
- Mert ugyebár azt mondta, hogy "majd hívlak" és az az ölelés is elég szoros volt!! Erre neveltünk? - akadt ki anya.
- Egy barát nem hívhat ki? És miért lett volna "szoros" az az ölelés?
- De kihívhat.. viszont nekem nem baráti ölelésnek tűnt... láttam amit, láttam!
- Jajj ugyanmár!! Persze, majd egy olyan lány fog tetszeni Niall Horan-nek, mint én?!! - akadtam ki én is, majd befutottam a szobámba..
Szinte egy percet sem aludtam... bolyongtak bennem az érzések és gondolatok..
Az, amit anya mondott.. Az, amilyen kedves volt Niall..

5. fejezet: Váratlan vendég

 Már január van. Reggel félkilenckor ébredtem. Ez az utolsó hét a szünetből. 
Kimentem a konyhába, ahol apa és anya beszélgetett.
- Jó reggelt, kicsim! 
- Jó reggelt! - néztem rájuk álmosan.
- Délután háromkor megyünk apáddal színházba, vagyis egyedül leszel itthon. Körülbelül este hétkor érünk haza.
- Oké.
- Tudod a szabályokat?! Nem engedsz be senkit, mert.. - kezdte anya, de én a szavába vágtam.
- .., mert lehet, hogy valami csaló az, aki ki akar rabolni. - folytattam unottan. Anya szigorúan nézett rám.
Megfogtam a kezembe a tányért, amire ráraktam két szendvicset, és  bementem a szobámba..

*Délután három körül* 
- Rendben, jó legyél! Ha ki akarsz menni, hívj fel! - mondta anya utoljára, majd kilépett az ajtón, utána pedig apa.
- Oké. Nem lesz gond! - mondtam oda fáradtan.
Végre elmentek! Enyém a ház! Ez az!! 
Befutottam a szombámba, bekapcsoltam a laptopot és jó hangosan zenét hallgattam. 

Kb. egyórája ezt csináltam, amikor csöngettek. Odamentem a kaputelefonhoz. Amikor beleszóltam nagyon meglepődtem..
- Igen? - kérdeztem.
- Niall vagyok. - hallottam Niall hangját. Honnan tudja a lakcímem?!
- Óó...... oké, gyere be! - nyomtam meg a gombot, hogy betudjon jönni.
- Szia! - mosolygott rám az ajtóban, aztán megölelt.
- Szia! - mosolyogtam én is. Ezután bementünk a szobámba. Niall levágta magát a kanapéra és körbenézett a szobámban. Megakadt a szeme a szobám egyik sarkában heverő gitáron.
- Te tudsz gitározni? - kérdezte csodálkozva.
- Nem... csak.. megakartam tanulni, de amikor elkezdtem volna lebetegedett a tanárom és újat kellett volna keresnem, de arra se időm, se kedvem nem volt..
- Áá.... akkor azthiszem jó helyen járok!
- Mi?! Miért..? - csodálkoztam.
- Mert mostantól én leszek a tanárod! Megtanítalak gitározni! - jelentette ki magabiztosan.
- Rendben tanár úr. - viccelődtem, mire mindketten elnevettük magunkat.
- Szóval először gitározok egyet, aztán megtanítom, hogy kell.
- Oké. Niall a Little Things-et gitározta, de olyan gyönyörűen, ahogy azt még soha nem hallottam.. Miközben őt figyeltem azon gondolkodtam, hogy hogy lehet valaki ennyi helyes és tökéletes. Fehér póló és fekete nadrág volt rajta. Haja szokásosan felvolt zselézve, ami nagyon jól áll neki... és a mosolya, nos, fogszabályzója kisfiússá teszi, amitől még cukibb. Az ír akcentusa is nagyon aranyos..
- Hahóó..., Alexa! Figyelsz te rám?! - integetett a szemem előtt, mert eléggé elbambultam.
- Mi? Ja, persze. - nevettem.
-Oké, szóval... lefogod ezt a húrt, aztán ezt.... - kezdte meg "első óráját" Niall.
Félóra után eléggé belefáradtam.
- Figyelj, nem beszélgetünk most egy kicsit?! - néztem rá Niall-re.
- De, beszélgethetünk. - tette le maga mellé a gitárt.
- Honnan szerezted meg a lakcímem? - tértem a lényegre, mert leginkább ez érdekelt.
- Mondjuk úgy, hogy vannak forrásaim. - titokzatoskodott.- Hány éves is vagy? -kérdezte.
- 15 leszek.
- Aha. - mondta egy "laza" mosollyal.
- Te 19 vagy. - mondtam.
- Ja. - nézett rám.
- Hogy vannak a többiek? - érdeklődtem.
- Jól. Majd egyszer szeretnének megismerni téged. - mosolygott. - Leginkább Harry. - tette hozzá nevetve, mire én is elnevettem magam.
- Hát, ha elutaznak ide..
- Vagy te oda.. hozzánk..
- Szerintem az most még nem fog menni..
- Miért?
- Anya tuti nem engedne el! Hisz Pozsonyba se engedett.. - mondtam szomorúan.
- Jajj, már.. - ült át mellém, majd átkarolt. - Akkor majd mi jövünk ide. - mosolygott.
- Hmm... az jó lenne. - mosolyogtam én is, aztán Niallal mindketten felfigyeltünk arra, hogy hallottuk az ajtózár kattanását.


                       

4. fejezet: Karácsonyi telefon

                                         
                                                         *Alexa szemszöge*
Ma van Szenteste. Jó gyorsan elment az idő. Niallal szinte minden második nap beszélünk telefonon és már a skype-omat is elkérte. 
Reggel tíz óra körül ébredtem fel, elvégeztem a reggeli szükséges tennivalókat, majd kimentem a konyhába. Anya és apa beszélgetett ott.
- Szia, Kincsem! - nézett rám anya.
- Jó reggelt! - köszöntem nekik.
- Segítesz sütit sütni? - kérdezte anya, egy tállal a kezében.
- Persze. - mondtam.
Miután megsütöttük a sütit (elefántkönny a kedvencem), bementem a szobámba. Volt három nemfogadott hívásom. Niall hívott.. Bekapcsoltam a laptopomat és bejelentkeztem facebookra. Alig félóra múlva már ki is jelentkeztem, mert egyszerűen nincs mit ott csinálni. Csak ültem a szobámban és gondolkodtam. Pár perc múlva megcsörrent a telefonom.
- Szia, Niall! - köszöntem.
- Szia! Mizujs? - kérdezte Niall kedvesen.
- Hát itt semmi. Majd' szét unom magam. És ott mizu?
- Itt sincs semmi, de van egy jó hírem.. azthiszem.. 
- Mi az a jó hír? -  kérdeztem kíváncsian.
- Valószínűleg januárban elutazom Komáromba, mert lesz egy hét szabadunk a srácokkal. Majd kimehetnénk.. Szeretnélek jobban megismerni.
Úristeeen! Sokkolt a hír.. Niall Horan megakar ismerni engem és képes ide elutazni! Jézusom! Nagyon boldog lettem.
- Az nagyon jó lenne! Én is szeretnélek megismerni téged jobban. - mondtam.
- Ennek örülök. Őő.. most le kell tennem. Szia! - köszönt el gyorsan.
- Oké. Szia! - köszöntem el én is. 
Ez nagyon jó hír! Bár... nemtudom mit fogok mondani anyának, hogy kivel megyek ki! Még mindig nem tudja, hogy egész jóban vagyok Niall-el. Nem is tudom, hogy mondjam el neki, mert szerintem nem hinne nekem.. Talán majd egyszer elmondom neki..

3. fejezet: Gondolatok

Ma van a One Direction koncert. Úgy elmennék! Nem értem anyát, hogy miért nem enged el, pedig itt van közel Pozsonyban. Ha Csehországban lenne megérteném, hogy nem mehetek, de hát itt van az országban, mégcsak nem is külföldön.

*Niall szemszöge*
Márcsak egy óra és kezdődik a koncertünk. Állandóan Alexa jár az eszemben. Nemtudom miért, de hiányzik..
Már akkor szombaton, a cukrászdában, amikor megláttam, hogy egyedül ül az asztalnál, éreztem, hogy ő egy különleges lány. Azt terveztem, hogy majd odaülök hozzá.., de sajnos mire én mentem volna ő mögöttem állt és megtörtént a "baleset". Miután kiviharzott a cukrászdából utána eredtem, jóvá akartam tenni azt, amit elszúrtam. Miután bevárt és beszélgetni kezdtünk, még szimpatikusabb lett. Nagyon aranyos lány. Remélem, még láthatom őt és beszélgethetek vele. 
A koncert nélküle már nem is olyan érdekes.
- Mi az Niall, min gondolkozol? -  bökte meg a vállam valaki. Zayn volt az, aki kizökkentett a gondolatmenetemből.
- Öö.. semmin.. - néztem rá. Nem akarom neki elárulni, hogy min gondolkoztam., mert úgy érzem még nincs itt az ideje.
- Persze. Na halljam! - ültetett le a kanapéra, majd levágta magát mellém.
- Mondom, hogy nem gondolkozom semmin. 
- Persze. Olyankor szoksz ilyen lenni, amikor tetszik valaki, vagy éhes vagy, de ha éhes lennél már ettél volna, szóval marad az első dolog.
- Előbb ettem.. és nem tetszik senki. 
- Jólvan, ha nem mondod el, hát nem mondod el.. De kié az az új telefonszám a telódban Alexa névvel? 
- Héé, te belenéztél a telómba? - kérdeztem tőle felháborodva.
- Én aztán nem.. -  mondta nevetve Zayn. - Asszem' Niall-nek tetszik valaki! - mondta az ajtón belépő Liam-nek.
- Ki? - kérdezte Liam.
- Valami Alexa. - kezdte Zayn.
- Héé! Nem tetszik senki!! Okéé?! - kiáltottam rájuk, majd kimentem a szobából.. 

2. fejezet: Telefon beszélgetés

 Reggel nyolckor már szinte "kidobott" az ágy, éjjel sem tudtam nagyon aludni a történtek miatt. Alig aludtam három-négy órát. Kimentem a konyhába megreggelizni. Anya palacsintát sütött.
- Jó reggelt! - köszönt, majd nyomott egy puszit a homlokomra, amikor meglátta, hogy beléptem a konyhába.
- Jó reggelt! - mondtam fáradtan.
- Hogy hogy ilyen korán fent vagy?
- Nemtudom, éjjel sem tudtam aludni.. - ásítottam egy nagyot.
- Mi történt a kabátoddal, mert ma reggel láttam meg, hogy egy óriási sötét folt van rajta?! - kérdezte anya gyanakvóan, mire én akaratlanul is elmosolyodtam. - Min mosolyogsz? Történt valami, amiről tudnom kéne?
- Nem. Nem történt semmi.. - hazudtam - csak egy férfi nem figyelt és leöntött engem kávéval.
- Óó... és ki volt az a "férfi"? - kíváncsiskodott anya, nemtudom mire véljem ezt.. elég furán viselkedett.
- Ki lett volna?! Csak egy férfi, aki a családjával volt ott enni. - hazudtam tovább, mert tudom, hogy anya biztos nem hinné el nekem, hogy találkoztam Niall Horan-nel..! - Juteszembe.. pénteken lenne egy koncert Pozsonyban! Elmehetek?! - tértem a tárgyra, mert eszembe jutott, hogy Niall-nek megírgértem, hogy megkérdezem anyától..
- Milyen koncertre?! És kivel mennél?! 
- Nemtudom, talán Rékáék elvinnének.. Amúgy One Direction koncert lenne. -  mondtam boldogan, széles vigyorral, de aztán hamar lehervadt a mosoly az arcomról.
-  Rékáék Olaszországban vannak, vagyis ők nem vinnének el! Tehát itthon maradtál! És nem könyörgöd ki, hogy valaki mással mehess!! - mondta ki anya a fájdalmas, de igaz választ.
- De anya!! Tudod, hogy minden álmom, hogy elmehessek rá, és láthassam őket élőben..! - mondtam könnyezve.
- Nem mehetsz és kész! Most pedig menj a szobádba és írd meg a háziaidat! - parancsolta, mire én felálltam és elkullogtam a szobámig..
Felöltöztem és elkezdtem előszedegetni a könyveket, füzeteket, amik fognak kelleni. Már épp írtam volna fel, hogy "Házi feladat", amikor megszólalt a telefonom. Egy ismeretlen szám hívott:

- Igen? - szóltam bele bizonytalanul.
- Szia, Alexa! Niall vagyok. - hallottam meg Niall hangját a telefonban. Azthiszem a pulzusom a fellegekben járt.
- Szia, Niall! -  köszöntem neki.
- Csak hallani akartam a hangod. - mondta, mire én majdnem leestem a székemről.
- Öö... jó hallani a te hangodat is.. -  nyögtem ki.
- Beszéltél anyukáddal a koncertről?! Tudnék szerezni neked V.I.P. jegyet.
- Beszéltem vele, de nem enged el, mert nem lenne kivel mennem.. - mondtam szomorúan és éreztem, hogy majd' el sírom magam.
- De mi elvinnénk! - ajánlotta fel Niall. Jó is lenne velük menni, meg minden, de kicsit hülyén jönne ki, ha odaállnék anya elé, hogy "Figyu, anya! Niallék elvinnének engem a koncertjükre!"..
- Áá.. nem, úgy meg egyáltalán nem engedné!
- Óó... okéé. - hallottam, hogy Niall egy kicsit csalódott. - Akkor, szia! - köszönt el.
- Szia! - tettem le a telefont..                                                                                               

1. fejezet: Találkozás

Hali! Meghoztam az első fejezetet. :) Remélem tetszik. :))

Reggel fél tízkor keltem fel, mivel szombat van. Megreggeliztem, felöltöztem, felnéztem 
twitterre is, de hamar meguntam.. Elhatároztam, hogy elmegyek a városba és beülök egy cukrászdába. Alig voltak vagy hárman, leültem egy asztalhoz és vártam, hogy odajöjjön a pincér felírni mit kérek. Amikor odajött csak egy forrócsokit kértem (kedvencem az ilyen hidegben). Hallottam, hogy nyitódik a cukrászda ajtaja, de nem láttam ki jött be, mivel az ajtónak háttal ültem az ablak felé nézve. Gyönyörű volt a kilátás a második emeletről. Miután megittam a forrócsokim, felálltam az asztaltól és elindultam a pulthoz kifizetni azt. Még várnom kellett pár percet mert voltak előttem. Egy fiatal srác lehetett, bár az arcát nem láttam, stílusáról megállapítottam, hogy alig lehet tizennyolc. Amikor végzett, mgefordult, de nem számított rá, hogy ott állok és a kezében lévő kávé mind rám ömlött. Borzasztó kellemetlen volt, nagyon dühös is lettem.

- Miért nem lehet vigyázni?! - kiabáltam.

- Nagyon sajnálom! Nem számítottam rá, hogy van valaki mögöttem! - mondta a srác megbánó hangon.. kicsit ismerős volt a hangja, de nemtudom honnan.
- Jó, mindegy! A kabátomnak már annyit, az biztos! - fújtattam tovább, majd gyorsan odaadtam a pénzt a pénztárosnak a forrócsokiért. - Köszönöm, a visszajárót nem kérem! Viszlát. - köszöntem el tőle és kiviharzottam a cukrászdából. 
Amíg a liftet vártam azon járt az eszem, hogy miért volt olyan ismerős a srác hangja.., de egyben dühös voltam nagyon, mert az egész városon úgy kell majd végigsétálnom, hogy  tiszta kávé vagyok..! Amikor kiértem az épületből, megint meghallottam a srác hangját, egyre közelebbről jött.
- Hé, várj meg! Légyszi! - ezt kiabálta.
- Mi az?! - fordultam meg dühösen, aztán nem hittem a szememnek, hogy ki állt előttem.. Niall Horan volt az, testközelből! Kicsit megenyhültem, azthiszem.
- Sajnálom, hogy leöntöttelek! Figyelmetlen voltam! - nézett a szemeimbe, gyönyörű kék szemeivel.
- Oké. Semmi baj, de a kabátom eléggé tönkerement! - mondtam csalódottan. - DE TE NIALL HORAN VAGY!!!! - mondtam hitetlenül. - Úristen! El sem hiszem! Imádom a One Direction-t! - rajongtam körül.
- Örülök, hogy legalább egy rajongóval is találkoztam. - mondta mosolyogva, de kicsit furán nézve rám.
- Óóó.... sajnálom, ha kicsit túl lelkes voltam vagy valami.. csak.. - vettem észre magam - nagyon szeretlek titeket és olyan hihetetlen, hogy itt állsz előttem..!
- Á.. már hozzászoktam. - nevetett. - Egyébként, hogy hívnak?
- Szeiler Alexa vagyok.
- Alexa. Hmm.. szép név. - mosolygott rám.
- Őő... köszi.. - mosolyogtam vissza rá.- Amúgy, hogy hogy itt vagy? Mármint nem mintha baj lenne vagy valami, de Komárom egy kisváros, ahova nemigen járnak világsztárok..!
- Mondjuk ezt véletlen szerencsének. 
- A többiek is itt vannak?
- Nem, nincsenek. De holnap ők is jönnek, mert aztán lesz egy koncertünk Pozsonyban, de ott nem volt üres hotelszoba, ezért itt vagyok. 
Miközben Niall beszélt megszólalt a telefonom. Niall mosolyogva nézte ahogy felvettem, mert a Little Things a csengőhangom. Anya hívott, hogy merre járok már. 
- Most haza kell mennem. - mondtam Niall-nek, amikor letettem a telefont.
- Oké. - nézett rám. Örülök, hogy megismertelek. Elkérhetem a telefonszámod?! Bocsi, ha túl gyors vagyok.. 
- Persze. Beírom a telefonodba. - mondtam, miközben Niall a kezembe nyomta BlackBerry-jét. Miután beütöttem a számom és hozzáírtam a nevem, visszaadtam Niall-nek a telefont.
- Huh. Köszi. Eljösz majd a koncertre? - kérdezte.
- Nemtudom. Nem hiszem, hogy anya megengedné. - mondtam szomorúan.
- Azért próbáld majd meggyőzni. Jó lenne még látni.. - mondta mosolyogva, majd megölelt és elment. Én csak álltam ott megsemmisülve, mert egyszerűen nemtudtam elhinni, azokat, amiket láttam és hallottam.. Most kezdett eljutni a tudatomig, hogy én, Alexa Szeiler, Niall Horan-nel beszélgettem, elkérte a telefonszámom, azt mondta jó lenne még látni és, hogy megölelt. Egész hazáig csak ezen gondolkodtam..

Előszó

Sziasztok! :) Ez egy olyan blog ahol egy szerelmes, gubancos sztorit olvashattok Niall-al és egy lánnyal, hogy ismerik meg egymást, mik fognak történni velük és köztük. :) Remélem tetszeni fog nektek! Jó szórakozást!

Hello!
Alexa Szeiler vagyok, egy kisvárosban élek Szlovákiában. Nagy álmom, hogy megismerhessem Niall Horan-t a One Direction-ből! Ő a kedvencem.. Remélem teljesül az álmom!