Music Player

2012. november 12.

2. fejezet: Telefon beszélgetés

 Reggel nyolckor már szinte "kidobott" az ágy, éjjel sem tudtam nagyon aludni a történtek miatt. Alig aludtam három-négy órát. Kimentem a konyhába megreggelizni. Anya palacsintát sütött.
- Jó reggelt! - köszönt, majd nyomott egy puszit a homlokomra, amikor meglátta, hogy beléptem a konyhába.
- Jó reggelt! - mondtam fáradtan.
- Hogy hogy ilyen korán fent vagy?
- Nemtudom, éjjel sem tudtam aludni.. - ásítottam egy nagyot.
- Mi történt a kabátoddal, mert ma reggel láttam meg, hogy egy óriási sötét folt van rajta?! - kérdezte anya gyanakvóan, mire én akaratlanul is elmosolyodtam. - Min mosolyogsz? Történt valami, amiről tudnom kéne?
- Nem. Nem történt semmi.. - hazudtam - csak egy férfi nem figyelt és leöntött engem kávéval.
- Óó... és ki volt az a "férfi"? - kíváncsiskodott anya, nemtudom mire véljem ezt.. elég furán viselkedett.
- Ki lett volna?! Csak egy férfi, aki a családjával volt ott enni. - hazudtam tovább, mert tudom, hogy anya biztos nem hinné el nekem, hogy találkoztam Niall Horan-nel..! - Juteszembe.. pénteken lenne egy koncert Pozsonyban! Elmehetek?! - tértem a tárgyra, mert eszembe jutott, hogy Niall-nek megírgértem, hogy megkérdezem anyától..
- Milyen koncertre?! És kivel mennél?! 
- Nemtudom, talán Rékáék elvinnének.. Amúgy One Direction koncert lenne. -  mondtam boldogan, széles vigyorral, de aztán hamar lehervadt a mosoly az arcomról.
-  Rékáék Olaszországban vannak, vagyis ők nem vinnének el! Tehát itthon maradtál! És nem könyörgöd ki, hogy valaki mással mehess!! - mondta ki anya a fájdalmas, de igaz választ.
- De anya!! Tudod, hogy minden álmom, hogy elmehessek rá, és láthassam őket élőben..! - mondtam könnyezve.
- Nem mehetsz és kész! Most pedig menj a szobádba és írd meg a háziaidat! - parancsolta, mire én felálltam és elkullogtam a szobámig..
Felöltöztem és elkezdtem előszedegetni a könyveket, füzeteket, amik fognak kelleni. Már épp írtam volna fel, hogy "Házi feladat", amikor megszólalt a telefonom. Egy ismeretlen szám hívott:

- Igen? - szóltam bele bizonytalanul.
- Szia, Alexa! Niall vagyok. - hallottam meg Niall hangját a telefonban. Azthiszem a pulzusom a fellegekben járt.
- Szia, Niall! -  köszöntem neki.
- Csak hallani akartam a hangod. - mondta, mire én majdnem leestem a székemről.
- Öö... jó hallani a te hangodat is.. -  nyögtem ki.
- Beszéltél anyukáddal a koncertről?! Tudnék szerezni neked V.I.P. jegyet.
- Beszéltem vele, de nem enged el, mert nem lenne kivel mennem.. - mondtam szomorúan és éreztem, hogy majd' el sírom magam.
- De mi elvinnénk! - ajánlotta fel Niall. Jó is lenne velük menni, meg minden, de kicsit hülyén jönne ki, ha odaállnék anya elé, hogy "Figyu, anya! Niallék elvinnének engem a koncertjükre!"..
- Áá.. nem, úgy meg egyáltalán nem engedné!
- Óó... okéé. - hallottam, hogy Niall egy kicsit csalódott. - Akkor, szia! - köszönt el.
- Szia! - tettem le a telefont..                                                                                               

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése