28. fejezet: Hát, te? Hogy-hogy itt?!

- Amúgy honnan szedted azt, hogy járok Darren-nel? - kérdeztem Niall-től egy kis hallgatás után, még mindig abban a helyzetben üldögélve.
- Haragszol amiatt? - terelte a szót.
- Még nem válaszoltál a kérdésemre!
- De te sem.
- Niall! - kiáltottam rá. Nem szeretem, amikor játszadozik.
- Oké-oké.. Onnan jött ez az egész, hogy Londonban láttalak téged és Darren-t smárolni. Láttam! Aztán meg ugyebár volt nálatok Szlovákiában is.. meghát nála aludtál. Vele!
- Először is az a "smárolás" csak két puszi volt az ARCOMRA. Másodszor azért volt Szlovákiában, mert volt egy kisebb fellépése. Harmadszor... nos,.. a harmadik verzió igaz. De hol máshol aludtam volna? - magyaráztam miközben "kitéptem" magam Niall szorításából és felálltam. Előtte álltam, ő pedig továbbra is a kanapén ült. Egymás szemébe néztünk.
- Aludhattál volna nálam! Nem tiltottalak ki onnan!
- Persze. Aztán egész nap azt kellett volna néznem, hogy hogy nyaljátok-fáljátok egymást Amy-vel! Kösz, de abból nem kértem! - kezdtem ideges lenni.
- Zavart volna? Hmm?! - kérdezte Niall huncutan.
- Nem! Egyáltalán nem zavart volna!
- Akkor miért vagy ideges?! - piszkálódott.
- Én nem vagyok ideges! - fordultam el tőle, mert éreztem, hogy kezd vörösödni a fejem. Niall mögém állt, aztán megsimította a vállam, de abban a pillanatban megszólalt a telefonja.
- Aha. Oké. Rendben. Megyünk. - beszélt a telefonba.
- Josh hívott, hogy menni kell vacsorázni, mert később már nem kapunk.
- Oké. Menjünk. Már úgyis éhes vagyok. - indultam az ajtó felé.
Niall utánam jött. Keze érintette az enyémet, de aztán kinyitódott az egyik szobaajtó - két lány jött ki - és elhúzta onnan.
Csendben sétáltunk le a lépcsőn (inkább lépcsőztünk). Egyikünk sem szólt semmit. Rápillantottam Niall-re, láttam, hogy mosolygott..
Beléptünk az ebédlőbe, aztán megkerestük Joshékat. Nem volt nehéz, mert ők voltak a leghangosabbak. Az előétel és a főétel mennyei volt, de csak ez után jött a vacsora legfinomabb része. Kis muffinok voltak, zöld krémmel a tetején, színes gyöngyökkel (ehetőek) leszórva. Olyan látványt nyújtottak, mint sok. kis karácsonyfa. Nagyon jól néztek ki, de az ízük annál sokkal jobb volt.
Miután befejeztük a vacsorát, mindeni elvonult a szobájába pihenni. Niall felkísért a szobához. Hosszú, forró öleléssel búcsúzott el tőlem, aztán miután elment, nyomott egy puszit a homlokomra.. Mondanom sem kell, de elpirultam.
Ezek a puszik hiányoztak a legjobban. Az aranyos, gondoskodó pusziai, a világon a legjobb ölelései, a mosolya és úgy egészében.. Niall.

*Másnap délelőtt*
Tizenegykor ébredtem. Fáradtan, vonszolva magam sétáltam ki a "nappaliba". Josh-t sehol sem találtam. Írtam neki egy sms-t, hogy hol van.
Erre ő azt írta vissza, hogy "hiányzom?". Visszaírtam neki, hogy "nagyon te majom.. de amúgy most komolyan! hova tűntél?!". Végre megkaptam a választ, hogy próbájuk van, mert holnap este lesz egy koncertjük. Lassan felöltöztem, aztán úgy határoztam, hogy elmegyek sétálni a városba. Megnézem LA-t közelebbről.
Fél egy körül léptem ki a hotelből. Össze-vissza sétálgattam a városban, aztán a nagy tömeg között hirtelen egy ismerős arcot pillantottam meg.
- Szia, Réka. Hát, te? Hogy-hogy itt?! - kérdeztem "régi" barátnőmtől.
Rékával azóta nem beszéltem, hogy kijártuk az általánost és mindketten más-más középsuliba kezdtünk el járni. Ő volt a legjobb barátnőm. Mindig megbíztam benne és ő is bennem. Egy és fél évvel idősebb nálam, de ugyanúgy egy hullámhosszon vagyunk. Nem azért, hogy fényezzem magam, de gondolkodásra mindig is érettebb voltam a koromtól.
- Szia, Lexa. Hát én apukámmal vagyok itt. Elhozott Karácsonyra. Még az Újévet itt töltjük, aztán 3.-án utazunk haza. És te, hogy-hogy itt vagy?! Kivel jöttél?
- Öhm... nembiztos, hogy fogsz nekem hinni, de én Niall-lel vagyok itt.. - mondtam ki az igazságot, mert nem akartam hazudni.
- Mi?! Niall Horan-nel?! - sikított fel.
- Cssst. - tettem az ujjam a szájára. - Igen vele, és itt van az egész 1D és barátnői, meg a zenekar és Paul, meg Lux is.
- Te jó Isten!! De hogy?! És mikor?! És jársz Niall-lel?! - zúdította rám kérdéseit izgatottan.
- Tavaly ismerkedtem meg Niall-lel, de az hosszú és bonyolult sztori, hogy hogy. És nem járok Niall-lel, vagyis még nem... - hajtottam le a fejem.
- Mi az, hogy "még nem"? Alakul köztetek valami?! Mondjad már! Ne már, hogy mindent úgy kell harapófogóval kiszednem belőled?!!
Rékának mindent elmeséltem, rólam, Niall-ről, a bandáról, az Amy és Darren ügyről.. és úgy összességében mindenről. Hiányzott már, hogy valaki olyannal osszak meg ilyen dolgokat, mint Réka. Ő megért engem, mert ő a "volt" LB-m.
- Úristen! Ez hihetetlen. Filmet kéne csinálni az életedből. - ujjongott, miközben az eperturmixát szürcsölgette. (Időközben beültünk a Starbucks-ba.)
Elhívtam Rékát a hotelbe, mert megakart ismerkedni a fiúkkal. Még nem értek vissza, de addig a hotelszobában folytattuk beszélgetésünket. Hallottuk, hogy kinyitódott az ajtó.
- Alexa... Hel.. - kiáltott Josh, de, aztán egy szempillantás alatt lefagyott.
-----------------------------------------***---------------------------------------------
Hát itt az új rész. Remélem tetszik. Van egy új szereplő, aki majd valamilyen szempontból érdekes és jelentős lesz, de az majd még kiderül, miért. A köviben lesznek új szemszögek. :) Olvassatok és komizzatok. Eddig is köszönök mindent mindenkinek. :) :**