30. fejezet: Elő Szilveszter

Reggel korán ébredtünk, mert ma utaztunk New York-ba. Josh mint mindig most össze-vissza kapkodott, mert még nem volt összepakolva. Mindent a végére hagy. Segítettem neki rakodni, hogy hamarabb elkészüljön és indulhassunk NY-ba, de így nem volt időm megcsinálni a hajam, ami össze-vissza állt. Felraktam gyors egy kontyba. Egyszerű, de mégis nagyszerű.
Kopogtak az ajtón, odafutottam kinyitni. Niall állt ott.
- Szia. Még ma lejöttök? Le fogjuk késni a gépet! - mondta idegesen.
- Ne engem hibáztass, hanem drága jó barátunkat, Josh-t, aki nem volt képes tegnap összerakodni.
- Mindig ezt csinálja! Josh! Legközelebb itt hagyunk!
- Jó, hagyjatok csak! Már nem érdekel semmi sem. - jött felénk két bőrönddel a kezében. Én is befutottam az enyémekért és már mehettünk is. A portán odaadtuk a szobakulcsokat, majd kiléptünk a szállodából. Egy csomó rajongó sikoltozott ott, amikor meglátták a fiúkat. Én kaptam pár megvető, utálkozó pillantást. Elég kellemetlen volt. Niall átkarolta a vállam és úgy kísért az autóhoz, nehogy a rajongókat elkapja a hév. Csak így meg őt karmolászták. Na, mindegy, de szép dolog volt ez Niall-től. Bár így még rontott egy kicsit a helyzeten..
 A fiúk végigröhögték az utat, hogy mennyit sikítoznak a directionerek. Néha vicces, de néha beteges.. Mondjuk én is sikítoztam, amikor megláttam Niall-t, azon a szép napon, ott a cukrászda előtt. Olyan hihetetlen volt őt ott látni testközelből, beszélgetni vele, megölelni. Arra is emlékszem, hogy aznap elkérte a telószámom és még a koncertjükre is meghívott. Szeretett volna ott látni és én is szerettem volna ott lenni. De nem lehettem, hála anyának. Szeretem őt, szeretem a közelségét, viszont mi csak barátok vagyunk sajnos és talán nem is lehetünk többek..
A reptéren még várnunk kellett. Ott is sok rajongó várt a fiúkra csakhogy láthassák őket pár percre vagy akárcsak pár másodpercre. A testőrök és rendőrök elzárták a rajongókat tőlünk.
- Niall. - hallottunk egy aranyos hangocskát. Lux futott Niall felé. Niall felkapta a kezébe, aztán mosolyogva néztek felém. Niall elkezdett gügyögni a kicsinek, játszott vele, megcsikizte. Látszott rajta, hogy jó apa lesz. Szerencsés lesz az a lány/nő, aki elnyeri Niall szerelmét és imádni fogja. Niall nagyon tud szeretni mindenkit, viszont nagyon érzékeny is. Nem szabad őt megbántani, mert akkor összetörik. Épp ezért nem szeretek vele veszekedni. Bár még soha nem veszekedtünk..

Alig 2 óra alatt odaértünk NY-ba. A reptér hátsó ajtaján mentünk ki, bár azért ott is állt jó pár rajongó. Niall megint ugyanúgy "védett" tőlük. Nemtudom miért..
Útközben a szálloda felé, végig az ablakon át figyeltem a várost. Gyönyörű, főleg így Karácsonykor.
A szálloda is nagyon szép. Megint Josh-sal kaptam szobát. Már megszoktuk egymást. Jó barátok vagyunk.
Miután kirakodtunk a bőröndjeinkből, szétfolytunk a kanapén és pihentünk. Josh még el is aludt. A telefonja csörgésére riadt fel.
- Oké. Rendben. Fél óra múlva? Oké-oké. Ott leszünk. - beszélt a telefonba.
- Fél óra múlva Louis csinál elő Szilveszteri partyt az ő szobájukban.
- Rendben akkor készülődjünk. - álltam fel a kanapéról. Elmentem lezuhanyozni, aztán felöltöztem (sötétkék pántos póló, fekete csőnaci, sötétkék balerinacipő) és kisminkeltem magam. Josh csak felkapott egy "ünneplősebb" pólót és gatyát. Kiléptünk az ajtón, aztán megkerestük a 22-es szobát. Mi a 27-esben voltunk Josh-sal.
A srácok már vártak minket.
- Helló. - ordította el magát Josh, amikor beléptünk az ajtón.
Niall felállt és odajött hozzám. Mosolyogva végigmért.
- Jól nézel ki mint mindig. - ölelt meg szorosan. Viszonoztam az ölelését.
- Mi a program? - kérdezte Harry, Taylor-t puszilgatva.
- Játszunk, eszünk, iszunk, partyzunk. - adta meg a választ Louis.
- Ebből nekem az "eszünk" rész tetszik. - mondta Niall.
- Azt gondoltuk. - röhögtem ki, aztán lazán beletúrtam a hajába (úúú, jó érzés volt!).
- Mit fogunk játszani? - kérdezte Perrie.
- Bármit, amit szeretnétek.
- 7 perc a mennyországbant szeretnék. - mondta Taylor.
- Oké. Akkor játszunk azt. - mosolyogtam.
Leültünk körbe a földre (Niall mellém ült). Egy szekrényt választottunk "búvóhelynek", ahol el kell töltened egy személlyel 7 teljes percet. Először Harry és Taylor mászott bele, aztán Louis és Liam és még így tovább össze-vissza mindenki. Én maradtam utoljára.
- Szóval Alexa, kivel mássz be?! - nézett rám kérdőn Louis.
- Nemtudom. - mondtam izgatottan, mert ideges voltam, hogy kivel fognak "összerakni". Josh odahajolt Louis-hoz, a fülébe súgott valamit, aztán mindketten elmosolyodtak.
- Te..... Niall-lel mész. - mondta ki az "ítéletet".
Niall-lel engedelmesen felálltunk, aztán lassan egymást után bemásztunk a szekrénybe. Az első 3-4 perc csendben telt.. Hallottam, hogy Niall fészkelődik, aztán teljesen közelről éreztem az illatát. Éreztem a szuszogását az arcomban, aztán.... hirtelen Niall ajkai érintették az enyéimet. Szenvedélyesen, de mégis inkább gyengéden csókolt. Mindent tökéletes volt.
Ezek után Niall megsimította az arcom és vissza "ült" a helyére.
- Letelt a 7 perc. Most már gyertek ki! - kiabálták a fiúk kívülről.
Niall kilökte a szekrényajtót és kimászott onnan. Én még mindig el voltam gondolkozva, az agyam állandóan kattogott. Csak arra a finom és tökéletes csókra tudtam gondolni. Nem hittem volna, hogy az első csókom Niall-től fogom kapni. Megsimítottam az ajkaimat, amin még mindig éreztem Niall csókját, aztán kimásztam én is a szekrényből. Visszaültem a helyemre, Niall-lel összemosolyogtunk, aztán mindketten elkaptuk a tekintetünket.
A buli folytatódott tovább. Kb. félóra múltán, Niall odajött hozzám.
- Beszélhetek veled? - kérdezte aranyosan.
- Persze. - feleltem. Niall megfogta a kezem és félrehúzott.
- Arról a csókról lenne szó... - kezdett bele, amikor megálltunk.
- Tudom, felejtsem el, mert csak azért történt, hogy feldobd a hangulatot és egyá... - szóltam közbe, de Niall elhallgattatott egy csókkal.
- Szeretlek! - suttogta, miután elváltak ajkaink.
- Mi? - néztem rá csillogó szemekkel.
- Már régóta elakartam mondani, de nemtudtam hogy. Jól jött ez a játék. - mosolygott.
- Én is Szeretlek! - ugrottam a nyakába, aztán jó mélyen beszívtam az illatát, amit úgy imádok. Niall a nyakamba fúrta az arcát és egy puszit nyomott rá.
Éjjel hajnali 3 körül mindenki visszavonult a szobájába. Niall elkísért a "szobámig". Egy homlokpuszival búcsúzott el tőlem. Josh mosolyogva figyelt minket.
Beléptünk az ajtón, immáron csak ketten, én és Josh.
- Na. - csukta be az ajtót, aztán engem fürkészett. - Mostmár mesélhetsz!
- Miről? - kérdeztem értetlenül.
- Rólad és Niall-ről.
- És mégis mit mondjak magamról és Niall-ről?
- Mi történt a szekrényben?!
- Semmi.
- Ugyanmár! Láttam rajtatok, hogy valami történt. Alexa, nekem elmondhatod. Bízz bennem! - karolt át, aztán leültetett a kanapéra.
- Öö..., de nem történt semmi!
- Alexa!
- Jólvan, de ez még titok. Szóval, a szekrényben Niall megcsókolt, aztán a buli alatt félrehívott beszélni és azt mondta, hogy szeret.
- Akkor most jártok?
- Aszthiszem, igen! - mosolyogtam.
- Amúgy nemértem, hogy hogy nemtudtad észrevenni, hogy odavan érted! Minden egyes mondatában ott szerepelt a neved. Állandóan rólad beszélt! Vágyakozva figyelt téged.
- Komolyan?
- Igen. Niall tényleg szeret téged.
- Úristen! Ez olyan hihetetlen! - ujjongtam.
- És te szereted őt? - kérdezte hirtelen Josh.
- Miért ne szeretném? Régóta tetszik nekem és tiszta szívemből szeretem! - jelentettem ki magabiztosan. Igazat mondtam!
- Soha ne bántsd meg Niall-t és ne is csald meg! Érzékeny.
- Tudom Josh, tudom! Ismerem őt. Jobban, mint azt gondolnád.
----------------------------------------***-----------------------------------------
Ez lenne az új rész. Sajnálom, hogy kicsit többet kellett várnotok rá, de ez most szerintem jó izgi rész lett. :) Olvassátok és véleményezzetek. Köszii :**
Boldog Karácsonyt Mindenkinek! :)