43. fejezet: Egy nap Niall-lel

Sziasztok. :) Itt az új rész. :) Remélem tetszeni fog. Olvasgassátok nyugodtan és még a komizás sincs betiltva :P ;)) Arra gondoltam, hogy miközben olvasod a részt hallgathatnál hozzá zenét is. Lehet az a zene, amit belinkelek szomorúnak fog tűnni, de szerintem inkább romantikus és úgy gondolom, hogy a zene segítségével jobban áttudjátok majd érezni, amit Alexa érez, amikor Niall-lel van. :) Köszönök mindent :** :)
Itt a zene: 

-------------------------------------***---------------------------------------
Reggel boldogan ébredtem, hiszen mi lehet jobb érzés annál, hogy az a személy, akit szeretsz ott van a közeledben és még előttetek áll az egész nap.
Tegnap este Niall felajánlotta, hogy ő itthon lesz velem és vigyáz rám, amíg a szüleim dolgoznak. Apa ebbe sem akart beleegyezni, mert Niall ötlete volt. Anya sokáig győzködte, mire végül rábólintott.

- Áá... uhh... aargh... - küszködtem magamra a nadrágomat, ami nem nagyon akart menni.
- te meg mit csinálsz? - lépett be a szobába Niall. Lenézett rám. - Most komolyan abba a szűk nadrágba akarod belegyömöszölni a begipszelt lábad?
Bólintottam egyet. Niall elkezdte ingatni a fejét, aztán kiment. Pár perc múlva az ő szürke buggyos gatyájával a kezében jött vissza.
- Ezt sokkal könnyebb lesz felvenned és kényelmesebb is. - mutatott a kezében lévő ruhadarabra.
- Köszi. - mosolyogtam fel rá.
- Segítek felvenni. - hajolt le, aztán "belegyömöszölte" a gipszem a nadrágba.
Miután ezzel megvoltunk, felálltam. Niall a derekamat fogva segített kimenni a konyhába.
- Mit fogsz reggelizni? - kérdezte.
- Müzlit. - feleltem.
- És te azzal jól is laksz? - nézett rám nagy szemekkel.
- Ja. Reggelire elég.
- Akkor azért vagy ilyen vékony. - gondolkodott hangosan.
- Nem is vagyok vékony! - mondtam tettetett felháborodással.
- Anyám anorexiásnak nézne..
- Mi? - röhögtem.
- Annak nézne.., ha elmegyünk hozzánk Írországba, nem így fogsz hazajönni. Szerintem úgy gurulnál idáig. - nevetett.
- Miért, majd elmegyünk? - csillant meg a szemem, mert igazán szeretném már megismerni Niall szüleit.
- Hmm... nemtudom.. - fordult el tőlem, aztán kivette a tejet a hűtőből.
Szórtam a müzlisdobozból müzlit egy tálba, majd öntöttem rá tejet.
- És én mit egyek? - nézett rám kérdőn Niall.
- Müzlit. - néztem fel a tálból.
- Azzal én nem lakok jól.
- Akkor főzz vagy süss magadnak valamit. - tanácsoltam.
- És..., ha én nem kajára éhezem? - kérdezte huncutan.
- Niall..! - néztem rá furán, de mosolyogva.
- Mi az? - kérdezte ártatlanul.
- Nem perverzkedsz! - szóltam rá nevetve.
- Miért? - ült le mellém. - Olyan tökéletes vagy. - bújt hozzám.
- Nem vagyok az! - suttogtam.
- De nekem az vagy! - puszilta meg a nyakam. Erre én csak elmosolyodtam. Niall egy puszit nyomott ajkaimra, amiből aztán heves csókolózás lett.
- Ezt nem szabad. - tettem rá az ujjam a szájára, aztán felálltam és elindultam vissza a szobámba.
- Aúú.. - jajdultam fel, amikor Niall rácsapott a seggemre. - Héjj.. - néztem vissza rá, aztán tovább bicegtem.
A szobámban levágtam magam a megágyazott kanapémra.
- Ideadod a laptopomat, légyszi? - kérdeztem Niall-től, amikor belépett a szobába. Odasétált érte, aztán a kezembe nyomta. Miután berakta a kezében lévő CD-t a lejátszóba, levágta magát mellém. Ő videojátékozott, én meg twitter-en és facebook-on lógtam.
Kb. fél óra múlva Niall beleunt. Kikapcsolta a tv-t. Odabújt hozzám és úgy figyelte, hogy mit csinálok.
- Nézünk valami videót rólatok? - ajánlottam fel.
- Miért? - kérdezett vissza.
- Tudsz annál jobb programot?
- Tudnék, de az most még tilos.. - felelte huncutan. Lazán fejbe vágtam, aztán kiröhögtem őt, hogy milyen piszkos a fantáziája ma. Ő csak egy puszit nyomott a vállamra.
- Amúgy.. amikor nem velem, hanem Londonban vagy valahol máshol vagy.., akkor..... videókat szokok nézni rólad meg sztorikat olvasok. Igen, tudom, hogy nem szereted, ha olyanokat olvasok, de jó olvasni, mert olyan érzéssel tölt el, mintha itt lennél.. velem.. - mondtam a falat fürkészve. Niall két kezébe fogta kezeimet és a szemembe nézett.
- Ennyire szokok hiányozni? - kérdezte.
- El sem tudod képzelni mennyire nagyon.
Egy hosszú csókot kaptam tőle.
- Én is mindig rád gondolok és nagyon hiányzol. De tudd, mégha testileg nem is vagyok itt, lelkileg mindig veled leszek, mert a szívemben élsz..! - csókolt meg megint. Szép szavai miatt könnyezni kezdtem. Ő csak egy apró mosoly kíséretével letörölt az arcomról egy könnycseppet, aztán megpuszilta kezeimet és visszabújt hozzám.
Kikerestem Youtube-on egy interjút, ami Niall-ékkel készült. Mintha megéreztem volna pont arra mentem rá, amiben azt kérdezik tőlük, hogy hány százalékra perverzek. Niall a videóban 90%-ot adott magának.
- Már változott az a szám. - mondta.
- Azt én is észrevettem. Jóval több lett. - túrtam bele a hajába viccesen.
- Mennyivel? - kérdezte.
- Most mondjak számot? - kérdeztem vissza.
- Aha. - felelte.
- Hát, kb. egy 60-ast nyugodtan hozzá adhatsz.. - mondtam egy kis tettetett töprengés után. Niall felnevetett.
- Szóval szerinted túl teszek Harry-n is? - kérdezte.
- Hát, a mai felméréseim szerint igen. - feleltem. Niall válaszul egy csókot lehelt ajkaimra.

Apáék este 5 körül értek haza. Úgy vettem észre, hogy apa kezd megbékélni Niall-lel, aminek nagyon örülök.
Jó nap volt a mai.