38. fejezet: A szállodában

- Ne sírj! - bicegett oda hozzám, aztán megsimította az arcom.
- Többet ne csinálj ilyet! - öleltem őt szorosan magamhoz.
- Csak miattad tettem!
- Tudom. - suttogtam.
Josh még mindig Danit szidta.
- Hé! Nyugi. Gyere már. - ment oda érte Zayn.
Ők ketten elindultak kifelé, utánuk a többiek. Niall-lel még mindig egymást öleltük. Nem akartam őt elengedni, mert úgy éreztem, ha elengedem elvesztem örökre. Nagyon fontos lett nekem Niall. Mégha csak pár napja is vagyunk együtt, ez a pár nap örökkévalóságnak tűnik.
Mi is lassan kisétáltunk az autóhoz. Josh és Harry már vártak ránk.
Az út csendben és lassan telt.
A recepción kértem egy egészségügyi csomagot, hogy fertőtleníthessem Niall sebeit. Meg is beszéltem vele, hogy én vele megyek az ő és Dan szobájába, ahol ellátom sérüléseit. Josh még besegítette Niall-t a szobába, aztán kiment. Dan-t áthívta addig a "szobánkba".
Ketten maradtunk Niall-lel.. Csak én és ő, meg a kínos csend..
A kanapén ültem, összegörnyedve, a padlót fürkészve, gondolkodtam. Bűntudatom volt amiatt, ami Niall-lel történt.
Niall megérintette az államat. Kezével feljebb tolta a fejemet és kényszerített, hogy nézzek a szemébe.
- Miért sírsz? - kérdezte.
- Sajnálom! - "ugrottam" a nyakába.
- Mit? Mit sajnálsz?
- Hát, ami történt veled! Miattam volt!
- Jajj, ugyan már! Nem tehetsz semmiről! Megérdemelte az a szemét! - mondta kedvesen, bár az utolsó mondatát dühösen.
Hosszan megcsókoltam, hogy érezze szeretem és köszönök mindent. Összeverette magát.. értem.
Összebújva ültünk a kanapén, aztán eszembe jutott, hogy még mindig nem "tettem rendbe" az arcát.
- Menj el zuhanyozni, aztán "meggyógyítalak". - mondtam neki.
Niall engedelmesen felállt és elment lezuhanyozni. Kb. félóra múltán jött ki onnan. Amikor megláttam őt leesett az állam. Egy szál törülköző takarta az alsótestét. A felsőteste kockahas nélkül is tökéletes volt. Szinte csábító. Eléggé elbambulhattam, mert Niall két kezével integetett a szemem előtt.
- Hahóó... Alexa?! Hahóóó...
- Mi?! Ja, itt vagyok.. - eszméltem fel.
- Hol fogod "rendbe rakni" az arcom? - ismételte meg kérdését szerintem sokadszorra.
- Öö.. itt... feküdj le a kanapéra.. - adtam meg a választ.
Niall lefeküdt, én meg mellé ültem. Kiszedtem a csomagból egy sebfertőtlenítőt és öntöttem belőle egy keveset egy vattára.
- Na, ez fájni fog. - nyafogoťt.
- Hjajj.. ugyan már! - néztem rá. - Nem nyafogsz! - mondtam szigorúan.
- Csak akkor nem fogok nyafogni, ha minden "au"-nál kapok egy csókot. - mondta huncutan.
- Nem zsarolsz! - szóltam rá. - Na, jó, oké. - egyeztem aztán bele, mert Niall olyan aranyos durci fejet vágott, aminek nem lehetett ellenállni.
- Auu.. - nyögött egyet.
- Még nem is csináltam semmit! - mondtam röhögve.
- Tényleg? - nézett rám csodálkozva.
Kb. negyedóra alatt lefertőtlenítettem a sebeit és bekötöttem a lábát. Természetesen minden "au"-nál kapott egy csókot, mivel ez volt az óhaja, na meg hát azért én is élveztem..
- Meg van elégedve az Úr? - kérdeztem tőle.
- Nincs. - húzott közelebb magához, aztán hosszan és vadul megcsókolt. Olyan vadul csókolt, mint még soha. Isteni volt.
- Most már meg van elégedve? - kérdeztem újra a csók után.
- Nincs. - kaptam megint ugyanazt a választ, aztán magára rántott és megint megcsókolt. Ugyanolyan vadul és szenvedélyesen, mint az előbb. Ráültem az ágyékára és úgy folytattuk tovább csókcsatánkat. Mikor kezdett eléggé forrósodni a helyzet, feleszméltem.
- Ezt nem kéne! - mondtam Niall-nek, aztán leszálltam róla.
- Oké.., tényleg. Bocs. - nézett rám megbánóan.
- Azért ne bánd meg. - kacsintottam rá, mire ő elmosolyodott. - Elmegyek zuhanyozni. - mondtam, aztán besétáltam a fürdőbe.
Miközben a tükörnél álltam és épp egy kontyot csináltam magamnak, észrevettem egy nagy lilás-pirosas foltot a nyakamon, eléggé látszott Niall műve. Rendesen kiszívta a nyakamat.

*Niall szemszöge*
Miközben Alexa zuhanyzott, gondolkodtam. Állandóan annak a srácnak a szavai jártak a fejemben: "Gondolom már biztos meghúztad a kiscsajt. Bár nem is csodálom.. Én is megtettem amit kellett pár évvel ezelőtt."
Ki lehetett az a gyerek és miért mondott ilyet?! Valahonnan ismeri Alexát elég közelről, mert miért mondana bárki is ilyet, ha nem ismeri a másikat. Lehet, hogy Alexa már nem szűz?! Ezekből a szavakból azt vettem ki, hogy már nem az, de akkor elég jól átvert engem és Josh-t is..
Vaciláltam, hogy meg-e kérdezzem őt erről, amikor kijön. Végül úgy döntöttem megkérdezem, hiszen jogom van tudni.
Amikor kijött a fürdőszobából rá is tértem erre.
- Ki volt az a gyerek, akivel verekedtem?
- Nem lényeges. - kaptam meg a választ.
- De az! Tudni akarom! Mond el!
- Oké.. ő a volt barátom. - mondta ki gyorsan, egy szuszra.
- Volt barátod? Mikor jártál vele?
- Amikor 13 voltam.
- Tehát akkor nem velem történt meg az első csókod. - néztem rá komolyan.
- De igen! Az ami köztem és közte volt, egy nagy kamu volt, egyáltalán nem volt komoly kapcsolat. - magyarázta. Ezt eddig elhittem, de mi van a másik dologgal, amit mondott..
- És... te szűz vagy még?! - tettem fel a kérdést.
- Mi?! Ez már megint milyen kérdés? Niall, te normális vagy?! Szerinted, ha senkivel nem smároltam előtted, akkor lefeküdtem volna bárkivel is?! Az eszem megáll a hülye kérdéseidtől! Te totál hülye vagy! - emelte fel a hangját, aztán kiviharzott a szobából.
Na, tessék! Végre találtam valakit, akit szeretek és ő is engem erre elcsesztem. Igaza van! Hülye vagyok!

*Alexa szemszöge*
Niall kérdése nagyon felidegesített. Hogy tud ilyeneket kérdezni?!
Kisiettem a szobából, mert éreztem, hogy kezdenek könnyesek lenni a szemeim. Azonnal a "szobánkba" rohantam. Ziháltan nyitottam be. Josh és Dan a kanapén ültek és videojátékoztak. Josh már nyitotta volna a száját, hogy szóljon, de én közbe vágtam.
- Nem kérdezel semmit! Nem is keresel! Most csak szeretnék egyedül lenni! - mondtam idegesen, aztán besétáltam ideiglenes "otthonomba" és bedőltem az ágyba. Sírva aludtam el.
----------------------------------------***-----------------------------------------
Meghoztam a kövit. :) Remélem ez is tetszik és izgi lett ;) :D Olvasgassatok és komizzatok is. ;) :** Köszii