43. fejezet: Egy nap Niall-lel

Sziasztok. :) Itt az új rész. :) Remélem tetszeni fog. Olvasgassátok nyugodtan és még a komizás sincs betiltva :P ;)) Arra gondoltam, hogy miközben olvasod a részt hallgathatnál hozzá zenét is. Lehet az a zene, amit belinkelek szomorúnak fog tűnni, de szerintem inkább romantikus és úgy gondolom, hogy a zene segítségével jobban áttudjátok majd érezni, amit Alexa érez, amikor Niall-lel van. :) Köszönök mindent :** :)
Itt a zene: 

-------------------------------------***---------------------------------------
Reggel boldogan ébredtem, hiszen mi lehet jobb érzés annál, hogy az a személy, akit szeretsz ott van a közeledben és még előttetek áll az egész nap.
Tegnap este Niall felajánlotta, hogy ő itthon lesz velem és vigyáz rám, amíg a szüleim dolgoznak. Apa ebbe sem akart beleegyezni, mert Niall ötlete volt. Anya sokáig győzködte, mire végül rábólintott.

- Áá... uhh... aargh... - küszködtem magamra a nadrágomat, ami nem nagyon akart menni.
- te meg mit csinálsz? - lépett be a szobába Niall. Lenézett rám. - Most komolyan abba a szűk nadrágba akarod belegyömöszölni a begipszelt lábad?
Bólintottam egyet. Niall elkezdte ingatni a fejét, aztán kiment. Pár perc múlva az ő szürke buggyos gatyájával a kezében jött vissza.
- Ezt sokkal könnyebb lesz felvenned és kényelmesebb is. - mutatott a kezében lévő ruhadarabra.
- Köszi. - mosolyogtam fel rá.
- Segítek felvenni. - hajolt le, aztán "belegyömöszölte" a gipszem a nadrágba.
Miután ezzel megvoltunk, felálltam. Niall a derekamat fogva segített kimenni a konyhába.
- Mit fogsz reggelizni? - kérdezte.
- Müzlit. - feleltem.
- És te azzal jól is laksz? - nézett rám nagy szemekkel.
- Ja. Reggelire elég.
- Akkor azért vagy ilyen vékony. - gondolkodott hangosan.
- Nem is vagyok vékony! - mondtam tettetett felháborodással.
- Anyám anorexiásnak nézne..
- Mi? - röhögtem.
- Annak nézne.., ha elmegyünk hozzánk Írországba, nem így fogsz hazajönni. Szerintem úgy gurulnál idáig. - nevetett.
- Miért, majd elmegyünk? - csillant meg a szemem, mert igazán szeretném már megismerni Niall szüleit.
- Hmm... nemtudom.. - fordult el tőlem, aztán kivette a tejet a hűtőből.
Szórtam a müzlisdobozból müzlit egy tálba, majd öntöttem rá tejet.
- És én mit egyek? - nézett rám kérdőn Niall.
- Müzlit. - néztem fel a tálból.
- Azzal én nem lakok jól.
- Akkor főzz vagy süss magadnak valamit. - tanácsoltam.
- És..., ha én nem kajára éhezem? - kérdezte huncutan.
- Niall..! - néztem rá furán, de mosolyogva.
- Mi az? - kérdezte ártatlanul.
- Nem perverzkedsz! - szóltam rá nevetve.
- Miért? - ült le mellém. - Olyan tökéletes vagy. - bújt hozzám.
- Nem vagyok az! - suttogtam.
- De nekem az vagy! - puszilta meg a nyakam. Erre én csak elmosolyodtam. Niall egy puszit nyomott ajkaimra, amiből aztán heves csókolózás lett.
- Ezt nem szabad. - tettem rá az ujjam a szájára, aztán felálltam és elindultam vissza a szobámba.
- Aúú.. - jajdultam fel, amikor Niall rácsapott a seggemre. - Héjj.. - néztem vissza rá, aztán tovább bicegtem.
A szobámban levágtam magam a megágyazott kanapémra.
- Ideadod a laptopomat, légyszi? - kérdeztem Niall-től, amikor belépett a szobába. Odasétált érte, aztán a kezembe nyomta. Miután berakta a kezében lévő CD-t a lejátszóba, levágta magát mellém. Ő videojátékozott, én meg twitter-en és facebook-on lógtam.
Kb. fél óra múlva Niall beleunt. Kikapcsolta a tv-t. Odabújt hozzám és úgy figyelte, hogy mit csinálok.
- Nézünk valami videót rólatok? - ajánlottam fel.
- Miért? - kérdezett vissza.
- Tudsz annál jobb programot?
- Tudnék, de az most még tilos.. - felelte huncutan. Lazán fejbe vágtam, aztán kiröhögtem őt, hogy milyen piszkos a fantáziája ma. Ő csak egy puszit nyomott a vállamra.
- Amúgy.. amikor nem velem, hanem Londonban vagy valahol máshol vagy.., akkor..... videókat szokok nézni rólad meg sztorikat olvasok. Igen, tudom, hogy nem szereted, ha olyanokat olvasok, de jó olvasni, mert olyan érzéssel tölt el, mintha itt lennél.. velem.. - mondtam a falat fürkészve. Niall két kezébe fogta kezeimet és a szemembe nézett.
- Ennyire szokok hiányozni? - kérdezte.
- El sem tudod képzelni mennyire nagyon.
Egy hosszú csókot kaptam tőle.
- Én is mindig rád gondolok és nagyon hiányzol. De tudd, mégha testileg nem is vagyok itt, lelkileg mindig veled leszek, mert a szívemben élsz..! - csókolt meg megint. Szép szavai miatt könnyezni kezdtem. Ő csak egy apró mosoly kíséretével letörölt az arcomról egy könnycseppet, aztán megpuszilta kezeimet és visszabújt hozzám.
Kikerestem Youtube-on egy interjút, ami Niall-ékkel készült. Mintha megéreztem volna pont arra mentem rá, amiben azt kérdezik tőlük, hogy hány százalékra perverzek. Niall a videóban 90%-ot adott magának.
- Már változott az a szám. - mondta.
- Azt én is észrevettem. Jóval több lett. - túrtam bele a hajába viccesen.
- Mennyivel? - kérdezte.
- Most mondjak számot? - kérdeztem vissza.
- Aha. - felelte.
- Hát, kb. egy 60-ast nyugodtan hozzá adhatsz.. - mondtam egy kis tettetett töprengés után. Niall felnevetett.
- Szóval szerinted túl teszek Harry-n is? - kérdezte.
- Hát, a mai felméréseim szerint igen. - feleltem. Niall válaszul egy csókot lehelt ajkaimra.

Apáék este 5 körül értek haza. Úgy vettem észre, hogy apa kezd megbékélni Niall-lel, aminek nagyon örülök.
Jó nap volt a mai.

42. fejezet: Ő nem maradhat itt

Már hétfőtől állandóan havazik. Ma csütörtök van. Tegnap, vagyis szerdán, amikor hazafelé sétáltam a csúszós úton, elcsúsztam. Viszont ez nemcsak egy egyszerű esés volt, mert úgy ráestem a bal lábamra, hogy eltörtem, ami szinte fel sem tűnt, mert még haza tudtam bicegni. Miután hazaértem elkezdett dagadni a lábam és alig tudtam ráállni. Anya azonnal haza jött a munkahelyéről és elvitt a kórházba, ahol leröntgenezték a lábam és kiderült, hogy eltörött. Begipszelték és adtak mankót, hogy tudjak majd közlekedni.
Most itthon ülök a szobámban lévő kanapén és a kedvenc filmemet nézem. Valaki csengetett. Hallottam, hogy anya beleszól a kaputelefonba, aztán meglepetten mond egy 'óó..'-t.
- Látogatód jött. - kopogott az ajtón, aztán be is nyitott. A látogatóm kilépett mögülle. Először azt hittem, rosszul látok, de, aztán rájöttem, hogy nem.
- Alexa. Mi történt veled? - lépett oda hozzám a látogatóm, aki Niall volt.
- Niall. - csak ennyit tudtam kinyögni.
- Hiányoztál. - csókolt meg hosszan.
- Khmmm.... - köszörülte meg a torkát anya. Niall visszahajolt tőlem, aztán ártatlanul nézett anya felé.
- Hogy-hogy itt vagy? - kérdeztem Niall-től csodálkozva, aztán olyan 'légyszi, menj ki' pillantást vetettem anyára. Szerencsére észlelte, így kiment a szobából és most már csak Niall és én maradtunk ott.
- Jöttem, amilyen gyorsan csak tudtam. Anyukád tegnapi kissé értelmetlen "mondata" többször átfutott az agyamon és rájöttem, hogy biztos történt valami, ezért idejöttem..
Na, igen.. Tegnap este miközben Niall-lel webcam-oztam, anya egy egyszerű 'broken leg' beköpéssel Niall tudtára adta, hogy mi történt.
Anya keddenként külön angolra jár, mert kötelességének tartja, hogy ha már a lánya barátja angol, akkor neki is kell tudnia angolul, hogy ha kell, akkor tudjon beszélni vele, vagy kérdezni tőle valamit.
-De mi történt veled? - kérdezte aggódva Niall.
- Megcsúsztam, és eltörtem a lábam. - meséltem röviden a történteket.
- Szegénykém. - csókolt meg megint hosszan, szenvedélyesen.

- Szia, Kincsem. Hogy vagy? ....Öhm.. - lépett be az ajtón apa, már este, miután hazaért a munkából. Niall láttán elkomolyodott és egy gyilkos pillantást küldött felé.
- Szia, apa. - köszöntem neki kedvesen.
- Hello, Mr. - köszönt neki Niall. Apa halkan, de bunkón hallatott valami halk morgást, ami szerintem egy 'szia'-t akart jelenteni, aztán kiment.
Pár perc múlva hallottam, hogy anya és apa veszekednek. Nagynehezen felkeltem a kanapéról és kisétáltam hozzájuk a konyhába.
- De mégis mit keres itt?! Alexa még gyerek! Fiatal arra, hogy egy ilyen semmirekellő világsztárral mutatkozzon. Ellenzem azt, hogy együtt vannak, mert ez a fiú idősebb nála. Nem hozzá való. Nem biztonságos őt közel engedni a lányunkhoz, mert kitudja mik történhetnek, sőt, akár már történhettek is köztük! - kiáltozta dühösen apa.
- Nem történt még semmi sem köztük és nem is fog. Alexa tudja mit szabad és mit nem. Ez a fiú sokat jelent számára, és Niall-nek is Alexa. Idáig utazott, csakhogy Alexával lehessen, mert megtudta mi történt. Segíti és védelmezi őt. Ne akarj neki rosszat! Ne tiltsd el tőle! - osztotta ki apát anya, amit most jogosnak tartottam.
- Ne vedd el őt tőlem! - mondtam könnyeimmel küszködve. Anya és apa felém fordultak. - Végre kaptam egy jó dolgot az élettől, erre te ettől is megakarsz fosztani! - folytattam idegesen.
- Alexa, Kicsim. - lépett oda hozzám apa. - Én ezzel jót akarok! Hidd el!
- Nem, nem akarsz! Inkább fájdalmat és csalódást okozol! - mondtam ki őszintén.
- What happened? - kulcsolta össze ujjainkat Niall.
- Nothing. - hazudtam.
- Alexa, say it. I wanna know.
- Most tulajdonképpen miről beszéltek? - kérdezte apa. - Látod, még beszélni sem lehet vele, mert nem beszéli a magyart.
- Nem mindegy az, hogy milyen nyelven beszél?! - néztem rá dühösen.
- Nem. - adta meg a választ. - Hol fog egyáltalán aludni? Mert, hogy itt nem, az biztos!
- Miért ne aludhatna itt?
- Mert én nem engedem!
- Apa! - kiáltottam rá.
- Jólvan, de a nappaliban fog aludni és nem mehet át hozzád! - egyezett bele.
- Rendben. Köszi! - ugrottam elé, aztán nyomtam egy puszit az arcára.
---------------------------------------***-----------------------------------------
Meghoztam a kövit. :) Olvasgassátok és komizzatok továbbra is. Köszii :*
Ja, és csináltam egy új blogot.. Szóval, ha ez tetszik, akkor less be oda is. Bár nem 1D-s, hanem csak egy egyszerű lányról szóló történet, de azért olvasd és komizz. :)) Megköszönném :* ;) http://stellaandjim.blogspot.sk/

41. fejezet: Újra itthon

A maradék két nap gyorsan eltelt Amerikában. A londoni reptéren Niall egy csókkal búcsúzott el tőlem.
Anyáék a pozsonyi reptéren vártak rám. Mosolyogva köszöntöttek. Anya még sírt is egy kicsit.
- Na, milyen Amerika? - kérdezte apa, miután beszáltunk az autóba és elindultunk haza, Komáromba.
- Nagyon szép. Csodálatos. - feleltem, aztán mesélni kezdtem, hogy mennyi mindent láttam és még Rékával is találkoztam.
- És hogy van Réka? Már rég láttuk. - kérdezte a beszámolóm után anya.
- Jól van.., nagyon jól. - feleltem.
- És mit akartál nekünk mondani? - kérdezősködött tovább.
- Hát, azt, hogy.. öö... izéé.... összejöttem Niall-lel.
- Mi?! Az ki? - szólalt meg apa idegesen.
- Egy kedves fiú. - kezdett el magyarázkodni neki anya. - Tudod az a szőkés srác, aki egyszer itt volt nálunk..
- Ja. Az? De, hát ő jóval idősebb nálad. - pillantott hátra rám.
- De, hát szeret. - mondtam.
- Abban te ne legyél olyan biztos!
- De apa..!
- Nincs, de! Majd, ha eljön ide és bemutatkozik nekem, akkor lehet szó valamiről.
- Oké. - fontam össze magam előtt kezeimet. - És mit akartatok ti mondani? - jutott eszembe.
Anya és apa bizonytalanul összenéztek.
- Az a helyzet, hogy.. lesz egy kistestvéred. - mondta ki végül anya.
- Úristen! Húú.., ez aaz! Lesz egy kistesóm! Ójéé.. - kezdtem el ugrálni az ülésen örömömben. - Mikor fog megszületni? - kérdeztem már egy kicsit higgadtabban.
- Az orvosok azt mondják júniusban. - felelte anya.
- Úú, de akkor te már a harmadik hónapban vagy?
- Igen.
- Hogy-hogy nem vettem észre? Hiszen már azért nagyobb a hasad..
- Még nem olyan nagy.
- Lány lesz vagy fiú?
- Még nem biztos, de valószínűleg fiú.
- Lesz egy kisöcsé-ém, lesz egy kisöcsé-ém! - énekeltem.
Az út további része csendben telt.
Délután háromra értünk haza. Apa becipelte a bőröndöm a szobámba, aztán kiment és magamra hagyott. Most Niall miatt duzzog.
Írtam Niall-nek, hogy hazaértem és megírtam neki a jó hírt is, amikor anya jött be a szobámba.
- Hello. - mosolyogtam rá. Most, hogy így megnéztem anyát, azért látni már, hogy nő a hasa.
- Mesélnél nekem Niall-ről és rólad? - ült le a kanapéra.
- Persze. - ültem le mellé, aztán mesélni kezdtem. Anya végig mosolyogva hallgatta a sztorit.
- Eddig mennyi minden történt köztetek? - kérdezte hirtelen.
- Csak pár csók csattant el. - mondtam nevetve.
- Semmi több? Nem erőszakoskodott? Nem mászott rád? - folytatta a kikérdezést.
- Nem történt semmi több. - hazudtam, mert ha elmondom neki, hogy majdnem megtörtént az a bizonyos dolog is, akkor eltilt Niall-től, amit én nem akarok!
Jelzett a telefonom, hogy sms-em érkezett. Niall írt vissza. Megnyitottam az üzenetet és elolvastam. Mosolyogva néztem fel.
- Várj, kitalálom.. Niall írt. - mosolygott anya is. Én válaszul bólintottam.
- Szabad megkérdeznem, hogy mit írt?
- Szabad. - bólintottam megint. - Elújságoltam neki, hogy lesz egy öcsikém, meghogy sikeresen hazaértünk. Ő erre azt válaszolta, hogy gratulál, örül neki és szeret. Még egy puszit küldő smiley-t is küldött. - szorítottam a szívemhez a telefonom.
- Köszönjük a gratulációt és üdvözöljük. - mondta kedvesen.
- Beszélj a magad nevében. - lépett be az ajtón apa.
- Miért? - fordult oda hozzá anya.
- Mert én csak akkor fogom üdvözölni, ha eljön hozzánk, bemutatkozik és látom, hogy jó gyerek. - felelte magabiztosan.
- Jajj, ugyanmár! - állt fel anya, aztán karon fogta apát és kihúzta őt a szobámból.
----------------------------------***-----------------------------------------
Meghoztam az új részt. :) Tudom, elég rövid lett, de hát nem lehet mindegyik hosszú. :P xD :) Továbbra is olvassátok és komizzatok. Köszii :** :)

40. fejezet: A videó

Rádöntött az ágyra és ott csókolt tovább.
- Na, sikerü... - hallottuk meg Josh hangját. - ...öhm.... látom már béke van. - folytatta egy mosoly kíséretével, mert elég kínos helyzetben látott meg minket.
- Igen. Béke van. - mosolygott rám Niall.
- Amúgy el kéne indulnotok az orvoshoz, hogy átragasszák Lexi oldalát. - mondta Josh.
- Tényleg, akkor készüljünk is. - mászott le rólam. - Elmegyek lezuhanyozni.
Josh rafináltan mosolygott, aztán felvonta fél szemöldökét és kisétált a szobából Niall után.
Mivel én már lezuhanyoztam, kiválasztottam miben megyek: barna csőnadrág; fehér virágmintás póló; fekete szövetkabát és fekete magassarkú csizma. Niall fekete nadrágot, sötétkék pólót és fehér supra cipőt viselt.
Kézenfogva sétáltunk ki a szállodából, aztán beültünk az autóba és elindultunk.
Az orvosnál csak egy anyuka és kisfia voltak előttünk. Leültünk melléjük és vártunk. Niall a kezemet szorongatta. Tegnap is ezt csinálta. Aranyosan izgul miattam, pedig már nincs is semmi bajom.
Az orvos mintha lefagyott volna, senkit nem hívott be. Négyen várakoztunk továbbra is, hogy végre behívjanak minket és mehessünk a dolgunkra.
Egyszercsak a kisfiú odaszaladt hozzánk.
- Szia. - köszönt nekünk, aranyos mosollyal az arcán.
Niall lehajolt hozzá és lekezelt vele.
- Szia. - köszönt vissza neki. - Hogy hívnak?
- Harry. - felelte a kisfiú. Niall kezébe fogta, aztán beleültette az ölébe. Nagyon aranyosak voltak mindketten. Kis Harry-nek ugyanolyan kék szemei voltak, mint Niall-nek.
- Hány éves vagy, Harry? - hajoltam oda a kissráchoz.
- Kettő. - felelte, aztán kuncogott egyet.
- Milyan nagy fiú vagy. - mosolyogtam rá, aztán megfogtam kis kezét.
- Óó... öhm.. sajnálom, hogy megzavart benneteket. Biztos nektek is van elég gondotok nélküle is. - lépett oda hozzánk kis Harry anyukája.
- Semmi gond. Nem zavart. - tette le Niall a földre a kicsit. Az anyuka csak mosolygott egyet, aztán vissza sétált Harry-vel együtt a padhoz és leült.
Pár perc múlva behívták őket. Nem voltak bent sokáig. Utánuk én következtem.
- Jó napot. - köszöntem.
- Jó napot. - köszönt vissza az orvos. - Javult már az állapota? - kérdezte.
- Azthiszem igen. - feleltem.
- Feküdjön fel az ágyra. -mondta. Követtem utasítását. Feltűrtem a pólóm, hogy megnézhesse az oldalam. Leszedte rólam a tapaszt, aztán elkezdett össze-vissza nyomkálni. Amikor a legkékeszöldesebb ponthoz ért, felkiáltottam, mert nagy fájdalom hasított bele az oldalamba.
- Rendben, tegye rá az új tapaszt. - utasította a nővért.
Pár perc múlva már ki is sétálhattam az orvostól.
Niall idegesen dobolt a lábával a padlón. Amikor meglátott, kissé ijedten nézett fel rám.
- Mit csinált veled? Mit mondott? Miért sikítottál? - zúdította rám kérdéseit.
- Megnyomta a hasam és azért sikítottam. Egyébként nem mondott semmit. - vettem fel a kabátom.
Niall felállt, aztán megölelt.
- Látod, ezt is mind miattam kell átélned. - suttogta szomorúan. Megsimogattam a hátát, hogy nyugodjon meg, aztán kimentünk a rendelőből és beszálltunk az autóba.
- Olyan aranyosan bántál azzal a kissráccal. - mondta, miközben az utat figyelte.
- Te is nagyon aranyosan bántál vele. - mondtam mosolyogva.
Fáradtan léptünk be a hotelszobába. Josh a kanapén feküdt és valami akció filmet nézett DVD-n.
- Visszatért a szerelmespár. - kezdett hülyülni.
- Van valami problémád velünk? - kérdeztem.
- Van. - felelte.
- És mi lenne az?
- Hogy túl szépek vagytok együtt. Olyan aranyos vagy Niall mellett, hogy olyan pici vagy. - nézett rám huncutan. Minden beszólásánál ilyen fejet vág.
- Ne bántsd őt. Szeretem, hogy ilyen pici.. Amúgy is még fog nőni. - nyomott egy puszit az arcomra Niall, aztán levágta magát Josh mellé. Ők filmet néztek, így én egyedül maradtam. Az ablaknál lévő asztalnál ültem és olvastam, amikor Niall telefonja elkezdett rezegni. Sms-t kapott. Rámentem. Zayn írt neki, hogy hol vannak Josh-sal együtt, már vagy fél órája várnak rájuk.
- Nektek nem próbán lenne a helyetek? - álltam a tv elé.
- Húú, a francba, tényleg! - jutott eszébe Josh-nak.
- Muszáj menni? - kérdezte Niall.
- Hát nem lenne rossz. Zayn üzent neked, hogy kb. fél órája várnak rátok.
- Akkor kapjuk össze magunkat és menjünk. - állt fel Niall. Josh elment felöltözni, én meg kikapcsoltam a tv-t.
- Szeretsz. - ölelt magához Niall.
- Nem. Nem szeretlek. - néztem rá.
- Mi? Miért? - nézett rám nagy szemekkel.
- Mert.. Imádlak. - mondtam nevetve, mert elég vicces fejet vágott.
- Igen? Becsaptál? Hmm?! - nézett rám huncutan, aztán vadul megcsókolt. Kezei lejjebb csúsztak a derekamról, így a seggemet fogta.
- Perverz vágyaitokat éljétek ki az ágyban éjjel. - mondta Josh. Niall-lel elváltunk, aztán még nyomott egy búcsú csókot az ajkaimra és kisétáltak a szobából.
Először olvastam. Miután meguntam, elhatároztam, hogy fel lesek netre. Megnéztem a facebook-om és twitter-em, aztán úgy döntöttem nézek valami 1D-s videót. Találtam is egy pár napja készített riportot. Rákattintottam és elkezdtem nézni. Eleinte a zenéjükről, a rajongókról és stb. más dolgokról kérdezték őket. Hirtelen rátértek a barátnőkre.
- Szóval Zayn, Liam és Louis nektek van barátnőtök.. - kezdte a riporter. A fiúk bólintottak. - De már neked is van barátnőd, igaz, Niall?
- Igen, van. - mondta mosolyogva.
- Mióta?
- Pár napja.
- Szép lány. - mondta a riporter, a mellette lévő tv képernyőjét bámulva, ahol egy kép jelent meg rólam és Niall-ről ahogy sétálunk. Amikor az a kép készült még nem jártunk, bár úgy néz ki, mert Niall átkarolja a vállam.
Niall reakciója egy aranyos mosoly volt.
- Igen, az. - felelte.
- Hogy ismerted meg? - kérdezte a riporter. Niall mosolyogva, a kezével mutogatva, nuzgón mesélni kezdett. Elmesélte az első találkozásunkat és azt, hogy jöttünk össze.
Az interjú folytatódott, de már nem néztem tovább.
Ezekszerint tudják, hogy járok Niall-lel.. Azért mer velem úgy nyilvánosan sétálgatni meg stb.
Este 5 körül értek vissza. Niall még ott volt nálunk 10-ig, aztán elment ő is a szobájába.
---------------------------------------***----------------------------------------------
Ez lenne az új rész. :) Remélem tetszik. Olvasgassátok és komizzatok is ;) Nem haragszom meg érte :P :)
A tegnapi twitcam elmaradt, bizonyos okok végett, majd talán máskor ;)
Köszi mindent :* :))

39. fejezet: Vallomás

Szinte csak pár perceket aludtam, mert mindig felébredtem. Éjjel négykor meguntam és úgy döntöttem, összepakolok és hazautazok. 
Amióta Niall-lel vagyok szinte mindennap sírok valami miatt, mert mindig történik valami rossz. Beleuntam ebbe. Miért ne lehetnék boldog én is?! Lehet, más ember mellett boldog lennék.
Előszedtem a bőröndömet, kinyitottam, aztán szépen lassan elkezdtem rakodni.
- Te meg mit csinálsz? - hallottam egy fáradt, álmos hangot magam mögül.
- Rakodok. - feleltem.
- Mi?! Miért?! Megőrültél?! - tett fel egyszerre több kérdést Josh idegesen.
- Nem mindegy az? - kérdeztem vissza.
- Nem, nem az. Gondold ezt át! Mi történt veled? Hmm?! Mi a baj, Alexa?! - guggolt le mellém a bőröndöm elé. - Mi van veled és Niall-lel?
- Semmi... Nem történt semmi, csak haza akarok menni.
- De miért?
- Mert elegem van!
- Miből?
- Mindenből.... Josh... mindenből! Érted?! - fakadtam ki és megint könnyezni kezdtem. Josh csak átkarolt és mint egy igazi barát nem szólt semmit, és nem is kérdezett többet.
- Menj. Zuhanyozz le és gondolt át a dolgokat. - mondta pár perc múltán, aztán felállt mellőlem és kiment. Engedelmeskedtem neki.

*Niall szemszöge*
Csak össze-vissza forgolódtam az ágyban. Nemtudtam aludni.
5 óra körül kaptam egy sms-t. Josh-tól jött. Ez állt benne: "Elmondanád mi történt? Miért akar Alexa hazautazni? És miért van ki totál idegileg?!"
Értetlenül bámultam a telefonom képernyőjét. Alexa hazautazik?! Nem, azt nem engedhetem! Azonnal tudtam mit kell tennem..

*Alexa szemszöge*
A zuhany nagyon jól esett, bár döntésemen nem változtattam. Biztos voltam benne, hogy haza kell mennem. Messze akartam lenni ettől a helytől, és főleg Niall-től.
Amikor kiléptem a fürdőszobaajtón, nem hittem a szememnek. Niall ott feküdt a bőröndömben és a bepakolt ruháim mind az ágyon hevertek.
Niall láttán elmosolyodtam, bármennyire is haragudtam rá.
- Te meg mit csinálsz? - kérdeztem komoran.
- Becsomagoltam magam. - vonta meg a vállát, mintha ez természetes dolog lenne.
- De miért? Azonnal mássz ki onnan, mert így nemtudok rakodni! - szóltam rá.
- Nem mászok ki!
- Akkor majd én szedlek ki onnan! - nyitottam fel a bőrönd tetejét, aztán megfogtam Niall lábát és húzni kezdtem őt. Nagyon nehéz gyerek, az egy biztos. Niall csak röhögött, mert nem bírtam őt kihúzni onnan. A fájdalmas és hosszas próbálkozásom után, feladtam. Félreálltam és összefont karokkal, dühösen meredtem Niall-re.
- Mit akarsz? Még nem volt elég? - kérdeztem tőle elkeseredve.
- Megmondjam mit akarok? - kérdezett vissza, majd kimászott a bőröndömből és oda állt elém.
- Mond. - néztem rá.
- Téged. - kaptam egy egyszavas választ, ami eléggé meglepett. Furán nézhettem rá, mert folytatta. - Igen, Téged. Melletted az lehetek, aki vagyok. Fontos lettél nekem. El sem tudod képzelni mennyire szeretlek és csodállak. Sokmindenen átkellett esned miattam. Megvertek, megaláztak, sok fenyegető üzenetet is kapsz és mégsem hátrálsz meg. Veled teljesnek érzem magam. Alexa.., nem akarlak elveszíteni! Nem akarom, hogy elmenj és megint sokáig ne lássalak, mint nyáron. - nézett a szemembe. Egy kis mosolyra görbült a szám. Niall megfogta egyik kezével az egyik kezem, a másikkal a másikat.
- Sajnálom. Butaságot kérdeztem tőled. Nem kellett volna! Hülye vagyok. - mondta megbánóan.
- Igazad van. Butaságot kérdeztél és hülye vagy.. De én így szeretlek. - mosolyogtam rá. - És a válaszom a kérdésedre.. igen, még szűz vagyok. - folytattam. Niall is elmosolyodott, aztán átölelt.
- Én is szeretlek. - suttogta lágyan a fülembe, majd két kezébe fogta az arcom és hosszan megcsókolt.
------------------------------------------***-----------------------------------------
Meghoztam a kövit. :) Remélem örültök neki. Olvassátok és komizzatok továbbra is. Köszii :** Minden nagyon jól esik. :) <3
Ja, és szombaton tervezzük, hogy az unokahúgommal csinálunk egy twitcam-et este hétkor, ha lesz kedvetek lessetek be ;)) Megköszönnénk :)) :*
itt a link: http://twitcam.livestream.com/dhj2f

38. fejezet: A szállodában

- Ne sírj! - bicegett oda hozzám, aztán megsimította az arcom.
- Többet ne csinálj ilyet! - öleltem őt szorosan magamhoz.
- Csak miattad tettem!
- Tudom. - suttogtam.
Josh még mindig Danit szidta.
- Hé! Nyugi. Gyere már. - ment oda érte Zayn.
Ők ketten elindultak kifelé, utánuk a többiek. Niall-lel még mindig egymást öleltük. Nem akartam őt elengedni, mert úgy éreztem, ha elengedem elvesztem örökre. Nagyon fontos lett nekem Niall. Mégha csak pár napja is vagyunk együtt, ez a pár nap örökkévalóságnak tűnik.
Mi is lassan kisétáltunk az autóhoz. Josh és Harry már vártak ránk.
Az út csendben és lassan telt.
A recepción kértem egy egészségügyi csomagot, hogy fertőtleníthessem Niall sebeit. Meg is beszéltem vele, hogy én vele megyek az ő és Dan szobájába, ahol ellátom sérüléseit. Josh még besegítette Niall-t a szobába, aztán kiment. Dan-t áthívta addig a "szobánkba".
Ketten maradtunk Niall-lel.. Csak én és ő, meg a kínos csend..
A kanapén ültem, összegörnyedve, a padlót fürkészve, gondolkodtam. Bűntudatom volt amiatt, ami Niall-lel történt.
Niall megérintette az államat. Kezével feljebb tolta a fejemet és kényszerített, hogy nézzek a szemébe.
- Miért sírsz? - kérdezte.
- Sajnálom! - "ugrottam" a nyakába.
- Mit? Mit sajnálsz?
- Hát, ami történt veled! Miattam volt!
- Jajj, ugyan már! Nem tehetsz semmiről! Megérdemelte az a szemét! - mondta kedvesen, bár az utolsó mondatát dühösen.
Hosszan megcsókoltam, hogy érezze szeretem és köszönök mindent. Összeverette magát.. értem.
Összebújva ültünk a kanapén, aztán eszembe jutott, hogy még mindig nem "tettem rendbe" az arcát.
- Menj el zuhanyozni, aztán "meggyógyítalak". - mondtam neki.
Niall engedelmesen felállt és elment lezuhanyozni. Kb. félóra múltán jött ki onnan. Amikor megláttam őt leesett az állam. Egy szál törülköző takarta az alsótestét. A felsőteste kockahas nélkül is tökéletes volt. Szinte csábító. Eléggé elbambulhattam, mert Niall két kezével integetett a szemem előtt.
- Hahóó... Alexa?! Hahóóó...
- Mi?! Ja, itt vagyok.. - eszméltem fel.
- Hol fogod "rendbe rakni" az arcom? - ismételte meg kérdését szerintem sokadszorra.
- Öö.. itt... feküdj le a kanapéra.. - adtam meg a választ.
Niall lefeküdt, én meg mellé ültem. Kiszedtem a csomagból egy sebfertőtlenítőt és öntöttem belőle egy keveset egy vattára.
- Na, ez fájni fog. - nyafogoťt.
- Hjajj.. ugyan már! - néztem rá. - Nem nyafogsz! - mondtam szigorúan.
- Csak akkor nem fogok nyafogni, ha minden "au"-nál kapok egy csókot. - mondta huncutan.
- Nem zsarolsz! - szóltam rá. - Na, jó, oké. - egyeztem aztán bele, mert Niall olyan aranyos durci fejet vágott, aminek nem lehetett ellenállni.
- Auu.. - nyögött egyet.
- Még nem is csináltam semmit! - mondtam röhögve.
- Tényleg? - nézett rám csodálkozva.
Kb. negyedóra alatt lefertőtlenítettem a sebeit és bekötöttem a lábát. Természetesen minden "au"-nál kapott egy csókot, mivel ez volt az óhaja, na meg hát azért én is élveztem..
- Meg van elégedve az Úr? - kérdeztem tőle.
- Nincs. - húzott közelebb magához, aztán hosszan és vadul megcsókolt. Olyan vadul csókolt, mint még soha. Isteni volt.
- Most már meg van elégedve? - kérdeztem újra a csók után.
- Nincs. - kaptam megint ugyanazt a választ, aztán magára rántott és megint megcsókolt. Ugyanolyan vadul és szenvedélyesen, mint az előbb. Ráültem az ágyékára és úgy folytattuk tovább csókcsatánkat. Mikor kezdett eléggé forrósodni a helyzet, feleszméltem.
- Ezt nem kéne! - mondtam Niall-nek, aztán leszálltam róla.
- Oké.., tényleg. Bocs. - nézett rám megbánóan.
- Azért ne bánd meg. - kacsintottam rá, mire ő elmosolyodott. - Elmegyek zuhanyozni. - mondtam, aztán besétáltam a fürdőbe.
Miközben a tükörnél álltam és épp egy kontyot csináltam magamnak, észrevettem egy nagy lilás-pirosas foltot a nyakamon, eléggé látszott Niall műve. Rendesen kiszívta a nyakamat.

*Niall szemszöge*
Miközben Alexa zuhanyzott, gondolkodtam. Állandóan annak a srácnak a szavai jártak a fejemben: "Gondolom már biztos meghúztad a kiscsajt. Bár nem is csodálom.. Én is megtettem amit kellett pár évvel ezelőtt."
Ki lehetett az a gyerek és miért mondott ilyet?! Valahonnan ismeri Alexát elég közelről, mert miért mondana bárki is ilyet, ha nem ismeri a másikat. Lehet, hogy Alexa már nem szűz?! Ezekből a szavakból azt vettem ki, hogy már nem az, de akkor elég jól átvert engem és Josh-t is..
Vaciláltam, hogy meg-e kérdezzem őt erről, amikor kijön. Végül úgy döntöttem megkérdezem, hiszen jogom van tudni.
Amikor kijött a fürdőszobából rá is tértem erre.
- Ki volt az a gyerek, akivel verekedtem?
- Nem lényeges. - kaptam meg a választ.
- De az! Tudni akarom! Mond el!
- Oké.. ő a volt barátom. - mondta ki gyorsan, egy szuszra.
- Volt barátod? Mikor jártál vele?
- Amikor 13 voltam.
- Tehát akkor nem velem történt meg az első csókod. - néztem rá komolyan.
- De igen! Az ami köztem és közte volt, egy nagy kamu volt, egyáltalán nem volt komoly kapcsolat. - magyarázta. Ezt eddig elhittem, de mi van a másik dologgal, amit mondott..
- És... te szűz vagy még?! - tettem fel a kérdést.
- Mi?! Ez már megint milyen kérdés? Niall, te normális vagy?! Szerinted, ha senkivel nem smároltam előtted, akkor lefeküdtem volna bárkivel is?! Az eszem megáll a hülye kérdéseidtől! Te totál hülye vagy! - emelte fel a hangját, aztán kiviharzott a szobából.
Na, tessék! Végre találtam valakit, akit szeretek és ő is engem erre elcsesztem. Igaza van! Hülye vagyok!

*Alexa szemszöge*
Niall kérdése nagyon felidegesített. Hogy tud ilyeneket kérdezni?!
Kisiettem a szobából, mert éreztem, hogy kezdenek könnyesek lenni a szemeim. Azonnal a "szobánkba" rohantam. Ziháltan nyitottam be. Josh és Dan a kanapén ültek és videojátékoztak. Josh már nyitotta volna a száját, hogy szóljon, de én közbe vágtam.
- Nem kérdezel semmit! Nem is keresel! Most csak szeretnék egyedül lenni! - mondtam idegesen, aztán besétáltam ideiglenes "otthonomba" és bedőltem az ágyba. Sírva aludtam el.
----------------------------------------***-----------------------------------------
Meghoztam a kövit. :) Remélem ez is tetszik és izgi lett ;) :D Olvasgassatok és komizzatok is. ;) :** Köszii

37. fejezet: After party

Az öltözőben lévő kanapén ülve vártam Niall-re. Mosolyogva lépett be az ajtón.
- Na, milyenek voltunk? - nyomott egy puszit a homlokomra, aztán levágta magát mellém.
- Honnan tudnám én azt? - kérdeztem vissza.
- Alexa, tudom, hogy oldalról nézted. Josh mondta.
- Haragszol érte? - kérdeztem a padlót fürkészve.
- Dehogy! Miért haragudnék?
- Hát.., mert azt mondtad, hogy itt várjalak.
- Nem haragszom, te kis butus. - karolt át mosolyogva, én meg ráhajtottam a fejem a vállára.
- Akkor mehetünk a partyra? - lépett be az ajtón Josh jókedvűen. - Hoppá,... öhm... zavarok? - nézett ránk furán.
- Nem zavarsz. - mondta neki Niall. - Indulhatunk a partyra. - állt fel, utána én is.
- És engem ki visz vissza a szállodába? - kérdeztem tőlük.
- Miért vinnénk oda vissza? - nézett rám kérdőn Niall.
- Hát, talán, mert azt mondtad, hogy nem mehetek a partyra..!
- Átgondoltam. Megyünk. Igazad volt. Nem tilthatom meg, hogy ne gyere. - ölelt át.
- Szeretlek. - öleltem őt szorosan magamhoz.
- Én is. - puszilta meg a homlokom.
Megint Josh-sal és Harry-vel utaztunk, és természetesen ő vezetett, mint általában mindig.
- Láttátok azt a hosszú, szőke hajú csajt az első sorban? - kérdezte inkább a fiúktól, mint tőlem. - Szerintem bejöttem neki. - tette hozzá elégedetten.
- Szerintem meg te Taylor-ral jársz, és nem kéne ennyire csajoznod, ha már végre lett egy barátnőd.. - förmedtem rá, mert eléggé feldühített, hogy már megint más csajokkal foglalkozik, amikor van barátnője.

- Öhm.. szerintem meg ehhez neked semmi közöd! - szólt rám.
- Én csak az igazat mondtam.. - vontam meg a vállam.
- Nem, nem mondtál igazat. Már nem járok Taylor-ral. - mondta kicsit csalódottan.
- Mi?! - döbbentem le.
- Tegnap este összevesztünk, aztán kiköltözött a szobából és azthiszem haza is utazott. - mesélte a történteket.
- Óó.. bocsi... sajnálom. - mondtam.
- Nem kell. Az én hibám. - sóhajtott egy nagyot.
- Miért nem beszélsz vele, kérsz bocsánatot és békültök ki?
- Mert... már késő lenne és már mindegy, elcsesztem. - keseredett el.
Csendben utaztunk tovább. Túl nagy csendben. Harry csak az utat bámulta, Josh mellette az anyósülésen ült és az iPhone-ját nyomkodta. Mi, Niall-lel összebújva üldögéltünk és vártuk, hogy megérkezzünk a buli helyszínére.
Egy kivilágított, rendőrökkel és sok, sikoltozó rajongóval körülvett épülethez érkeztünk. Miután kiszálltunk az autóból Niall rákulcsolta az ujjait az enyémekre és úgy sétáltunk be az épületbe.

Nagyon jó volt a hangulat. Niall megengedte, hogy igyak egy kevés alkoholt, bár a fiúk sokat győzködték őt, mire végre bele egyezett. Harry azzal érvelt, hogy alkohol nélkül nincs jó hangulat.. Ezen elég jót szórakoztunk.
Éppen oldalt álltam és figyeltem a többieket, amikor két kéz fonta körül a hasamat. Aztán megéreztem azt az illatot, amitől mindig is görcsbe rándult a gyomrom. Nem Niall-é volt, hanem.. Danié.
Dani a volt barátom, egy évvel idősebb nálam. Mindig is nagy nőcsábász volt. Amikor 13 éves voltam, összejöttünk, de ő csak kihasznált engem. Túlságosan belé voltam habarodva. Az egész kapcsolatunk egy nagy kamu volt, mert ő ugyanúgy folytatta a csajozást és szinte soha nem volt velem. Megmondtam neki, hogy ebből elegem van, szakítani akarok, de ő nem akarta, hogy szakítsak vele. Még sokáig hívogatott a történtek után, de aztán letiltottam a számát és végre megszakadt a kapcsolatunk. Később elköltözött a szüleivel ide, Amerikába, mert az apja itt kapott állást.
- Khmm... - hallottam a hátunk mögül, aztán Dani kezei lekerültek a hasamról.
Mire hátrafordultam, csak azt láttam, hogy Dani a földön fekszik és Niall dühösen, megalázóan néz rá.
- Na, mi van?! - állt fel Dani a földről.
- Az, hogy a barátnőmet ölelgeted! - felete idegesen.
- Oké, akkor most helyesbítek.. A RIBANCODAT ölelgetem, ugye ezt szeretted volna mondani?! - üvöltötte teljes hangerővel. - Gondolom már biztos meghúztad a kiscsajt. Bár nem is csodálom.. Én is megtettem, amit kellett pár évvel ezelőtt. - folytatta vigyorogva.
Niall erre megint be húzott neki egyet.
- Ne merd őt sértegetni! - ordította.
Amikor Dani feltápászkodott, akkorát behúzott Niall-nek, hogy leesett a földre. Éreztem, hogy egyre több könnycsepp folyik végig az arcomon. Niall neki ugrott Daninak és össze-vissza verték egymást. A sírástól összerogytam a földön. Ideges voltam, hogy valami baja esik Niall-nek. Féltettem őt!
Két erős kéz fogta meg a vállam és segített fel a földről. Zayn volt az, aki segítségemre kelt.
- Hé, Alexa. Nyugi. Gyere. - ölelt át.
Amikor feleszméltem a fiúk épp Danit és Niall-t szedték szét, akik még mindig egymást püfölték. Miután sikerült nekik Liam és Harry félre vezették Niall-t. Josh és Louis Danit szidták.
Niall szörnyű látványt nyújtott. A homlokán és a szája sarkában volt egy-egy heg, ami eléggé vérzett, a homloka jobb oldala pedig feldagadt egy erősebb ütéstől. A bal lábára alig tudott ráállni. Amikor megláttam megint zokogni kezdtem. Fájt így látni Niall-t. A tudat, hogy miattam történt vele mindez sokat rontott a helyzeten..
------------------------------------***---------------------------------------
Hát, Hello. :) Ez itt az új rész. Szerintem hosszabb és izgibb lett, mint az előző. :) Remélem tetszik :D
Boldog szülinapot szeretnék kívánni Zayn-nek is. :) Hiszen ma 20 éves lett. :D
Olvasgassatok és komizzatok nyugodtan. ;) Köszii :**